1.063.202
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az ember származása és a nemi kiválasztás I-II.
Budapest
| Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félvászon |
| Oldalszám: | 725 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | A könyv 37 oldalnyi fekete-fehér ábrát tartalmaz. Az Athenaeum könyvnyomdája, Budapest nyomása. Második kiadás. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az itt következő munka természetét legkönnyebben avval magyarázhatjuk meg, hogy röviden elmondjuk keletkezésének történetét. Éveken át gyűjtöttem jegyzeteket az ember eredetéről vagy származásáról... TovábbElőszó
Az itt következő munka természetét legkönnyebben avval magyarázhatjuk meg, hogy röviden elmondjuk keletkezésének történetét. Éveken át gyűjtöttem jegyzeteket az ember eredetéről vagy származásáról anélkül, hogy szándékomban lett volna erről a tárgyról valamit írni; sőt annál kevésbé akartam ezeket közölni, mert azt hittem, hogy csak szaporítanák az előítéleteket nézeteimmel szemben. Elegendőnek tartottam, ha a "Fajok eredetéről" szóló munkám első kiadásában megjegyzem, hogy "ez a munka világot vet az ember eredetére és történetére"; és ez annyit jelent, hogy az embert a többi szerves lénnyel általános összefüggésbe kell hozni a földön való megjelenését illetőleg. Ezt a dolgot ma azonban egészen más szempontból kell nézni. Ha olyan természetbúvár, mint Karl Vogt, a "Genuai Nemzeti Intézet" elnöke, megnyitóbeszédében azt mondhatta (1869): "personne, en Europe au moins, n'ose plus soutenir la création indépendante et de toutes piéces, des espéces", akkor világos, hogy a természetbúvároknak legalább is nagy része elismeri, hogy a fajok csak megváltozott leszármazottjai más fajoknak, és ez áll különösen a fiatalabb és törekvő természettudósokról. A többség elismeri a természetes kiválogatódás működését, bár némelyek azt tartják, - hogy joggal-e, azt a jövő fogja eldönteni - hogy én ennek a fontosságát nagyon is túlbecsültem. A természettudományok idősebb, tekintélyes mesterei közül többen, sajnos, még mindig ellenségei a fejlődés gondolatának, mindenféle formájában. VisszaTartalom
| I. KÖTET | |
| Bevezetés | 3 |
| Az ember eredete vagy származása | |
| Bizonyítékok, hogy az ember alacsonyabbrendű formáktól származott | 9 |
| Az ember származására vonatkozó bizonyítékok természete | |
| Homológ szerkezetek az embernél és alsóbbrendű állatoknál | |
| Néhány egyező pont | |
| Fejlődés | |
| Csökevényes szerkezetek, izmok, érzékszervek, szőrök, csontok, szaporodási szervek stb. | |
| A tények e három nagy csoportjának az ember származására való vonatkozása | |
| Hogyan fejlődött az ember alacsonyabb formákból | 31 |
| Az ember testének és lelkének változékonysága | |
| Átöröklés | |
| A változékonyság okai | |
| A variáció törvényei az embernél ugyanazok, mint az alacsonyabbrendű állatoknál | |
| Az életfeltételek közvetlen hatása | |
| A részek fokozott használatának és nem használásának hatása | |
| Akadályozott fejlődés | |
| Reverzió | |
| Korrelatív változás | |
| A nagyobbodás foka | |
| A szaporodás megakadályozása | |
| Természetes kiválogatódás | |
| Az ember a leginkább uralkodó állatja a világnak | |
| Testi szerkezetének fontossága | |
| Egyenes tartásának okai | |
| Ennek következtében megváltozott szerkezete | |
| A szemfogak kisebbedése | |
| A koponya nagyobbodása és alakváltozása | |
| Szőrtelenség | |
