Ceglédi képek

Előszó

Cegléd - így írják a lexikonok - a Duna-Tisza közén, főközlekedési utak találkozásánál fekvő 38000 lakosú település. Pest megye legnépesebb városa. Járási székhely és járási jogú város.
Évszázadokon át a Duna-Tisza közi "három város" sorsában osztozott; földrajzi helyzete is, társadalomfejlődésének üteme is Kecskemétéhez és Nagykőröséhez hasonló. Mezőváros volt tehát, e városszerkezeti forma tipikus példája. Fejlett mezőgazdasága bázisa lehetett a paraszti polgárosodásnak - ez adta mezővárosi jellegét. S méginkább: az ipar hiánya. A magyar ipar kapitalizálódásának XIX. század végi, XX. század eleji hulláma szinte nyomtalanul vonult át Cegléd fölött. Hiába a kedvező közlekedési helyzet, hiába a bérmunkás tartaléksereg! A belterjes mezőgazdaság - a homoki szőlő és gyümölcs gyors térhódítása révén - ideig-óriág munkát adott a földnélkülieknek, és 70 kilométerre volt Budapest, a kapitalista vállalkozások központja - jól fejlődő mezőgazdasági háttér kellett az ipari városoknak. S a ceglédi mezőgazdaságnak is a felvevő piac.
Ma már - joggal - múlt időt használunk, ha mezővárosról beszélünk. A felszabadulás óta számottevő ipar született; az iparban foglalkoztatottak létszáma kéTszerese a mezőgazdasági dolgozókénak. Dél-Pest megye központjaként emlegetjük Ceglédet, bár jól tudjuk: ma még inkább lehetséges, s csak a jövőben lesz tényleges központ. Lehetséges, mert a földrajzi helyzet kedvező: mind a vasúti, mind a közúti közlekedésben centrális szerepű a város, s nem tartozik a főváros agglomerációs körzetéhez. Mégsem válhatott ez ideig tényleges központtá, hiszen a modern nagyipar csak napjainkban formálódik számottevővé, a kulturális és egészségügyi intézmények is most nőnek fel a központi szerepkörből adódó feladatokhoz. Vissza