kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Politzer Zsigmond és fia könyvkereskedése |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 427 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Bevezetés | |
1. §. A nemzetközi jog fogalma | 1 |
2. §. A nemzetközi jog jogi természete | |
A nemzetközi jog jogisága | 5 |
A nemzetközi jog és az állami jog viszonya | 7 |
3. §. A nemzetközi jog forrásai | |
A jogforrások | 8 |
A nemzetközi jog kodifikációja | 11 |
4. §. A nemzetközi jog irodalma | 12 |
Az államok, mint a nemzetközi jogközösség tagjai | |
A nemzetközi jogközösségi tagság, mint az államok nemzetközi jogi státusa | |
5. §. A nemzetközi jogközösségi tagság s a nemzetközi jogalanyiság | 15 |
6. §. A nemzetközi jogközösségi tagság keletkezése | |
Az állam-keletkezés módja és természete | 20 |
Az állam elismerése | 21 |
7. §. Az államkapcsolatok, mint a nemzetközi jogközösség tagjai | |
Az államkapcsolatok fogalma | 23 |
Az államkapcsolatok fajai (Az államszövetség és a szövetséges állam) | 24 |
8. §. A Nemzetek Szövetsége, mint sui generis államkapcsolat | |
A Nemzetek Szövetsége keletkezése és célja | 29 |
A Nemzetek Szövetsége és tagjai | 30 |
A Nemzetek Szövetsége szervezete | 32 |
A Nemzetek Szövetsége hatásköre | 38 |
A Nemzetek Szövetsége, mint államkapcsolat | 43 |
9. §. A nemzetközi jogközösség különös jogi helyzettel bíró tagjai | |
A korlátolt nemzetközi jogcselekvési képességgel bíró államok (az ú. n. félszuverén államok) | 45 |
A korlátolt hatáskörű államok | 48 |
10. §. Az állam nemzetközi jogi személyiségének állandósága | 60 |
11. §. A nemzetközi jogközösségi tagság megszűnése | 62 |
A nemzetközi érintkezést közvetítő állami szervek | |
12. §. A nemzetközi érintkezést közvetítő állami szervek jogállása és felosztása | 64 |
13. §. Az államfő | 66 |
14. §. A követek | |
A követek fajai | 68 |
A követi minőség keletkezése és megszűnése | 70 |
A követ hatásköre | 71 |
A követi immunitás (területenkívüliség) | 72 |
15. §. A konzulok | |
A konzulok jogállása általában | 74 |
A juriszdikció jogával felruházott konzulok | 76 |
A nemzetközi jogközösség szervezetének alapelvei | |
16. §. Az államok nemzetközi jogegyenlősége | 80 |
17. §. A nemzetközi hatalom és az államok szabadsága | 84 |
Az állam belső, ú. n. állami szabadsága | |
I. Fejezet | |
18. §. Az állami szabadság fogalma | |
Az állami szabadság és a non interventio elve | 93 |
A Monroe-elv | 95 |
Az állami szabadság és a Nemzetek Szövetsége | 97 |
Az állam "kizárólagos hatásköre" az Egyezségokmány XV. cikkének 8. pontja szerint | 100 |
Az állami szabadság korlátai | 101 |
Az állami szabadság térbeli határai (Az államterület) | |
19. §. Az államterület, közelebbről a szárazföldi terület jogi helyzete. A területi fenségjog és annak kivételes esetei | |
A területi fenségjog fogalma és az államhatalom kizárólagossága | 102 |
Az államhatalomnak idegen állam által való gyakorlása. (1. Az államterületnek kormányzás céljából való átengedése s 2. bérbeadása) | 103 |
A kondominium | 105 |
A mandátum alatti területek | 107 |
20. §. A vizek nemzetközi jogi helyzete | |
A belvizek | |
A folyók | 112 |
A csatornák | 120 |
A tavak | 120 |
A tenger | |
A zárt tenger | 121 |
Az öblök | 121 |
A parti tenger | 121 |
A tengerszorosok | 124 |
A tengeri csatornák | 126 |
A nyílt tenger | 129 |
21. §. A levegő nemzetközi jogi helyzete | 136 |
22. §. Az államterület változásai | |
A terület-változás fogalma és jogalapjai | 139 |
A terület-szerzés egyoldalú jogi cselekvésen alapuló módjai | 140 |
A kétoldalú jogügyleten nyugvó terület-szerzési módok | 143 |
