1.067.308

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az analitikai kémia alapjai

Kémia és műszeres elemzés

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 642 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-331-229-2
Megjegyzés: A 14. Kromatográfia c. fejezetet dr. Dombi András írta. 181 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Hetedik, változatlan kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Burger Kálmán Széchenyi-díjas akadémikus, kémikus, gyógyszerész, egyetemi tanár. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése után, 1954-1983 között az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén dolgozott. 1983 és 1996 között a József Attila Tudományegyetem szervezetlen és analitikai kémiai tanszéket vezette, és elindította a biokoordinációs kutatásokat. Vendégprofesszor volt Németországban, Angliában és az USA-ban. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-től rendes tagja. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának alelnöke, 199-től elnöke. vezetésével alakult meg 1991-ben a szegedi felsőoktatási intézmények 12 tanszékének részvételével a Környezet- és Természetvédelmi Kutatási Oktatási Regionális Centrum (KÖTKORC).
A 2000-ben befejeződő életében egész végig a kémia szerelmese és elkötelezett kutatója volt. Fő kutatási területe, a koordinációs kémia mellett módszerteremtő érdemei voltak az anyagvizsgálat (pl.... Tovább

Fülszöveg

Burger Kálmán Széchenyi-díjas akadémikus, kémikus, gyógyszerész, egyetemi tanár. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése után, 1954-1983 között az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén dolgozott. 1983 és 1996 között a József Attila Tudományegyetem szervezetlen és analitikai kémiai tanszéket vezette, és elindította a biokoordinációs kutatásokat. Vendégprofesszor volt Németországban, Angliában és az USA-ban. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-től rendes tagja. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának alelnöke, 199-től elnöke. vezetésével alakult meg 1991-ben a szegedi felsőoktatási intézmények 12 tanszékének részvételével a Környezet- és Természetvédelmi Kutatási Oktatási Regionális Centrum (KÖTKORC).
A 2000-ben befejeződő életében egész végig a kémia szerelmese és elkötelezett kutatója volt. Fő kutatási területe, a koordinációs kémia mellett módszerteremtő érdemei voltak az anyagvizsgálat (pl. Mössbauer-spektroszkópia) és az analitikai kémia területén. Számos, több nyelven megjelenő szakkönyve és tudományos publikációja mellett az oktatás iránti elkötelezettségét jelzi számos tankönyve. Vissza