| A farok hiánya | |
| Az ember védtelen állapota | |
| Az ember szellemi képességeinek összehasonlítása az alacsonyabbrendű állatokéival | 76 |
| A legmagasabbrendű majom és a legalacsonyabbrendű vadember szellemi képességei között óriási a különbség | |
| Bizonyos ösztönök közösek | |
| Kedélyállapotok | |
| Kíváncsiság | |
| Utánzás | |
| Figyelés | |
| Emlékezés | |
| Képzelet | |
| Értelem | |
| Fokozatos tökéletesedés | |
| Állatok által használt szerszámok és fegyverek | |
| Absztrakció, öntudat | |
| Beszéd | |
| Szépérzék | |
| Istenben való hit, szellemi erők, babonák | |
| Az ember szellemi képességeinek összehasonlítása az alacsonyabbrendű állatokéval | 116 |
| Az erkölcsi érzés | |
| Alapvető tétel | |
| Társuló állatok tulajdonságai | |
| A társas életre való képesség eredete | |
| Ellentétes ösztönök közötti harc | |
| Az ember mint társul állat | |
| A maradandóbb társulási ösztönök legyőzik a többi kevésbé állandó ösztönöket | |
| A társulási erkölcsök tisztán a vadember szempontjából | |
| Az erkölcsöket, melyek az egyénre vonatkoznak, csak magasabb fejlettségi fokon érték el | |
| Az ítéletek jelentősége, melyeket ugyanama társadalom tagjai gyakorolnak a viselkedésről | |
| Erkölcsi hajlamok átvitele | |
| Összefoglalás | |
| Az értelmi és erkölcsi képesség fejlődéséről az őskorban és a civilizált időkben | 154 |
| Az értelmi erők haladása a természetes kiválogatódás következtében | |
| Az utánzás fontossága | |
| Társulási és erkölcsi képességek | |
| Fejlődésük ugyanama törzs határain belül | |
| A természetes kiválogatódás befolyása a civilizált népekre | |
| Bizonyítása annak, hogy a civilizált népek egykor barbárok voltak | |
| Az ember rokonságáról és genealógiájáról | 178 |
| Az ember helye az állatok sorozatában | |
| A természetes rendszer genealógiái | |
| Kisebb jelentőségű adaptív jellemek | |
| Az ember és a négykezűek közötti megegyezés különböző pontjai | |
| Az ember helyzete a természetes rendszerben | |
| Az ember születési helye és ksora | |
| Az ásatag átmeneti tagok hiánya | |
| Alacsonyabb fokok az ember genealógiájában, melyek először is rokonságaiból és másodszor alkatából következtethetők | |
| A gerincesek korábbi hímnős állapota | |
| Befejezés | |
| Az emberfajokról | 204 |
| Az egyes jellegek minőségéről és értékéről | |
| Alkalmazás az emberfajokra | |
| Érvek, amelyek az úgynevezett emberfajoknak külön fajokként való csoportosítása mellett, vagy ellen szólnak | |
| Alfajok | |
| Monogenisták és polygenisták | |
| A jellemek összehajlása | |
| A legkülönbözőbb emberfajok testének és szellemének megegyező pontjai | |
| Az ember állapota, mikor legelőször elterjedt a földön | |
| Az egyes fajok nem egyetlen egy pártól származnak | |
| A fajok kihalása | |
| A fajok keletkezése | |
| A kereszteződés hatása | |
| Az életfeltételek közvetlen hatásának csekély befolyása | |
| A természetes kiválogatódás csekély vagy semmi befolyása | |
| Nemi kiválasztás | |
| A nemi kiválasztás | |
| A nemi kiválasztás alapelvei | 249 |
| Másodrendű nemi jellemek | |
| Nemi kiválasztás | |
| Hatásának módja | |
| A hímek túlsúlya | |
| Soknejűség | |
| Rendesen csak a hím módosult nemi kiválasztás útján | |
| A hím nemi gerjedelme | |
| A hím változékonysága | |
| A nőstények választása | |
| A nemi kiválasztás összehasonlítása a természetes kiválogatódással | |
| Megfelelő életkorban, megfelelő évszakban történő s a nem korlátolt öröklés | |
| Az öröklés különböző módjai közötti viszonyok | |
| Annak okai, hogy miért nem módosul az egyik nem s a fiatalok nemi kiválasztás útján | |
| Függelék: A két nemnek viszonylagos száma az egész állatországban. Mindkét nem számának nemi kiválasztás által történő korlátozódása | |
| Függelék: A különböző osztályokba tartozó állatok mindkét nemének viszonylagos számáról | 291 |
| Függelék: A nemek számarányainak a nemi kiválasztáshoz való viszonya | 311 |
| Másodrendű nemi jellemek az állatország alsó osztályaiban | 317 |
| Ilyen jellemvonások a legalsóbb osztályokban hiányzanak | |
| Ragyogó színek | |
| Lágytestűek | |
| Gyűrűs férgek | |
| Rákok másodrendű nemi jellemei jól ki vannak fejlődve | |
| Pókok: ezek nemi színei, a hímek cirpelése | |
| Százlábúak | |
| A rovarok másodrendű nemi jellemei | 333 |
| Különböző képződmények, melyekkel a hímek a nőstények tartására vannak felszerelve | |
| Nemi különbséghek, melyeknek jelentősége ismeretlen | |
| A nemek között lévő nagyságbeli különbségek | |
| Szökőfarkúak | |
| Kétszárnyúak | |
| Félfedelűek | |
| Egyenlőszárnyúak | |
| Hártyásszárnyúak | |
| Fedelesszárnyúak | |
| Rovarok. A pikkelyesszárnyúak rendje. Pillangók, lepkék és pillék | 366 |
| A pillangók udvasrlása | |
| Harcaik | |
| Kopogó zörejek | |
| A színek mindkét ivarnál egyenlők, vagy a hímeknél ragyogóbbak | |
| Példák | |
| Nem az életfeltételek közvetlen hatásának következményei | |
| Védelemre alkalmazkodott színek | |
| A pillék színei | |
| Fitogtatás | |
| A pikkelyesszárnyúak megfigyelőképessége | |
| Változékonyság | |
| A hímek és nőstények színezete közötti különbségek okai | |
| Utánzás | |
| A hernyók élénk színei | |
| A rovarok másodrendű nemi jellemeinek összefoglalsása és zármegjegyzések | |
| A madarak és rovarok összehasonlítása | |
| II. KÖTET | |
| A nemi kiválasztás | |
| A halak, kétéltűek és csúszó-mászók másodrendű nemi jellemvonásai | 3 |
| A hímek udvarlása és harcai | |
| A nőstények tekintélyesebb nagysága | |
| A hímek élénkebb színei s díszítményül szolgáló függelékei | |
| A hímekszínüket s függelékeiket csak az ívás idejében kapják meg | |
| Oly halak, melyeknek mindkét neme ragyogó színű | |
| Védőszínek | |
| A nőstények kevésbé élénk színeit nem lehet a védelem elvéből magyarázni | |
| A hím halak fészkeket készítenek s a petékről meg a kicsinyekről gondoskodnak | |
| Kétéltűek: A nemek szervezete és színe közötti különbségek | |
| Hangszervek | |
| Csúszó-mászók: Teknősök | |
| Krokodilok | |
| Kígyók: Színeik néha védők | |
| Gyíkok: Harcaik | |
| Díszítményül szolgáló függelékeik | |
| A két nem szervezete között levő nevezetes különbségek | |
| Színezet | |
| A nemi különbségek csaknem akkorák, mint a madaraknál | |
| A madarak másodrendű nemi jellemvonásai | 30 |
| Nemi különbségek | |
| A küzdés törvénye | |
| Különös fegyverek | |
| Hangadószervek | |
| Hangszeri zene | |
| Szerelmi taglejtések és táncok | |
| Állandó és évszaki díszítmények | |
| Kettős és egyes évenkénti vedlés | |
| A hímeknek díszítményeikkel való kacérkodása | |
| Madarak | 72 |
| A nőstények választása | |
| Az udvarlás időtartama | |
| Nempárosodott madarak | |
| Szellemi tehetségek s a szép iránti ízlés | |
| A nőstényeknek előszeretete vagy ellenszenve bizonyos hímek iránt | |
| A madarak változékonysága | |
| A változások néha rögtön lépnek fel | |
| A változás törvényei | |