"Az állami utódlás" | 146 |
Az állami szabadság korlátai | |
23. §. Az állami szabadság tartalmi korlátai a korlátozást létrehozó nemzetközi jogforrások szerint | |
A nemzetközi alkotmányon alapuló korlátozások | 152 |
Az általános jogelvekből folyó korlátozások | 157 |
A nemzetközi szerződéseken és a nemzetközi szokásjogon alapuló korlátozások | 159 |
24. §. Az állami szabadság tartalmi korlátai államon belüli hatályuk szerint | 160 |
25. §. Az ú. n. állami szolgalom, mint az állami szabadság partikuláris hatályú korlátozása | |
Az állami szolgalom fogalma és fajai | 161 |
Az állami szolgalom jogi természete | 167 |
25/a. §. Az idegenekre vonatkozó nemzetközi jogszabályok, mint az állami szabadság jus singulare jellegű korlátozásai | |
Az állampolgárság a nemzetközi jog szempontjából | 168 |
Az idegenek helyzetére vonatkozó nemzetközi jogszabályok | 172 |
26. §. A kisebbségek nemzetközi jogi védelme, mint az állami szabadságnak bizonyos állampolgárok javára szolgáló korlátozása | |
A kisebbségi jogok története és forrásai | 180 |
Az anyagi kisebbségi jog | 184 |
Az alaki kisebbségi jog | 188 |
Az állam külső, ú. n. nemzetközi szabadsága | |
I. Fejezet | |
27. §. Az államok nemzetközi szabadságának fogalma | 195 |
Az állam jogai a nemzetközi jogalkotásban | |
28. §. A nemzetközi jogalkotás formái | 197 |
29. §. A nemzetközi szerződés jogi természete | 200 |
30. §. A nemzetközi szerződéskötés mozzanatai, különösen a ratifikáció | 201 |
31. §. A nemzetközi szerződések beiktatása a Nemzetek Szövetségénél | 204 |
32. §. A nemzetközi szerződések törvénybe-cikkelyezésének jogi természete | 210 |
33. §. A nemzetközi jogszabályok módosítása és megszűnése | |
A nemzetközi jogszabálynak új jogszabállyal való módosítása | 214 |
A nemzetközi szerződés hatályának megszüntetése magának a szerződésnek rendelkezése alapján | 215 |
A nemzetközi szerződés hatályának megszüntetése a nemzetközi jog általános rendelkezései alapján | 215 |
A nemzetközi szerződés egyoldalú megszüntetése | 216 |
A rebus sic stantibus klauzula | 217 |
34. §. A Nemzetek Szövetségének szerepe az alkalmazhatatlanná vált jogszabályok módosításánál. (Az Egyezségokmány XIX. cikke) | |
A XIX. cikk jelentősége és alkalmazásának jogi természete | 218 |
A XIX. cikk alkalmazásának esetei | 220 |
A XIX. cikk alkalmazásának eljárási szabályai | 223 |
Bolivia és Peru kísérlete a XIX. cikk alkalmazására | 224 |
35. §. Nemzetközi szervek szerepe a nemzetközi jogalkotásban | |
A nemzetközi kongresszusok és konferenciák szerepe és jogi természete | 225 |
A nemzetközi szervek útján való nemzetközi jogalkotás esetei | 227 |
Az államok jogai a nemzetközi jogszabályok végrehajtásában | |
36. §. A nemzetközi végrehajtás szervezete. A nemzetközi végrehajtó orgánumok fogalma és fajai | 228 |
37. §. A nemzetközi végrehajtó orgánumok szervezési módjai | |
A "közös" orgánumok fogalma és szervezési módjai | 231 |
Nemzetközi organizációk szerveinek fogalma és szervezési módjai | 233 |
38. §. A közös nemzetközi orgánumok | |
Közlekedésügyi szervek | 234 |
Közegészségügyi szervek | 236 |
Pénzügyi szervek | 237 |
Katonai szervek | 243 |
39. §. A külön jogalanyisággal rendelkező nemzetközi szervezetek orgánumai | |
A Nemzetközi Közigazgatási Uniók orgánumai | 243 |
A Nemzetközi Munkak Organizáció szervei | 256 |
A Nemzetek Szövetségének önálló hatáskörrel bíró speciális szervei | 260 |
A Nemzetek Szövetségével kooperáló speciális nemzetközi intézmények szervei | 264 |
Az államok jogai a nemzetközi jogi bíráskodásban | |
A nemzetközi jogsértés és annak következményei | |
40. §. A nemzetközi jogsértés fogalma | 267 |
41. §: Az állam, mint a nemzetközi jogsértés alanya | 272 |
42. §. A joggal való visszaélés s a cselekmény jogtalanságát kizáró okok | 277 |
43. §. Az önsegély | |
Az önsegély szerepe és jelentősége a nemzetközi jogban | 278 |
A háború mint represszália | 279 |
A blokád és az embargó | 280 |
Az önsegély jogi természetével bíró szankciók | 282 |
44. §. A jogos védelem | 284 |
45. §. A végszükség | 286 |
46. §. A nemzetközi jogsértés esetén alkalmazható eljárások | |
Ezen eljárások általános jogi természete | 289 |
Az önhatalommal való bíráskodás | 290 |
A nemzetközi bíróság által való ítélkezés | 291 |
A jogsértés megegyezéssel való elintézése | 299 |
A három eljárás egymához való viszonya és alkalmazásuk fő területe | 306 |
47. §. A nemzetközi jogsértéshez fűzhető jogkövetkezmények (a nemzetközi jog szankciói) | 307 |
48. §. Az előzetes biztosítékok | 310 |
A nemzetközi jogi bíróságok | |
49. §. A nemzetközi érdekű bíróságok | |
A Vegyes Bíróságok, különösen az Egyiptomi Vegyes Bíróságok | 316 |
A zsákmánybíróságok | 318 |
50. §. A nemzetközi választott bíróságok | 320 |
51. §. Az Állandó Nemzetközi Bíróság | |
Keletkezése és a rá vonatkozó nemzetközi jogforrások | 323 |
Szervezete | 325 |
Hatásköre | 328 |
52. §. A Nemzetközi Vegyes Döntőbíróságok | 334 |
53. §. A Középamerikai Nemzetközi Bíróság | 336 |
A háború joga | |
A háborúra való jog | |
54. §. A háború fogalma és a jus belli | 337 |
55. §. A jus belli a Nemzetek Szövetségéről szóló Egységokmány szerint | |
A hódító háború tilalma, és más háborúk indításának feltételei | 339 |
A Nemzetek Szövetségének intervenciója a háború elhárítására | 340 |
A békés elintézés megkísérlésének a tagállamokat terhelő kötelessége | 341 |
Az illegitim háború és az azzal szemben előírt szankciók | 345 |
A megtámadott állam pénzügyi megsegítése | 346 |
A Nemzetek Szövetségének intervenciója a nem-tagállammal szemben | 347 |
56. §. A háború kiküszöbölésére irányuló törekvények az Egyezségokmány utáni nemzetközi jogban | |
A háború kiküszöbölésének problémája | 348 |
Az 1923-i kölcsönös garancia-szerződés tervezete | 349 |
Az 1924-i genfi jegyzőkönyv | 350 |
Regionális egyezmények. Az 1925-i locarnoi szerződés | 351 |
57. §. A Kellogg-szerződés | 355 |
58. §. A Tanács háborút megelőző intézkedéseinek hatályosabbá tétele | 358 |
59. §. A "támadó" fogalma s annak 1933-i londoni egyezményekben foglalt meghatározása | 359 |
A háború-viselés jogszabályai (Harcjog) | |
60. §. A harcjog forrásai és jelentősége | |
A harcjogi egyezmények | 363 |
A háború jogi természete | 366 |
A harcjog helyzete a háborút eltiltó nemzetközi jogszabályok mellett | 366 |
61. §. A hadiállapot beállása és annak közvetlen következményei | 367 |
62. §. A háború alanyai | 370 |
63. §. A háború színtere | 373 |
64. §. A háborúban alkalmazható eszközök | 375 |
65. §. A hadifoglyok jogi helyzete | 377 |
66. §. A betegekre és sebesültekre vonatkozó rendelkezések | 380 |
67. §. A háborús megszállás | 383 |
68. §. A tengeri háború külön szabályai | |
A tengeri háború fogalma és az abban való részvételre jogosult hajók | 385 |
A tengeri háború különleges eszközei | 387 |
A zsákmányjog | 390 |
69. §. A semleges államok jogi követelése | |
A semlegesség fogalma | 392 |
A semlegesség a szárazföldi háborúban | 393 |
A semlegesség a tengeri háborúban | 395 |
70. §. A semlees kereskedelem helyzete a tengeri háborúban | 397 |
71. §. A zsákmánybíráskodás | 400 |
Az idézett magyar törvények mutatója | 402 |
Tárgymutató | 407 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.