Tartalom

Előszó13
Az analitikai kémia tárgya, feladatai és eszközei15
A kémiai analízis előkészítő műveletei21
A mintavétel21
Az analitikai módszer helyes megválasztása24
A minta megoldása26
Az anyagok oldhatóságát meghatározó tényezők26
Munkamenet a minta oldásánál27
Az oldhatatlan minták feltárása29
Reakciók olvadékfázisban29
Feltáró reagensek31
A feltárás végrehajtása32
Szerves anyagok mineralizálása34
Égetésen alapuló módszerek34
Roncsolás nedves úton35
Elválasztómódszerek37
Bevezetés37
Oldószer-extrakciós elválasztás39
Az álcázás47
Térfogatos analízis (titrimetria)51
A térfogatos analízis alapjai51
A térfogatos analízis reakciói51
A térfogatos analízis mérőoldatai56
A térfogatos analízis végpontjelzési módszerei59
A neutralizációs analízis (acidi-alkalimetria)61
Az oldószer szerepe61
A neutralizációs analízis titrálási görbéi64
A neutralizációs analízis indikátorai71
A neutralizációs analízis módszerei79
Acidi-alkalimetriás titrálások nemvizes oldatokban91
Komplexometria97
A komplexonátkomplexek stabilitásáról101
A látoszólagos stabilitási állandók105
Komplexometriás titrálási görbék112
A komplexometria végpontjelző módszerei118
A komplexometria módszerei122
A komplexometriás módszerek szelektivitása126
Ligandumok (anionok) koordinációs reakción alapuló titrálása és a higanymeghatározás130
A csapadékos titrálás134
Az argentometria titrálási görbéi135
Végpontjelző módszerek136
Egyéb csapadékos titrálások141
A redoxititrálás144
A redoxipotenciált befolyásoló tényezők144
Oxidometriás titrálási görbék149
Redoxititrálások végpontjelzése152
A redoxititrálások segédanyagai158
Indukált reakciók166
Permanganometria169
Kromatometria177
Cerimetria180
Bromatometria184
Jodometria199
A jodometria mérőoldatai199
Végpontjelzési módszerek203
A jodometriás eljárások pH-függése205
Redukáló anyagok meghatározása jód-mérőoldattal206
Oxidáció anyagok jodometriás meghatározása212
Közvetett módszerek a jodometriában215
Sokszorozó módszerek223
Vízmeghatározás Karl Fischer szerint225
Reduktometria229
Bevezetés229
Titanometria231
Aszkorbinometria233
Egyéb reduktometriás módszerek235
A tömeg szerinti analízis (gravimetria)237
Bevezetés237
A gravimetria előnyei és korlátai238
Fémionok gravimetriás meghatározás239
Anionok gravimetriás meghatározása243
A szilikátion meghatározás243
A szulfátion meghatározása244
Szerves reagensek a gravimetriában246
Termoanalitika253
Differenciál termikus analízis (DTA)255
Differenciál scanning kalorimetria (DSC)259
Termogravimetria (TG)263
Szimultán módszerek263
Termometriás titrálás268
Entalpimetria (Direkt Injekciós Entalpiamérés, DIE)272
Egyéb termoanalitikai eljárások273
Elektroanalitikai eljárások275
Bevezetés275
Potenciometria276
Alapelvek276
A potenciometriás analízis gyakorlata281
Voltammetria303
Alapelvek304
Polarográfia304
Amperometriás mérések348
Elektrogravimetria és rokon módszerek348
Coulombmetria353
Alapelvek353
Analitikai alkalmazás355
Vezetőképesség-mérésen alapuló módszerek358
Konduktometria358
Oszcillometria362
Dielektrometria365
Spektrokémiai módszerek369
Bevezetés269
Fényelnyelés372
Molekulaspektroszkópia375
Infravörösspektrometria375
Raman-spektrometria383
Elektrongerjesztő spektrofotometria389
Fluoreszcenciás és foszforeszcenciás analízis409
Fotoakusztikus spektrometria (PAS)414
Atomspektroszkópia417
Bevezetés417
Atomizálás, gerjesztés417
Hibaforrások422
Emissziós atomspektroszkópiai módszerek423
Az atomabszorpciós eljárás426
Atomfluoreszcencia-spektrometria (AFS)429
Egyéb optikai módszerek432
Alapelvek432
Optikai forgatóképességi diszperzió (ORD) és cirkuláris dikroizmus (CD) görbék433
Gyakorlati alkalmazás435
Kinetikus analízis437
A módszer alapjai437
A reakciósebesség mérése440
Katalitikus reakciók444
Katalizátorhatás és annak analitikai alkalmazása444
Landolt-típusú reakció446
Az inhibitorhatás analitikai alkalmazása446
A gyakorlatban használt katalitikus analitikai reakciók448
Mágneses módszerek451
Mágneses szuszceptibilitás mérés451
A magnetokémia alapjai451
A mérési módszer456
Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR)459
Bevezetés459
A kémiai eltolódás461
Mágneses magok közötti kölcsönhatás (spin-spin csatolás)465
Többszörös rezonancia-módszerek468
A paramágneses elektron hatása, a shift-reagensek470
Szilárd minták NMR-vizsgálata471
Kvantitatív analitikai alkalmazás473
Kvantitatív analitikai alkalmazás476
A mérési módszer479
Elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR)482
Alapelvek482
Az ESR-spektrum finomszerkezete484
A módszer analitikai alkalmazása486
Tömegspektrometria489
A módszer alapjai489
Kísérleti módszertan492
A módszer analitikai alkalmazása503
GC-MS-, LC-MS- és MS-MS módszerek508
Röntgensugarak analitikai alkalmazása513
Röntgensugár-abszorpció513
Röntgenfluoreszcenciás analízis516
Részecske-indukált röntgenemissziós analízis518
Röntgendiffrakciós analízis520
A röntgensugár-interferencia (Bragg-féle értelmezés)520
A röntgendiffrakció analitikai alkalmazása521
Folyadékok röntgenszerkezet-vizsgálata522
Elektronspektroszkópiai módszerek525
Alapelvek525
Ultraibolya fotoelektron-spektroszkópia (PES)527
Röntgenfotoelektron-spektroszkópia (XPS vagy ESCA)530
Auger-spektroszkópia (AES)535
Magkémiai módszerek537
Aktivációs analízis537
Izotóphígításos eljárás (IDA)539
Radiometriás titrálás541
Jelzett vegyületek egyéb radioanalitikai alkalmazása542
Mössbauer-spektroszkópia546
Alapelvek546
A Mössbauer-színkép adatai551
Analitikai alkalmazás555
Immunelemzés 559
Bevezetés559
Immunelemzési eljárások561
Az immunelemzési módszerek alkalmazásának korlátai565
Kromatográfia567
A kromatográfiás elválasztás általános jellemzése568
Alapfogalmak568
A kromatogramok értelmezése575
Mennyiségi értékelés576
Gázkromatográfia (GC)579
Vivőgáz579
Mintaadagolás580
Kolonnák (kromatográfiás oszlopok)580
Detektorok583
A gázkromatográfia alkalmazása585
Nagyhatékonyságú folyadék kromatográfia (HPLC)587
Az eulens előkészítése és továbbítása588
Mintaadagolás, kolonnavédelem589
Elválasztás, kolonnák589
Folyadékkromatográfiás detektorok592
A nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia alkalmazása593
Egyéb nagyhatékonyságú elválasztó módszerek594
Ionkromatográfia594
Szuperkritikus folyadékkromatográfia596
Kapilláris elektroforézis597
Egyéb kromatográfiás módszerek599
Papírkromatográfia599
Vékonyréteg-kromatográfia600
Gélkromatográfia601
Automatikus elemzés605
Bevezetés605
Az automata analizátor607
Folyamatosan áramló rendszerű analizátor609
Áramló rendszerű injekciós analizátor609
Analizátor egyedi (diszkrét) minták vizsgálatára611
Analitikai mérőberendezések, szenzorok, optódok613
Analitikai robotok614
Néhány automatikus elemzési feladat megoldása616
Folyamat-ellenőrzés és -szabályozás620
Név- és tárgymutató623
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem