Fülszöveg
Már az ókori vallások nagy jelentőséget tulajdonítottak a zenének a kultikus cselekményekben; nem meglepő tehát, hogy az antikvitásban kialakuló kereszténység istentiszteletein is kezdettől központi szerepet játszott a zene. A középkortól napjainkig a legnagyobb zeneszerzők többsége szívesen írt a keresztény egyházi élet részeként előadandó műveket. Ennek köszönhetjük, hogy a legegyszerűbb, egyszólamú dallamtól a díszes és bonyolult zeneműig rendelkezésünkre áll az egyházi zeneművészet gazdag tárháza: himnuszok, anthemek, oratóriumok és más művek. A templomok, kápolnák, székesegyházak orgonistái és karnagyai szerte a világon ebből a gazdag kínálatból választanak zenét a mai istentiszteletekhez.
Hogyan alakult ki ez a csodálatos szőttes? Hogyan illeszkedik ebbe a mérhetetlen változatosságba a mintáknak az a viszonylag kis része, mely mindegyik keresztény hagyományban közös?
Kik voltak döntő hatással a keresztény zene fejlődésére?
Andrew Wilson-Dickson, aki mind a zeneoktatásban,...
Tovább
Fülszöveg
Már az ókori vallások nagy jelentőséget tulajdonítottak a zenének a kultikus cselekményekben; nem meglepő tehát, hogy az antikvitásban kialakuló kereszténység istentiszteletein is kezdettől központi szerepet játszott a zene. A középkortól napjainkig a legnagyobb zeneszerzők többsége szívesen írt a keresztény egyházi élet részeként előadandó műveket. Ennek köszönhetjük, hogy a legegyszerűbb, egyszólamú dallamtól a díszes és bonyolult zeneműig rendelkezésünkre áll az egyházi zeneművészet gazdag tárháza: himnuszok, anthemek, oratóriumok és más művek. A templomok, kápolnák, székesegyházak orgonistái és karnagyai szerte a világon ebből a gazdag kínálatból választanak zenét a mai istentiszteletekhez.
Hogyan alakult ki ez a csodálatos szőttes? Hogyan illeszkedik ebbe a mérhetetlen változatosságba a mintáknak az a viszonylag kis része, mely mindegyik keresztény hagyományban közös?
Kik voltak döntő hatással a keresztény zene fejlődésére?
Andrew Wilson-Dickson, aki mind a zeneoktatásban, mind az egyházi zene világában otthonosan mozog, nagyszabású körképet fest erről. Mind az európai egyházi zene teljes fejlődéstörténetét, mind az ortodox hagyományokat felvázolja, de bemutatja a fejlődő afrikai térség és a sokarcú Amerika vallásos zenéjét is. Végig azt vizsgálja, milyen kapcsolat van a keresztény zene és az alakító hit között. A könyv tehát végtelen történet az egyházi zenéről.
A hazai kiadásban magyar egyházzenei kutatók összefoglalják a magyarországi nagyegyházak (a római katolikus, evangélikus, református egyház) zenéjének, zenei életének történetét is.
Andrew Wilson-Dickson kora ifjúságától elkötelezettje az egyházi zenének. Ez a kapcsolat még akkor kezdődött, amikor ziháló harmóniumon falusi kórusokat kísért. Tanulmányait a marlborough-i főiskolán kezdte, ahol a kápolna nagyszerű orgonája és az intenzív zenei képzés döntően befolyásolta azt, hogy a zenei pálya felé forduljon.
A cambridge-i egyetemen zongora-, tuba-, karvezetés- valamint zeneelméleti tanulmányokat folytatott, s 1968-ban szerzett diplomát. Ezután három évig előadott a yorki egyetemen, közben zeneszerzésből doktorált. Egyidejűleg a yorki székesegyházban orgonistaként tevékenykedett.
Utána tizenkét évig zeneelméletet tanított a leicesteri egyetemen, s nagy lendülettel vetette be magát a város egyházi zenei életébe. Zenei együtteseket alakított a St. Barnabasban és a Holy Trinityben. Ma már ismert zeneszerző, operák, zenekari művek és egyházi zene írására kap megbízásokat.
1984 óta a cardiffi Welsh College of Music and Drama (Walesi zenei és drámai főiskola) docense, s zenei tevékenységét a helyi babtista egyházban és a Cambrensis együttessel (dél-walesi kórussal) folytatja. 1991-ben ő jelentette meg az új baptista himnuszkönyvet Cardiffban.
Vissza