Carter útja a fehér házba

Fülszöveg

"- Kormányzó út, azért jöttünk föl, hogy egy kicsit az Ön jövőjéről beszéljünk - nyitott be az ajtón 1972 egyik októberi estéjén James Carter georgiai kormányzó magánlakosztályába a politikus legszűkebb tanácsadói körének néhány tagja, Hamilton Jordannal, a 27 éves magántitkárral az élen.
- Szóval, nem tudom, hogyan fogalmazzam meg, őszintén megvallom, hogy ezt magam is egy kicsit félve mondom ki: arról van szó, kormányzó, hogy szerintünk megpályázhatná az elnökséget - kezdte Jordan.
A kormányzó bátorítóan mosolygott Jordanra, de nem szól egy szót sem. A magántitkár leterítette az asztalra az elnökválasztási stratégia forgatókönyvét, amelyet társaival együtt vázlatosan, de pontosan kidolgoztak. Amíg Jordan fölolvasott és rögtönzött magyarázatokkal szolgált, Carter hallgatott. Majd elkezdett kérdéseket föltenni. Az éjszakába nyúló tanácskozás egyik résztvevője utóbb elmondta: " És Jimmy olyasmiket is megkérdezett, amikre mi egész egyszerűen nem is gondolkodtunk. Tüstént világossá vált, hogy ő már régóta foglalkozik a gondolattal."
Ahogy Avar János könyve felidézi, négy évvel ezelőtt így indult el az Egyesült Államok leghosszabb és alighanem legkövetkezetesebb elnökválasztási hadjárata, amely végül is bejuttatta James Cartert a Fehér Házba. A televízió külpolitikai műsoraiból is jól ismert szerző a Magyar Nemzet washingtoni tudósítójaként megismerte és az olvasónak riportszerűen bemutatja Carter elnökké választásának minden részletét, egyúttal a "politikacsinálás" mechanizmusát az Egyesült Államokban. Vissza