Caii Crispi Sallustii opera

Fülszöveg

Sallustius a hanyatló köztársaság történetírója volt. Rodoszi Poszeidóniosz követőjeként úgy vélte, a római állam a harmadik pun háború idején, Karthágó i. e. 146-os elpusztításakor érte el „életpályája” csúcspontját, történetét azóta a megállíthatatlan hanyatlás jellemzi. A nagy ellenség legyőzése, a félelem elmúlása után megszűnt az egyes társadalmi csoportok közötti egyetértés, Róma polgárain úrrá lett a gőg és a vágyódás a könnyű élet után. Az egymást követő válságokért leginkább az arisztokrácia féktelen dicsőségvágya, hataloméhsége és korruptsága felel. Mondanivalója kifejezéséhez Sallustius a kronologikusan építkező annales helyett a problémaközpontú megközelítést lehetővé tevő és a római történetírásban Lucius Coelius Antipater által meghonosított monográfia műfaját választotta.

A hatvanegy fejezetből álló Catilina összeesküvése (De coniuratione Catilinae vagy Bellum Catilinae) az i. e. 66 és 63 közötti események leírását foglalja magában. A Iugurtha háborúja (Bellum Iugurthinum) a Numidia ellen 111 és 105 között lezajlott hadműveleteket elemzi. A Korunk története (Historiae) Lucius Cornelius Sisenna munkájának folytatásaként a Sulla halála utáni évtized (i. e. 78-67) eseményeinek állít emléket. E műből csupán négy beszéd, két levél és ötszáz kisebb töredék maradt az utókorra.

Címek a tatalomból:
Bellum Catillinarum /Catillina összeesküvése
Bellum: Iugurthinum/Iugutrus háborúja
C. Crispi Sallustii Historiarum Fragmenta/ Történeti töredékek
Epistola CN. Pompei ad Senatum/ Levél CN Pompeius Senátorhoz
Oratio Marci Licinii tribuni plebis ad plebem/ Beszéd Linius trobunért a néphez
Incertorum librorum/
Oratio C. Cottae Consulis ad populum/Beszéd Cottae conhulért a néphez
epistolae duae/ két levél
Ad C. Caesarem/ Cézárhoz
In M. Tull. Ciceronem Declamatio/ felkiáltás M. T. Ciceróhoz
Vissza