| A szemfoltok fejlődése | |
| A jellemek fokozatai | |
| A pávakakas, az Argusfácán és az Urosticte | |
| Madarak | 116 |
| Mi annak az oka, hogy némely fajnak csupán a hímjei, másoknak mindkét neme ragyogó színű | |
| A nemre korlátozott öröklés és ennek a különböző képződményekre s az élénk színű tollazatra való alkalmazása | |
| A násztollazatnak elvesztése télen | |
| Madarak | 141 |
| A fiatalkori tollazat mindkét nem felnőtt állapotban levő tollazatának jellemvonásaihoz viszonyítva | |
| Az esetek hat csoportja | |
| Közel rokon vagy egymást helyettesítő fajok hímjeinek nemi különbségei | |
| A nőstény veszi át a hím jellemvonásait | |
| A fiatalok tollazata összehasonlítva a felnőttek nyári és téli tollazatával | |
| A madarak szépségének az egész föld kerekségén való fokozódása | |
| Védőszínek | |
| Feltűnő színezetű madarak | |
| Az újdonság méltatása | |
| A madarakról szóló négy fejezet összefoglalása | |
| Az emlősök másodrendű nemi jellemvonásai | 186 |
| A harc törvénye | |
| Csupán a hímekre szorítkozó fegyverek | |
| A nőstények fegyverei hiányának oka | |
| Mindkét nemnél közös fegyverek, melyeket azonban eredetileg a hímek szereztek | |
| Ily fegyvereknek egyéb haszna | |
| A hímek tekintélyesebb nagysága | |
| Védőszerek | |
| Mindkét nem párosodás alkalmával tanusított felsőbbsége | |
| Az emlősök másodrendű nemi jellemvonásai | 214 |
| Hang | |
| A fókák különös nemi sajátságai | |
| Illat | |
| A szőr fejlődése | |
| A szőr és bőr színe | |
| Rendellenes eset, melyben a nőstény inkább díszített, mint a hím | |
| A színek a díszítmények a nemi kiválasztásnak következményei | |
| Védelmül szerzett színek | |
| A színek, habár mindkét nemnél közösek, gyakran mégis a nemi kiválasztás következményei | |
| A felnőtt emlősök foltjainak és sávjainak elenyészésa | |
| A négykezűek színei és díszítményei | |
| Összefoglalás | |
| A nemi kiválasztás az embernél és Befejezés | |
| Az ember másodrendű nemi jellemvonásai | 245 |
| A férfi és a nő közötti eltérések | |
| Ez eltéréseknek és néhány mindkét nemnél közös jellemvonásnak okai | |
| A versengés törvényei | |
| Különbségek az értelmi képességeket és a hangot illetőleg | |
| A szépség meghatározó befolyása az ember házasságánál | |
| A civilizálatlan népek előszeretete a cifraságok iránt | |
| Ezek ideálja a női szépségről | |
| Hajlandóságuk a természeti tulajdonságokat túlozni | |
| Az ember másodlagos nemi jellemvonásai | 279 |
| A nők folytonos kiválasztásának a hatásáról valamennyi fajtánál, a szépség különböző mértékeit illetőleg | |
| A nemi kiválasztást gátló okokról a civilizált és vad népeknél | |
| Az ősidők kedvező viszonyai a nemi kiválasztásra | |
| A nemi kiválasztás hatásának módjai az embernél | |
| Egyes vad törzsek asszonyairól, akiknek némileg módjukban van a férjeiket megválasztani | |
| A szőrözet hiánya a testen és a szakáll fejlődése | |
| A bőr színe | |
| Összefoglalás | |
| Általános összefoglalás és végkövetkeztetés | 304 |
| A legfőbb következtetés, hogy az ember valamely alsóbbrendű alaktól származott | |
| A fejlődés módjai | |
| Az ember genealógiája | |
| Szellemi és erkölcsi képességek | |
| Nemi kiválasztás | |
| Befejező megjegyzések | |
| Kiegészítő jegyzet. A nemi kiválasztásról a majmoknál | 321 |
Charles Darwin
Charles Darwin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Charles Darwin könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal