1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Castrum Sopron

Sopron vára és környéke az Árpád-korban

Szerző
Fordító
Grafikus
Lektor
Fotózta
Sopron
Kiadó: Scarbantia Társaság
Kiadás helye: Sopron
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 278 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN: 963-206-521-2
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér ábrákkal, illusztrációkkal, fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az antik várfalakkal védett Sopron évszázadokig állt őrt az ország nyugati kapujában. 725 éve e feladatának maradéktalan teljesítéséért városi szabadságjogok adományozásával jutalmazta IV. László... Tovább

Előszó

Az antik várfalakkal védett Sopron évszázadokig állt őrt az ország nyugati kapujában. 725 éve e feladatának maradéktalan teljesítéséért városi szabadságjogok adományozásával jutalmazta IV. László király a soproniakat.
A monumentális erődítmény azonban a 19. századra elveszítette katonai jelentőségét, a városfalak lassan eltűntek a fejlődő polgárváros házfalai között és már-már a feledés homályába merültek. Négy évtizede nagyszabású országos műemléki program kezdődött, amely a soproni városfalakat a régészeti kutatások eredményei alapján restaurálja, kulturált városi környezetet teremtve a helyi közösség és az idelátogató turisták számára. A városfal-helyreállítások egyik "mellékterméke" annak a korai Árpád-kori várnak a megismerése, amelynek maradványai ma szerényen húzódnak meg a belvárost övező várfalak mellett, tudjuk azonban, hogy ez a Szent István korában épített sáncvár még a tatárjárás idején is alkalmas volt arra, hogy menedéket nyújtson a soproni és környékbeli lakosságnak.
Amikor a Tisztelt Olvasó, városunk polgárai és a hozzánk látogató vendégek figyelmébe ajánlom a korai soproni vár és környéke régészeti emlékeiről összeállított könyvet, kifejezem azt a reményemet, hogy városunk korábbi és későbbi történetét, így a kelta, római, illetve a középkori évszázadok emlékeit is hasonló tudományos alapossággal és olvasmányos stílusban ismertetik az arra hivatott intézmények szakemberei, illetve a város kulturális életében fontos szerepet játszó civil szervezetek, mint esetünkben e mű kiadását gondozó Scarbantia Társaság.
Kérem, forgassák szeretettel e könyvet, gyarapodjanak általa tudatban és érzelemben! Vissza

Fülszöveg

Kétezer év. Ennyi időre tekinthet vissza, aki Sopron épített történelmére figyel. A római maradványokra települő, azokat kiegészítő, vagy felhasználó korok egymásutánisága tiszteletre és megbecsülésre inti a mai kor szemlélődő emberét.
A soproniak talán átérezték már a "genius loci"-t, a hely szellemét, s ez táplálja bennük messze földön ismert lokálpatriotizmusukat. Jelen tanulmány révén közelebb kerülhetünk városunk azon korszakához, amelynek jelentősége vitathatatlan Sopron jelene szempontjából. Az ispáni vár kapuja lehetett az, amelyet kinyitottak a soproniak IV. László király uruk előtt, bizonyítva hűségüket a magyar uralkodóhoz, még túszul elragadott gyermekeik élete árán is.
A régészeti kutatáskor kiásott, rozsdamart kapupánt csak egy érdekes lelet lehet addig, amíg bele nem gondolunk, hogy nyíló csikordulást azok a soproni polgárok hallották, akik a kapu kitárásakor már érezték gyermekeik vesztét.
Mégis győzött a hűség, és ez a rozsdás vasdarab a soproni polgárok saját... Tovább

