A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

PCM hírközlés I.

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 259 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: 5. kiadás. Tankönyvi száma: BMF KKVFK - 1072. Fekete-fehér ábrákkal. Kihajtható mellékletet tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A telefon 1870-ben történt feltalálását követő száz évben a hírközlés úgyszólván kizárólagosan analóg; jelátvitellel történt. Az elvi problémák fokozatos megoldása után az elektromos technológia és... Tovább

Előszó

A telefon 1870-ben történt feltalálását követő száz évben a hírközlés úgyszólván kizárólagosan analóg; jelátvitellel történt. Az elvi problémák fokozatos megoldása után az elektromos technológia és az alkatrészipar úgyszólván azonnal szállította a megvalósításhoz szükséges eszközöket. így születtek meg először a hangfrekvenciás majd később a vivőfrekvenciás berendezések.
A fejlődés ezen a területen az 1950-es években lezártnak tekinthető. Ezután már csak a félvezetők bevezetése és a berendezések kisebb- módosítása és tökéletesítése következett, de alapvető, az analóg átvitelt lényegében érintő továbbfejlődés nem történt. Úgyszólván teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy az analóg jelátvitellel kapcsolatban ma mar minden probléma meg van oldva, további fejlődés nem lehetséges. Röviden tekintsük át az analóg jelátvitellel elért eredményeket. A vezetékes hírközlésben a mai legtökéletesebb átvivő közegen, a koaxiális kábelen kb. 60 MHz-ig vihetünk át jeleket. Ez elegendő 10.800 beszédcsatorna vagy más ekvivalens sávszélességű jel átvitelére, Kísérletek folynak a frekvenciatartomány 200 MHz-ig való kiterjesztésére, de ez abszolút felső határnak tekinthető. Ilyen magas frekvenciatartományban az erősítők nemlinearitása már alig szorítható le a megkívánt érték alá. Másrészt ilyen frekvenciákon a koaxiális kábelek csillapítása is olyan mértékben megnő, hogy az erősítőszakaszok hossza 1 km alá lecsökken, ami nem valósítható meg gazdaságosan. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 1
1.1 Történelmi áttekintés 2
1.2 A jegyzet felépítése 3
2. Az analóg-digitális átalakítás 4
3. A kvantálás 6
3.1 A lineáris és a nemlineáris kvantálás 6
3.2 Példa nemlineáris kvantálásra.A CCITT "A" karakterisztika 8
3.3. A nemlineáris kvantálásból eredő nyereség 10
3.4 A kompandálás 13
3.4.1 A logaritmikus kompandálás 14
3.4.2 A u karakterisztika 16
3.4.3 Az exponenciális és a hiperbolikus kvantálás 16
3.5 A kvantálási zaj 17
3.5.1 A kvantálási zaj számítása lineáris kvantálás esetén 18
3.5.2 A kvantálási zaj számítása nemlineáris kvantálás eseten 20
3.5.3 A jel amplitúdó eloszlása 21
3.5.4 A kvantálási zaj folytonos "A" karakterisztika esetén 23
3.5.5 A kvantálási zaj számítása törtvonalas karakterisztika esetén 26
3.5.6 A kvantálási zaj spektrális eloszlása 27
4. A kvantálás hatása a beszédátvitelre 28
4.1 A beszédátvitel főbb jellemzői 28
4.2 A beszéd dinamika tartománya 29
4.3 A PCM berendezés alapzaja 32
4.4 A CCITT ajánlások a kvantálási zajra 33
5. A kódolás
5.1 A kódolásra vonatkozó alapfogalmak 35
5.1.1 A bináris kódok 37
5.1.2 A diszparitás és a hibajavító-kódok 40
5.2 A kódolók típusai 40
5.2.1 A számláló kódoló 42
5.2.2 A polaritás megállapítása és a komparálás 45
5.2.3 Az iteráló kódoló 47
5.2.3.1 A súlyozó hálózatok 49
5.2.3.2 Nemlineáris kvantálás-kódolás megvalósítása iteráló kódolóval 52
5.2.3.3 A 12 bites kód 55
5.2.4 A hajtogató kódoló 56
5.2.5 A dinamika csökkentése a kódoló bemenetén 59
5.2.6 A katódsugárcsöves kódoló 61
5.2.7 A mátrix kódoló 62
5.2.8 A DM kódolók 64
5.2.9 A dekódolás 65
5.2.9.1 A számláló dekódoló 66
5.2.9.2 A súlyozó dekódoló 66
5.2.9.3 A digitális expandálás 67
5.2.10 A bit inverzió 69
6. A mintavételezés és a mintavételezett jel helyreállítása 70
6.1 A Nyquist-Shannon mintavételezési tétel 70
6.2 A mintavételezési függvény 71
6.3 A mintavételezés mint moduláció 73
6.4 Az aliasing jelenség 76
6.5 Sávszűrő által korlátozott jel mintavételezés 78
6.6 A mintaismétléses mintavételezés 80
6.7 A mintavételező és tartó áramkör 84
6.7.1 Az elektronikus kapcsoló 87
6.7.2 A buffer erősítők 88
6.8 A jel helyreállítása 89
6.9 PAM jel átvitele aluláteresztő szűrőn 91
6.9.1 Dirac impulzus átvitele aluláteresztő szűrőn 91
6.9.2 A Nyquist probléma 92
6.9.3 A Shannon tétel 94
6.10 A mintavételezés okozta hibák 94
6.10.1 A jelhelyreállítás és a kvantálási torzítás 95
7. Impulzusmodulációs módszerek. FDM és PCM rendszerek 96
7.1 A PCM multiplex jel 99
7.2 A keret szervezés 101
7.3 A Primer PCM 30/32 rendszer keretszervezése 103
8. A PCM 30/32 multiplex berendezés 106
8.1 A 2/4 huzalos egység 107
8.2 Az adás irányú jelátvitel és az időzítő jelek előállítása 108
8.3 A keret összeállítás 111
8.4 A vétel irány 113
8.5 A vonali kódolás 115
8.5.1 Az AMI kód 115
8.5.2 A HDB3 kód 116
8.5.3 A vonali kódoló áramköri megvalósítása 117
8.6 A szinkronizálás
8.6.1 A bit időzítés 122
8.6.2 A keret szinkronizálás 123
68.6.3 A keret szinkronizálás mint statisztikus folyamata 125
8.6.4 A bittévesztés valószínűsége a szinkron jelben 125
8.6.5 A szinkron jel keresés és felismerés 128
8.6.6 A szinkronizáló áramkör felépítése 132
8.6.7 A vonali hibaarány ellenőrzése 133
8.6.8 A multikeret szinkronizálás 135
8.7 A 64 kbit/s-os adatcsatorna 136
8.7.1 A 64 kbit/s-os adatcsatorna megvalósítása 138
8.8 Az E/M jelzésátvitel 141
8.8.1 A sávon belüli jelzésátvitel 141
8.8.2 A sávon kívüli jelzésátvitel 42
8.8.3 A PCM multiplex berendezés E/M jelzésrendszere 143
8.9 A primer PCM multiplex berendezés ellenőrző és riasztó áramkörei 146
9. A magasabb rendű PCM multiplex berendezések 148
9.1 Az PDM multiplex berendezések felépítése 148
9.2 A magasabb rendű PCM multiplex berendezések felépítése 151
9.3 Magasabbrendű csoport képzése alacsonyabb rendű szinkron vagy aszinkron csoportokból 153
9.3.1 Szinkron csoportok egyesítése 153
9.3.2 Aszinkron csoportok egyesítése 154
9.3.3 A kiigazítási (stuffing) módszerek 155
9.3.3.1 A pozitív kiigazítás 155
9.3.3.2 A pozitív-nulla-negatív kiigazítás 157
9.3.3.3 A pozitív-negatív kiigazítás 158
9.3.4 A rugalmas tar 158
9.4 A szekunder 8,8448 Mbit/s-os PCM berendezés 162
9.4.1 Az aszinkron szekunder PCM berendezés (pozitív kiigazítással) 163
9.4.2 A szinkron szekunder PCM berendezés 167
9.4.3 A közvetlen kódolású szekunder PCM berendezés 170
9.5 A tercier,a kvarter és a magasabbrendű PCM berendezések 171
9.6 A szinkronizálás a magasabbrendű PCM berendezésekben 174
10. A transzmultiplexer 178
10.1 Az analóg átviteli út digitális leutánzása 179
10.2 Az analóg moduláció 179
10.2.1 A Hartley, a Barber és a Weaver modulátor 181
10.3 A digitális moduláció 185
10.3.1 A mintavételezéssel fázismerev kapcsolatban lévő moduláció 186
10.3.2 Példák digitális modulációra 188
10.4 A digitális szűrők 189
10.4.1 Az analóg és a digitális szűrés elve 190
10.4.2 Differenciál és differencia egyenletek 190
10.4.3 Nem rekurzív és rekurzív digitális szűrők 193
10.4.4 A digitális szűrők impulzus-válasz függvénye 194
10.4.5 A digitális szűrő külső csatlakoztatása 195
10.4.6 A digitális szűrő előnyei és hátrányai 197
10.5 A mintavételezési sebesség változtatása 198
10.5.1 A decimálás 198
10.5.2 Az interpolálás 199
10.5.3 A mintavételezési sebesség L/M arányú váltóztatása 200
10.5.4 A decimáló és az interpoláló szűrő 200
10.5.5 A polifázisú interpoláció 200
10.6 A digitális Hartley és Weaver modulátor 201
10.6.1 A digitális Hartley modulátor 201
10.6.2 A digitális Weaver modulátor 203
10.6.3 A digitális demoduláció 204
10.7 A transzmultiplexer elv 205
10.7.1 A digitális összegezés 206
10.8 Transzmultiplexer típusok 208
10.8.1 A direkt módszer 209
10.8.2 A Darlington módszer 210
10.8.3 A Bellanger módszer 212
10.8.4 A módosított Bellanger módszer 221
10.8.5 A Claasen-Mecklenbráuker-Pettweis módszer 221
10.9 Transzmultiplexer berendezések 225
10.10 Befejezés 228
Függelék
A-A PCM berendezésekre vonatkozó CCITT ajánlások 229
B: A Diszkrét és a Gyors Fourier Transzformáció 232
B.1 A probléma felvetése 232
B.2 A DPT 233
B.3 A DPT komplex alakja 235
B.4 A módosított DFT 236
B.5 Számpélda DPT-re 239
B.6 Az PPT 240
B.7 Összefoglalás 240
C. A Z Transzformáció 241
C.1 Mintavételezett függvény Laplace transzformáltja 241
C.2 Az s-z leképezés 243
C.3 Az inverz Z transzformáció 245
C.4 A Laplace és a Z transzformáció fizikai értelmezése 246
C.5 F(s) és F(z) pólusai 249
C.6 Példák Z transzformációra 250
C.7 A H(s) és a H(z) transzfer függvény 254
C.8 Példák transzfer z függvényre .256
D. Irodalom 259

Cebe László

Cebe László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Cebe László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem