Előszó
19...-ban történt, hogy egy idegen herceg, uralkodócsaládbeli, fenség, udvari küldetésben járt III. Viktor Emánuelnál. A szertartások végeztével a király fölajánlotta vendégének, hogy megsétáltatja...
Tovább
Előszó
19...-ban történt, hogy egy idegen herceg, uralkodócsaládbeli, fenség, udvari küldetésben járt III. Viktor Emánuelnál. A szertartások végeztével a király fölajánlotta vendégének, hogy megsétáltatja Rómában, megmutatni néki fővárosának nevezetes szépségeit, - mirabilia urbis Romae, mint a hajdani zarándokok szokták volt mondani. A séta nyomban megkezdődött, a római tavaszok isteni tündökléséhen.
Ám az idegen herceg szűk értelmű volt s még csekélyebb tanultságú, s királyi vezetőjének különben igen avatott magyarázatai sehogy sem érdekelték. Tökéletesen mindegy volt neki a hét halom fejedelmi dicsősége, a Forum, a Colosseum, éppúgy a fenséges romok, a diadalívek, a bazilikák, a paloták, az antik Rómának 8 a keresztény Rómának bűbájos emlékei. Nem gondolt, legföljebb a másfajta gyönyörűségekre, mik estére várták.
Ám ahogy a kocsi átvágott a Prati di Castellókon, a hercegnét mégis föltűnt egy terebélyes épület s a kapu fölött a fölírás: Caserma Cavour.
- Mi az, hogy Cavour? - kérdezte.
De rögtön maga felelt rá:
- Gondolom. Nyilván az építész neve.
- Csakugyan - felelt a király. - Cavour építész volt, hires építész, ő építette meg Olaszországot.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal