Értékelés

Előszó

Értékelés, egy önálló szakma, ami Magyarországon szinte ismeretlen. Vannak pedig országok, ahol már évtizedek óta nem lehet projekteket és kormányzati célprogramokat indítani anélkül, hogy a projekttervek ne tartalmazzák az értékelés fázisát, és a költségvetések ne különítenék el az értékelés költségeit. Magyarország nem tartozik közéjük. Vannak országok, ahol a közpolitikák leállításáról, korrelációjáról vagy éppen a folytatásukról szóló döntések elképzelhetetlenek azok független külső értékelése nélkül. Nem így Magyarországon, ahol ez szinte sohasem történik meg, hazánkban fel sem tűnik, hogy mennyire informálatlan módon születnek közpénzek felhasználásáról szóló döntések. Vannak országok, ahol a közpolitikák tervezése és az azokról zajló diskurzus mára jórészt a korábbi politikák értékelése által felhalmozódott tapasztalatokon alapszik. Talán fölösleges megismételni, Magyarország nem tartozik közéjük. És végül: vannak országok, ahol a közpénzből közszolgáltatást nyújtó egészségügyi, oktatási, szociális és más intézmények működését rutinszerűen, rendszeresen és nyilvános szempontok alapján értékelik, az értékelés eredményeit pedig hozzáférhetővé teszik mindazok számára, akik igénybe veszik a szolgáltatásokat, vagy egyszerűen tudni szeretnék, hogyan használják fel az adóként befizetett pénzüket. A mi országunk nem tartozik ezek közé.
Magyarországon mintha abban lennénk érdekeltek, hogy legyenek fejlesztési programjaink, de abban nem, hogy azok kifejtsék a megcélzott hatást. Mintha a közpolitikák puszta léte elégséges lenne ahhoz a boldogító tudathoz, hogy a kormányzat a helyén van és dolgozik. Sokszor úgy teszünk, mintha elhinnénk: aki elindít valamit, az tudja, mit miért tesz, s hazánkban mintha fontosabb lenne, hogy mire mennyit költ a kormányzat a pénzünkből, mint az, hogy azzal milyen eredményeket produkál. Mindez fenntartja a felelőtlenség boldog állapotát, ahol bárki a legkisebb kockázat nélkül ígérhet nagy dolgokat, mert szakszerű és független értékelés hiányában soha nem szembesülünk a siker vagy kudarc valódi indikátoraival. Az elszámoltathatóság hiánya ily módon áthatja az egész közszférát, beleértve azokat a szolgáltatásokat is, amelyek alapvető hatással vannak mindennapi életünkre, mint például az egészségügyi ellátás, az idősgondozás, a tömegközlekedés vagy gyermekeink oktatása. Vissza