Előszó | 9 |
A Magyar Szocialista Munkáspárt szakszervezetpolitikája | 11 |
Az MSZMP szakszervezet-politikájának lényege | 15 |
A magyar szakszervezeti mozgalom társadalmi szerepe | 20 |
Az államhatalmi, államigazgatási szervek és a szakszervezeti mozgalom kapcsolata | 23 |
Állami feladatok szakszervezeti ellátása | 25 |
A szakszervezeti jogok | 30 |
A szakszervezetek pártirányításának főbb elvei | 35 |
A pártirányítás elveinek megvalósítása | 37 |
A pártalapszervezetek feladatai a pártirányítás megvalósításában | 38 |
A szakszervezetek szerkezeti rendje, ennek sajátosságai | 43 |
Az önkéntesség elve | 45 |
Az iparági-ágazati szervezkedés elve | 47 |
A demokratikus centralizmus elve | 47 |
A szakszervezeti demokrácia legfontosabb ismérvei | 48 |
A szakszervezetek szervezeti felépítése | 49 |
A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szakszervezetek megyei tanácsának kapcsolata | 51 |
A szakmák és a szakszervezetek megyei tanácsainak kapcsolata | 53 |
A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szakmák kapcsolata | 54 |
A szakszervezetek szövetségi jellegének erősítése | 56 |
A szakszervezeti alapszervezet | 60 |
A bizalmiak szerepe | 61 |
A szakszervezeti csoportok szerepe | 62 |
A bizalmitestület | 63 |
A szakszervezetek szerepe a gazdaságban | 69 |
A gazdaságirányítás továbbfejlesztése és a szakszervezetek | 71 |
A makroszinten tevékenykedő szakszervezeti szervek feladatai a gazdaságban | 78 |
A tervezés fejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok | 79 |
A szakszervezetek és az árpolitika | 80 |
A magyar szakszervezetek jövedelempolitikai koncepciója | 82 |
A vállalati gazdasági munkaközösségek szakszervezeti megítélése | 85 |
A makroszintű szakszervezeti tevékenység irányítása, koordinálása | 88 |
A mikroszinten tevékenykedő szakszervezeti szervek feladatai a gazdaságban | 91 |
A vállalati tervezés és a szakszervezetek | 93 |
A szocialista munkamozgalmak és a szakszervezetek | 96 |
Az érdekegyeztetés mechanizmusáról | 105 |
A szakszervezetek szerepe a munkafeltételek alakításában | 111 |
A szakszervezetek állásfoglalása foglalkoztatáspolitika kérdésekben | 113 |
A munkaviszonyok humanizálása | 119 |
Vállalati, munkahelyi szociálpolitika | 124 |
A műszaki haladás és a szakszervezetek | 127 |
Érdekütközések az új technika bevezetésénél | 133 |
A korszerű technikát működtetők (vezetők és munkások) kiválasztása | 135 |
Szakmaváltás, képzés, réteg-érdekvédelem | 141 |
A munkakörülmények alakításának jelentősége az új technika alkalmazásánál | 145 |
Új technika, az újfajta teljesítmények elismerésének gondjai | 149 |
A műszaki haladás hatása a munkahelyi kapcsolatokra | 152 |
A szakszervezetek szerepe a munkahelyi, üzemi demokrácia fejlesztésében | 155 |
Az üzemi demokrácia intézményrendszerének működtetői a szakszervezetek | 168 |
A vállalati pártszervek és -szervezetek feladata az üzemi demokrácia megvalósításában | 172 |
A gazdasági vezetés és a szakszervezetek együttműködése az üzemi demokrácia intézményrendszerében | 176 |
A szakszervezeti képviselet és az üzemi demokrácia | 182 |
A munkahelyi és a szakszervezeti demokrácia kapcsolata | 185 |
A munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésévnek feladatai | 187 |
A munkahelyi demokrácia és az új vállalatvezetési formák | 190 |
Az új vállalatirányítási formák és a szakszervezetek | 199 |
A szakszervezetek nevelő munkájának magyarországi tapasztalatai | 205 |
A szakszervezeti nevelő munka céljai | 207 |
A szakszervezeti nevelő munka sajátosságai | 209 |
A nevelő munka fő színtere a munkahely | 210 |
A magyar szakszervezetek nevelő munkájának tartalma | 210 |
Társadalomtudományi kutatás a szakszervezetek szervezeti keretében - a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének tevékenysége | 213 |
A szakszervezetek tevékenysége a kultúra szférájában | 215 |
A magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenysége | 217 |
A nemzetközi munkásszolidaritás tartalmának új elemei | 221 |
A nemzetközi kapcsolatok formálásának fő irányai | 223 |
A magyar szakszervezeti mozgalom nemzetközi aktivitásának fő formái | 224 |
Utószó | 229 |