Cenzúrázott bolondünnep

Előszó

Az ünnep olyan különleges időszak, amikor egy közösség a megszokottól, a hétköznapoktól eltérő módon viselkedik, hagyományosan megszabott előírásokat és tilalmakat tart be. A karnevál, a farsang azonban az egyetlen az ünnepek közül, amikor a tilalmak felfüggesztődnek, amikor az emberek életében oly hangsúlyozottan jelenlévő hierarchiai viszonyok megszűnnek. Ezen időszakban az ünneplő közösség úgy viselkedhet, olyan tettekhez folyamodhat, amelyektől az év többi szakaszában tiltva van. Ezt az ünnepi időszakot az evés-ivás, a szórakozás, a nevetés, de a kinevettetés is jellemzi. Nem véletlen az, hogy már a 15-16. században, magyar nyelvterületen is szigorúan tiltotta az egyház ezt az ünnepet, melyet az ördög ünnepének nevezett. Azonban minden tilalom ellenére a különböző kultúrákból nem sikerült kitörölni. Az ünnepeket általában, de különösen a nagy egyházi ünnepeket, munkatilalom, templomlátogatás, meghatározott ételek fogyasztása, megszabott viselet jellemezte. Farsang idején bizonyos ünnepek általános érvényűek voltak, mások csak kisebb közösségeket jellemeztek.
A kötet egy modern svájci nagyvárosi ünnep vizsgálatát tűzte ki célul. Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a többtízezres lakosú Bázelben milyen okok következtében van a mai napig a farsangi szokásoknak az egész életvitel szempontjából meghatározó jelentőségük. A kutatás az 1996-os farsangi események minél részletesebb bemutatását és elemzését tűzte ki célul, így a bázeli farsang történetére vonatkozó források és szakirodalom csak annyiban kerül bemutatásra, amennyiben a mai szokás megértéséhez segítenek hozzá. A vizsgálat során nagy hangsúlyt helyeztem arra, hogy a mai bázeli farsangi szokások és a karneváli világszemlélet kapcsolódódási pontjait feltárjaim. Vissza