A lélek mélységei

Előszó

Tisztelt barátaim!
Vannak olyan alkalmak az ember életében, amelyek kapcsán úgy érezheti, hogy könnyen kiismerhető világban él. Hogy szavak, nyelv- és helyismeret nélkül is otthon lehet bárhol. Különösen erős ez a sejtelem egy-egy képzőművészeti eseményen, ahol a közösen gondolkodók szavak nélkül is érthetik egymást.
Az európaiságról, az együttműködés lehetőségeiről, az emberi kommunikáció fontosságáról ki-ki lehetőségei szerint beszél. Ebben a párbeszédben a tiszta művészi akarat és a diplomáciai sikerek teljesen egyenrangúnak mondhatók. Ha nemzetközi kiállítást fogadhatunk, vagy saját művészeink alkotásaival büszkélkedhetünk külhonban, egyszerre teszünk eleget az érzékek, a lélek és a diplomácia kívánalmainak. így válik ez a mostani kiállítás az elsőrangú művészeti eseményen túl a hagyományosan kiváló vallon - magyar együttműködés újabb sikerévé is.
A szimbolizmus idején egész Európa, és a két Amerika a szimbolizmus nyelvén beszélt. És ez a kifejezésmód igen gyümölcsöző volt. Híradásaink ma sokkal inkább szólnak nemzetközi megegyezésekről és megállapodások terveiről, mint rég nem látott fényű tárlatokról, vagy a kivételes sikerű beszélgetésekről.
A kiállítás után Önök is tapasztalhatják, hogy az Európai Unió belga soros elnökségének idején a Lélek mélységei című kiállítás is a sikeres sokoldalú párbeszéd egyik formája lehet. Vissza