Fülszöveg

Kétezer év. Ennyi időre tekinthet vissza, aki Sopron épített történelmére figyel. A római maradványokra települő, azokat kiegészítő, vagy felhasználó korok egymásutánisága tiszteletre és megbecsülésre inti a mai kor szemlélődő emberét.
A soproniak talán átérezték már a "genius loci"-t, a hely szellemét, s ez táplálja bennük messze földön ismert lokálpatriotizmusukat. Jelen tanulmány révén közelebb kerülhetünk városunk azon korszakához, amelynek jelentősége vitathatatlan Sopron jelene szempontjából. Az ispáni vár kapuja lehetett az, amelyet kinyitottak a soproniak IV. László király uruk előtt, bizonyítva hűségüket a magyar uralkodóhoz, még túszul elragadott gyermekeik élete árán is.
A régészeti kutatáskor kiásott, rozsdamart kapupánt csak egy érdekes lelet lehet addig, amíg bele nem gondolunk, hogy nyíló csikordulást azok a soproni polgárok hallották, akik a kapu kitárásakor már érezték gyermekeik vesztét.
Mégis győzött a hűség, és ez a rozsdás vasdarab a soproni polgárok saját maguk feletti győzelmét hirdeti a múzeumban.
Kívánom, hogy az Olvasó találkozása e tanulmánnyal, mely Sopron múltjának ezen értékes és fontos időszakát dolgozza fel, emlékezetes legyen és erősítse tovább nagy múltú városunk iránt érzett tiszteletünket és ragaszkodásunkat.
A soproni vár, Sopron város közvetlen előzménye, mint várispánsági központ Szent István király művei közé tartozik. Ebben a könyvben az államalapítás korától a soproni várszervezet tatárjárás utáni felbomlásig eltelt egynegyed évezrednyi korszakot főleg régészeti leletek leírásával dokumentálja a szerző. Ismerteti az Árpád-kori határvárak egyik mintapéldányának tekinthető soproni erődítményt, a várban és környékén talált épületeket, a várnépek falvait, házait, műhelyeit és a mindennapi életükre emlékeztető, földből előkerült használati tárgyakat.
Az itt bemutatott 250 évnyi időszak Sopron vára és környéke történetében jogilag 725 évvel ezelőtt, a városi privilégiumok IV. László király általi adományozásával ért véget. Sopron a magyar királyok folyamatos támogatásának és polgárai áldozatos munkájának köszönhetően 1277 és 1340 között hármas védőfallal övezett várossá fejlődött.
Amikor Károly Róbert király 1340. április 21-én engedélyezte a soproni polgároknak a S(igillum) - Civitatis - Svproniensis (Sopron szabad királyi város pecsétje) köriratú, három tornyú várfalat, Jézus Krisztust és Szűz Máriát ábrázoló címerpecsétjük használatba vételét, kiteljesedett a várossá válás folyamata.
A szerző, Gömöri János 1944. március 15-én, Hevesen született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1969-ben szerzett régész - történelemtanári diplomát. Fő kutatási területe az őskohászat - archeometallurgia, a történelemtudomány (régészet) kandidátusa, PhD. Várásatásai főleg a római kori Scarbantia és a középkori Sopron műemlékvédelmi munkáihoz kapcsolódó feltárások, de rövidebb ideig kutatatta a sárospataki, kapuvári, karakói várakat és a hevesi ispáni vár vagy török palánk feltételezett helyét is.
A szerző a Soproni Múzeum régésze és a Scarbantia Társaság elnöke, 2002-ben az ELTE Régészeti Tanszékén megbízott előadó. Vissza

Tartalom

Előszó7
Bevezetés9
Kiket találtak itt a honfoglaló magyarok?11
Őskori földvárak11
A római Scarbantia13
Avarok14
Frankok, bajorok, szlávok. Karoling kori lelőhelyek és leletek17
A magyar honfoglalás Sopron környékén25
A katonai szervezet, a nyugati gyepű32
A határvárak36
A "Soproni kapu" előretolt határerődítménye: Darufalva (Draßurg)36
A sánc keltezése36
Darufalva (Draßurg), XI. századi ezüstkincs39
A kincslelet rövid leírása39
Kapuvár42
Kapuvár, Várkastély43
Babót, Feketevár44
A locsmándi ispáni vár46
Sopron vára49
A soproni ispáni vár égett sáncának kutatástörténete49
A sánc53
Előkapu53
Régi városháza57
Városház utca57
Városház utca 4.60
Szent György u. 1-3.61
Szent György u. 5-7.62
Szent György u. 15.62
Szent György u. 19.62
Hátsókapu utca 2.63
Orsolyiták kertje63
Templom u. 23.63
Templom u.63
Templom u. 22.67
Templom utca 20.67
Templom utca 18.68
Templom u. 14. és Színház u. 27-29.68
Bünker Rajnárd köz72
Templom u. 2-4.73
Fő tér 6.74
Fő tér 7., Tábornok-ház74
A soproni sánc leírása74
A gerendaszerkezet76
A sánc földanyaga79
A vár kapui79
A vár árka84
A sánc kiégése86
A sánc kormeghatározása89
A sánc régészeti-történeti keltezése89
Égett földsáncok kormeghatározása fizikai módszerekkel91
Sopron vármegye95
Az egyházi szervezet, a soproni főesperesség96
Sopron megye Árpád-kori templomai97
A soproni vár urai és népei102
A várszervezet "főtisztjei": soproni ispánok103
A várispánság "tisztikara" és fegyveresei: várjobbágyok104
A várnépek109
A soproni várnépek egyik kézműves csoportja, a vasasok111
A soproni várispánság vasércbányái a felsőpulyai medencében és Kópházán111
A soproni várispánság vasolvasztó műhelyei114
Árpád-kori telepüési nyomok Sopronban120
Előkapu. Kút a soproni Árpád-kori vár északi várkapuja mellől121
Kenyérsütő kemence a Szent György u. 1-3. udvaráról123
Árpád-kori gerendavázas ház maradványa az Új u. Szent György u. sarkáról123
Sövényfonatos épület részete. Új u. 24.135
Sövényfonatos ház részlete. Új u. 23.140
Szent Mihály u. 14.142
Ógabona tér142
Széchenyi tér, digitális telefonközpont143
Sopron, Jereván városrész (Káposztás földek, Krautäcker lelőhely)144
Sopron, Bánfalvi út 63-73.154
Sopronbánfalva160
Árpád-kori falvak maradványai a soproni, kapuvári és locsmándi várak körzetében162
Fertőszentmiklós, Szeredre dőlő163
Fertőszentmiklós, Petőházi útelágazás (II. lelőhely)174
Fertőszentmiklós, Velux (I. lelőhely)181
Hegykő, Vízmű186
Hidegség, Templom-domb188
Kisfalud, Kázmér-domb197
Az ispáni várból királyi szabad város201
Összefoglalás209
Irodalom213
Képjegyzék és táblajegyzék231
Summary239
Táblák279
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem