1.061.441
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az ember származása és az ivari kiválás
Budapest
| Kiadó: | Vass József Minta-Antiquáriuma és Könyvkereskedése |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félvászon |
| Oldalszám: | 452 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Nyomatott Markovics és Garai-nál, Budapesten. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
E munka mibenlétét keletkezésének rövid előadásával lehet a legjobban megmagyarázni. Több éven át adatokat gyüjtöttem az ember leszármazásának eredetére nézve, anélkül, hogy szándékomban lett volna... TovábbElőszó
E munka mibenlétét keletkezésének rövid előadásával lehet a legjobban megmagyarázni. Több éven át adatokat gyüjtöttem az ember leszármazásának eredetére nézve, anélkül, hogy szándékomban lett volna e tárgyról bármit is nyilvánosságra hozni; feltétlenül kerülni akartam ezt, mert azt hittem, hogy csakis azon előitéleteket szaporitanám, amelyek nézeteimről elterjedve vannak. Elegendőnek tetszett "A fajok eredete" cz. munkámban megjegyeznem, hogy "vele világot vetettem az ember eredetére és történetére." Ezzel azt akartam mondani, hogy az embernek a földön való megjelenési módját általános kapcsolatba kell hozni más szerves lényekkel is. Most azonban már egészen másként áll a helyzet. Ha oly természettudós, mint Vogt Károly, a genfi nemzeti egyetem megnyitásakor (1869) azt mondja: "Personne, en Eurpe au moins, n'ose plus soutenir la création indépendante et de toutes piéces, des espéces", akkor természetes, hogy a természetvizsgálók nagy részének el kell ismernie, miszerint a fajok nem egyebek, mint módosult leszármazottjai más fajoknak; és ez különösen az ujabb, törekvő természetvizsgálókról áll. A többség a faji kiválás hatásában hisz, bárha egynéhányan azt állitják - joggal-e vagy se, azt majd a jövő fogja megmutatni - hogy én ezen hatást nagyon is tulbecsültem. A természettudomány öregebb, tiszteltebb mesterei közül - fájdalom - egynehány még mindenesetre ellensége az evolutió nagy elméletének. VisszaTartalom
| Az ember származása, illetve eredete | |
| Az ember valamely alsóbbrangu alaktól való származásának bizonysága | |
| Az ember eredetéről való bizonyságnak a természete | |
| Homológ képletek az embernél és az alsóbb rangu állatoknál | |
| A megegyezés különböző pontjai | |
| Fejlődés | |
| Csökevényes képletek, izmok, érzék-szervek, hajzat, csontok, szaporodás-szervek, stb. | |
| A tények e három nagy osztályának az ember eredetét illetőleg | 8 |
| Az ember valamely alsóbb rangu alakból való fejlődésének módja | |
| Az ember testének és szellemének változékonysága | |
| Öröklés | |
| A változékonyság okai | |
| A változékonyság törvényei ugyanazok az embernél, mint az alsóbb rangu állatoknál | |
| Az élet föltételeinek közvetlen hatásai | |
| A testrészek fokozódott használatának, valamint nemhasználatának hatásai | |
| Meggátolt fejlődés | |
| Visszaütés | |
| Kölcsönös elváltozás | |
| A fokozódás akadályai | |
| Természetes kiválás | |
| Az ember a földnek legfőbb uralkodó állata | |
| Az ember testi szerkezetének jelentősége | |
| Az okok, a melyek az ember egyenes testtartásához vezettek | |
| Ennek következtében a létrejött szerkezeti elváltozások | |
| A szemfogak nagyságának csökkenése | |
| A koponya alakjának és nagyságának elváltozása | |
| A fark-hiánya | |
| Az ember védtelen állapota | 24 |
| Az ember és az alsóbb rendű állatok értelmi tehetségének összehasonlítása | |
| Az értelmi tehetségek különbsége rendkívül nagy a legmagasabb rangu majom és a legalsóbb rangu vad ember között | |
| Bizonyos ösztönök közösek | |
| Kedélyindulatok | |
| Kiváncsiság | |
| Utánzás | |
| Figyelem | |
| Emlékezet | |
| Képződés | |
| Értelem | |
| Előrehaladó tökéletesedés | |
| Az állatok használta fegyverek és eszközök | |
| Abstractió, öntudat | |
| Beszéd | |
| A szép érzéke | |
| Istenben való hit, szellemi erők, babona | 67 |
| Az ember lelki erőinek összehasonlítása az alsóbb állatokéival | |
| Erkölcsi érzet | |
| Alaptétel | |
| A társas állatok sajátságai | |
| A társas életre való képesség eredete | |
| Ellenkező ösztönök küzdelme egymás között | |
| Az ember társas állat | |
| A kitartó társas ösztönök legyőzik a kevésbbé állandó egyéb ösztönöket | |
| A társadalmi erényeket csakis a vad emberek tisztelik | |
| Az egyént illető erények a fejlődésnek egy későbbi szakaszában éretnek el | |
| Az ugyanazon társadalmi kör tagjainak ítélete a közmagaviseletről fontos természetü | |
| Erkölcsi hajlamok átszármaztatása | |
| Egybefoglalás | 105 |
| Az értelmi és erkölcsi tehetségek kifejlődése az őskorban és a civilisált időkben | |
| Az értelmi erők előrehaladása a természetes kiválás által | |
| Az utánzás fontossága | |
| Társadalmi és erkölcsi tehetségek | |
| Kifejlődésük egy és ugyanazon törzs határain belül | |
| A természetes kiválásnak a civilisált nemzetekre való befolyása | |
| A civilisált nemzetek egykori barbár voltának nyilvánvalósága | |
| Az ember rokonsága és genealógiája | |
| Az ember helyzete az állatok sorában | |
| A természetes rendszer genealógiája | |
| Csekélyebb jelentőségű alkalmazkodásbeli jellemek | |
| Különböző kisebb megegyező pontok az ember és a négykezűek között | |
| Az ember rangja a természetes rendszerben | |
| Az ember születéshelye és kora | |
| Az ásatag átmeneti tagoknak a hiánya | |
| Az ember genealógiájának alsóbb fokai, amint először rokonságból, másodszor a testi alkotásából kiderülnek | |
| A gerinczesek régibb kettősivaru állapotta | |
| Befejezés | 166 |
| Az emberek fajairól | |
| A fajbeli jellemvonások természete és értéke | |
| Alkalmazása az eberfajtákra | |
| Érvek, a melyek az u. n. emberfajtáknak külön fajokként való felfogására kedvezők és a melyek ezzel ellentétben állanak | |
| Al-fajok | |
| Monogenisták és polygenisták | |
| A jellemek öszetérése | |
| A megegyezés számos pontja a legkülönbözőbb emberfajtáknak testére és szellemére nézve | |
| Az ember állapota, a mikor a földön legelőször elszéledt | |
| Valamennyi fajta nem egy-egyetlen pártól származik | |
| A fajták kihalása | |
| A fajták képződése | |
| A keresztezés hatásai | |
| Az életfeltételek közvetlen hatásának csekély befolyása | |
| A természetes kiválásnak csekély, vagy pedig semmiféle befolyása | |
| Ivari kiválás | 191 |
| Az ivari kiválás | |
| Az ivari kiválás alapelvei | |
| Másodrendü ivarjellemek | |
| Ivari kiválás | |
| Hatásának módja | |
| A himek túlsúlya | |
| Soknejűség | |
| Rendesen csak a him módosult ivari kiválás utján | |
| A him nemi gerjedelme | |
| A him változékonysága | |
| A nőstények választása | |
| Az ivari kiválás összehasonlítása a természetes kiválással | |
| Az öröklés különböző módjai közötti viszonyok | |
| Annak okai, hogy miért nem módosul az egyik ivar és a fiatalok ivari kiválás utján | 226 |
| Másodrendü ivarjellemek az állatország alsó osztályaiban | |
| Ilyen jellemek a legalsóbb osztályokban hiányoznak | |
| Ragyogó szinek | |
| Lágytestüek | |
| Gyürüs férgek | |
| Rákok, másodrendü ivarjellemei jól kivannak fejlődve | |
| Dimorphismus | |
| Pókok, ivari szineik, a himnek csicsergése | |
| Százlábuak | 247 |
| A rovarok másodrendü ivarjellemei | |
| Különböző képződmények, melyekkel a himek a nöstények tartására felruházva vannak | |
| Ivari különbségek, melyeknek jelentősége ismeretlen | |
| Az ivarok között levő nagyságbeli különbségek | |
| Sertefarkuak | |
| Kétszárnyuak | |
| Félfedelüek | |
| Egyenlőszárnyuak | |
| Egyenesszárnyuak | |
| Hártyaszárnyuak | |
| Fedelesszárnyuak, szinezet, a nagy szarvak valószinűleg diszitmények, harczok, a cziripelő szervek rendszerint mindkét ivarnál megvannak | 250 |
| Rovarok | |
| Pillangók, lepkék és pillék | |
| A pillangók udvarlása | |
| Harczaik | |
| Kopogó zörejek | |
| A szinek mindkét ivarnál egyenlők, vagy a himeknél ragyogóbbak | |
| Példák | |
| Nem az életfeltételek közvetlen hatásának következményei | |
| Védelemre alkalmazkodott szinek | |
| A pillék szinei | |
| Fitogtatás | |
| A pikkelyes szárnyuak megfigyelő képessége | |
| Változékonyság | |
| A himek és nőstények szinezete közötti különbség okai | |
| Utánzás, a nöstény pillangók ragyogóbb szinűek, mint a himek | |
| A hernyók élénk színei | |
| A rovarok másodrendű ivarjellemeinek összefoglalása és záró jegyzetek | |
| A madarak és rovarok összehasonlítása | 256 |
| A halak, kétéltűek és csúszó-mászók másodrendű ivarjellemi | |
| Halak: A himek udvarlása és harczaik | |
| A nőstények tekintélyesebb nagysága | |
| A himek élénkebb szinei és diszitményül szolgáló függelékeik, egyéb kiváló jellemeik | |
| A himek szinöket és függelékeiket csak az ívás idejében kapják meg | |
| Védőszineik | |
| A nőstények kevésbé élénk szineit nem lehet a védelem elvéből magyarázni | |
| A him halak fészkeket készítenek és a petékről meg a kicsinyekről gondoskodnak | |
| Kétéltűek: Az ivarok szervezete és szine közötti különbségek | |
| Hang-szervek | |
| Csúszó-mászók: Teknősök | |
| Krokodillok | |
| Kigyók | |
| Gyikok | |
| A két ivar szervezete között levő nevezetes különbségek | |
| Szinezet | |
| Az ivari különbségek csaknem akkorák, mint a madaraknál | 262 |
| A madarak másodrendü ivarjellemei | |
| Ivari különbségek | |
| A küzdés törvényei | |
| Különös fegyverek | |
| Hangszervek | |
| Hangszeres zene | |
| Szerelmi taglejtések és tánczok | |
| Állandó és időszaki diszitmények | |
| Kettős és egyszeri évenkénti vedlés | |
| A himeknek diszitményeikkel való kaczérkodása | 267 |
| A madarak | |
| A nőstények választása | |
| Az udvarlás időtartama | |
| Nem párosodott madarak | |
| Értelmi tehetségeik és a szép iránti izlésük | |
| A nőstények bizonyos himek iránti előszeretete vagy ellenszenve | |
| A madarak változékonysága | |
| A változások néha rögtön lépnek fel | |
| A változás törvényei | |
| A szemfoltok kifejlődése | |
| A jellemek fokozatai | 274 |
| A madarak | |
| Mi idézi elő, hogy némely fajnál csak a himek, másiknál mindkét ivarnak ragyogó szine van | |
| Az ivarra korlátozott öröklés és ennek a különböző képződményekre és az élénk szinü tollazatra való alkalmazása | |
| A násztollazatnak télen való elvesztése | 286 |
| A madarak | |
| A fiatalkori tollazat mindkét ivar felnőtt állapotban levő tollazatának jellegéhez viszonyitva | |
| Az esetek 6 csoportja | |
| A nőstény veszi át a him jellemeit | |
| A fiatalok tollazata összehasonlítva a felnőttek nyári és téli tollazatával | |
| A madarak szépségének az egész föld kerekségén való fokozódása | |
| Védőszinek | |
| Feltünő szinezetü madarak | |
| Az ujdonság ingere | |
| Összefoglalás | 292 |
| Az emlősök másodrendü ivarjellemei | |
| A küzdés törvénye | |
| Csupán csak a himekre szoritkozó fegyverek | |
| A nőstények fegyverei hiányának oka | |
| Ily fegyvereknek egyéb haszna | |
| A himek tekintélyesebb nagysága | |
| Védőszervek | |
| Mindkét ivarnak a párosodás alkalmával tanusított felsősége | 313 |
| Az emlősök másodrendű ivarjellemei | |
| Hang | |
| A fókák különös ivari sajátságai | |
| Illat | |
| A szőr fejlődése | |
| A szőr és bőr szine | |
| Rendellenes eset, melyben a nöstény inkább diszitett, mint a him | |
| A szinek és diszitmények az ivari kiválásnak következményei | |
| Védelmül szerzett szinek | |
| A felnőtt emlősök foltjainak és sávjainak elenyészése | |
| A négykezüek szinei és diszitményei | 319 |
| Az ivari kiválás, vonatkozással az emberre | |
| Az ember másodrendü ivarjellemei | |
| Különbségek a férfi és a nő között | |
| Okai az efféle különbségnek, valamint bizonyos jellemvonásoknak, a melyek közösen mind a két ivarnál előfordulnak | |
| A küzdelem törvénye | |
| Az értelmi képességeket és a hangot illető különbségek | |
| A szépség befolyása az emberek egymásközt való házasságának meghatározására | |
| A vadaknak figyelme a czifraságokra | |
| Az ő eszméik a női szépségről | |
| Hajlam valamennyi természetes sajátságnak a tulhajtására | 365 |
| Az ember másodrendü ivarjellemei | |
| A nők folytonos megválasztásának hatása | |
| Az okokró, melyek a müvelt és a vad fajtáknál az ivari kiválást megzavarják | |
| Az ivari kiválásnak kedvező feltételeiről az ősidőkben | |
| Az ivari kiválás módjáról és hatásáról az emberiség körében | |
| A vad törzseknél a nőknek némi joguk van férjeik megválasztásában | |
| Szőrhiány a testen, a szakál kifejlődése | |
| A bőr szine | |
| Összefoglalás | 381 |
| Általános összefoglalás és következtetés | |
| A legfőbb következtetés, hogy az ember alsóbb rangu alaktól származik | |
| E leszármazás módja | |
| Az ember genealogiája | |
| Értelmi és erkölcsi képességek | |
| Ivari kiválás | |
| Befejező megjegyzések | 409 |
| Jegyzetek | 435 |
| Tartalomjegyzék | 443 |
Charles Darwin
Charles Darwin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Charles Darwin könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal