A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bűnügyi ismeretek I.

Büntetőjog általános rész/Jegyzet a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett BM Kun Béla Zászlósképző Iskola hallgatói részére

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: BM Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 141 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jegyzet a magyar büntetőjog általános részének a belügyi zászlósképzés tantervében meghatározott ismeretanyagát foglalja össze a Zászlósképző Iskola hallgatói számára.
Közreadását a büntető... Tovább

Előszó

A jegyzet a magyar büntetőjog általános részének a belügyi zászlósképzés tantervében meghatározott ismeretanyagát foglalja össze a Zászlósképző Iskola hallgatói számára.
Közreadását a büntető jogszabályoknak az elmúlt években megtörtént korszerűsítése, módosítása és kiegészítése tette szükségessé. Mint köztudott, az új Büntető Törvénykönyv megalkotásakor (1978. évi IV. törvény) nem törekedtek a büntetőjog megreformálására, de a korszerűsítésre irányuló törekvések alapja az a tudományos felismerés volt, hogy a bűnözés a fejlett szocializmust építő társadalomban sem csökken automatikusan, azonban megvannak a feltételek a fokozatos visszaszorítására. A fenti okok alapján az iskola részére 1974-ben kiadott Bűnügyi Ismeretek I. kötete nagyrészt elavulttá vált.
A jegyzet alapvetően a Békés-Földvári-Gáspár-Tokaji MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ (BM KÖNYVKIADÓ - 1980) című tankönyv rendszerét, álláspontjait követi, amely a Rendőrtiszti Főiskolán a büntetőjog oktatásának az alapvető irodalma. A jegyzet összeállításánál a szerző az egységes, egymásra épülő belügyi képzés és iskolarendszer elvárásaiból kiindulva arra törekedett hogy a Zászlósképző Iskola hallgatói minden szakon megkaphassák azokat a büntetőjogi alapokat, amelyekre esetleg későbbi tanulmányaik során is építhetnek.
A terjedelem korlátainál fogva a jegyzet nem merül el a részletekben, de úgy véljük alkalmas arra, hogy eredményes használatával a jogalkalmazói munkához elengedhetetlenül szükséges jártasság kialakítását elősegíthessük. A szakonként eltérő követelmények természetesen a tananyag feldolgozásához a tanári segítséget is feltételezik. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 3
I. fejezet
A JOG 5
A. A jog fogalma és a jog keletkezésének történeti áttekintése 5
1. A társadalmi norma kialakulása 5
a) A társadalom fogalma 5
b) A norma fogalma 5
c) A társadalmi norma fogalma 5
2. A társadalmi norma differenciálódása és a jog keletkezése 6
3. A jog meghatározása 6
B. A jogrendszer és tagozódása 7
1. A jogrendszer 7
2. A jogágazat 7
II. fejezet A BÜNTETŐJOG 8
A. A büntetőjog fogalma 8
1. A büntetőjog védelmi funkciója 8
2. A büntetőjog osztálytartalma 8
a) A rabszolgatartó és a feudális állam 8
b) A burzsoá állam 8
c) A büntetőjog a szocializmus viszonyai között 9
d) Az osztálytartalom hasonlósága 9
B. A büntetőjog célja 10
C. A büntetőjog és a bűnözés kapcsolata 10
D. A büntetőjog tagozódása 11
1. Az anyagi büntetőjog 11
2. Az alaki büntetőjog 11
3. A büntetésvégrehajtási jog 12
III. fejezet A JOGSZABÁLYTAN 13
A. A büntető törvény 13
1. A büntető törvény rendszere 13
a) A büntető törvénykönyv 13
b) A több büntetőnormát tartalmazó jogszabály (novella) 13
c) Az egy büntetőnormát tartalmazó jogszabály 13
2. A büntető törvény szervezete 13
a) Az alaki (formai) oldal 14
b) A tartalmi oldal 14
3. A különös részi büntetőnorma szerkezete 14
a) A diszpozíció (törvényi tényállás) 15
b) A szankció 16
B. A büntetőjog forrásai 16
1. A jogforrások hierarchiája 17
a) A törvény (tv) 17
b) A rendelet 17
IV. fejezet A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA 18
A. Az időbeli hatály 18
1. Az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazása 18
2. Az új törvény visszaható ereje 19
B. A területi és a személyi hatály (3-4.%) 19
1. A területiség elve 19
2. A honossági elv 20
3. Az állami önvédelem elve 20
4. A feltétlen büntetőhatalom elve 20
C. A nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény elbírálása 20
D. A diplomáciai és egyéb mentességet élvező személyek büntetőjogi felelőssége 21
E. A büntetőjogi együttműködés nemzetközi intézményei 22
1. A külföldi ítélet érvénye 22
2. A büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése 23
3. A büntetőeljárás felajánlása 24
4. A kiadatás és a menedékjog 24
V. fejezet A BŰNCSELEKMÉNY TANA 26
A. A bűncselekmény fogalma 26
1. A társadalomra veszélyesség 27
2. A jogellenesség 28
3. A büntetendőség 28
4. A bűnösség 28
B. A bűncselekmény súly szerinti kategóriái (a bűncselekmény alakzatai) 29
VI. fejezet A TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS (TÉNYÁLLÁSTAN) 30
A. A törvényi tényállás fogalma 30
1. A történeti tényállás 30
2. A törvényi (különös törvényi) tényállás 30
3. Az általános törvényi tényállás 31
4. A tényállások és a minősítés kapcsolata 32
B. A törvényi tényállás alakzatai 32
1. Az alapeseti tényállás 34
2. A minősített tényállás 34
3. A privilegizált (kedvezményezett) tényállás 34
VII. fejezet AZ ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS 35
A. A bűncselekmény tárgya 35
1. A jogi tárgy 35
a) A közvetlen (vagy speciális) jogi tárgy 35
b) A különös (vagy csoportos) jogi tárgy 36
c) Az általános jogi tárgy 36
B. A bűncselekmény tárgyi oldala 36
1. A tárgyi oldal szükséges ismérvei 36
a) Az elkövetési magatartás 36
b.) A törvényi tényállások osztályozása az elkövetési magatartás szerint 37
c) A mulasztás és az eredmény összefüggése 38
d) Az elkövetési magatartás időbelisége 39
2. A tárgyi oldal esetleges ismérvei 39
a) Az elkövetési tárgy 40
b) Az eredmény 40
c) Az okozati összefüggés 41
d) Az elkövetés helye 42
e) Az elkövetés ideje 42
f) Az elkövetés módja 43
g) Az elkövetés eszköze 43
C. A bűncselekmény alanya (az általános törvényi tényállás alanyi eleme) 43
1. Az alannyá válás feltételei 44
a) Az általános alany, mint szükséges ismérv 44
b) A speciális alany, mint esetleges ismérv 44
D. A bűncselekmény alanyi oldala (az általános törvényi tényállás alanyi oldalának eleme) 45
1. A bűnösség mint szükséges ismérv 45
a) A szándékosság 45
b) A gondatlanság 46
2. Az alanyi oldal esetleges ismérvei 49
a) A motívum (indítóok) 49
VIII. fejezet A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI 51
A. A büntethetőség! akadályok rendszere 51
1. A büntethetőséget kizáró okok 53
a) A beszámítást (alannyá válást) kizáró okok 53
b) A bűnösséget kizáró ok: a tévedés 58
c) A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok 61
d) A büntethetőséget kizáró másodlagos okok 68
2. A büntethetőséget megszüntető okok 71
a) Az elkövető halála 72
b) Az elévülés 72
c) A kegyelem 73
d) A cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése 74
e) A törvényben meghatározott egyéb megszüntető ok 74
IX. fejezet A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAI (A BŰNCSELEKMÉNY STÁDIUMAI) 75
A. A szándék kialakulása 75
B. Az előkészület 76
1. Az előkészület csoportosítása 76
a) A tettekben megnyilvánuló előkészületi magatartás 76
b) A gondolatközlésben megnyilvánuló előkészületi magatartás 76
2. Az előkészület büntethetősége 76
a) Az alapszabály 76
b) Az alapesetben szabályozott előkészület (Sui generis bűncselekmény) 77
c) Az előkészület büntethetőségi akadályai 77
d) A maradék bűncselekményért való felelősség 78
C. A kísérlet 78
1. A kísérlet fogalma, ismérvei 78
a) A kísérlet szándékossága 78
b) Az elkövetés megkezdése 78
c) A befejezés elmaradása 79
d) A cselekmény veszélyeztető volta 80
2. A kísérlet kizártsága 80
3. A kísérlet fajtái 80
a) A befejezett (vagy teljes) kísérlet 80
b) A befejezetlen (vagy nem teljes) kísérlet 80
c) Az alkalmatlan kísérlet 81
4. A kísérlet büntethetősége 82
D. A befejezett bűncselekmény 82
X. fejezet A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETŐI 83
A. A tettesség 84
1. Az önálló (közvetlen) tettesség 84
2. A közvetett tettesség 84
3. A társtettesség 85
a) A szándék és akarategység 85
b) Egymás tevékenységének kölcsönös tudata 86
c) A közös elkövetés 86
B. A részesség 87
1. A felbujtás 87
a) A felbujtói tevékenység 87
b) A felbujtás eredménye 87
c) A felbujtás okozatossága 88
d) A felbujtás konkrétsága 88
e) A felbujtói szándékosság 88
2. A bűnsegély 89
a) A segítségnyújtás módja 89
b) A segítségnyújtás ideje 89
c) A segítségnyújtás eredménye 89
d) A bűnsegédi szándékosság 90
e) A felbujtás és a pszichikai bűnsegély elhatárolása 90
f) A bűnsegély kísérletének kizártsága 90
g) A közvetett bűnsegély 90
C. Az elkövetők büntetőjogi felelőssége 91
D. A társas bűnelkövetési alakzatok 92
1. A bűnszövetség 92
a) A megállapodás 92
b) A szervezettség 93
c) A csoportos elkövetés 93
E. A bűnkapcsolat 93
XI. fejezet A BŰNCSELEKMÉNYI EGYSÉG ÉS A HALMAZAT 94
A. A bűncselekményi egység és fajtái 94
1. A természetes egység 94
a) Az egymozzanatú természetes egység 96
b) A többmozzanatú természetes egység 96
2. A törvényi egység 96
a) A folytatólagos egység 96
b) Az összetett bűncselekmény 97
c) Az összefoglalt bűncselekmény 98
d) Az üzletszerű elkövetés 98
e) Az értékegybefoglalás 98
B. A bűnhalmazat és fajtái 99
1. Az alaki halmazat 99
a) Az egynemű alaki halmazat 100
b) A különnemű alaki halmazat 100
2. Az anyagi halmazat 100
a) Az egynemű anyagi halmazat 100
b) A különnemű anyagi halmazat , 101
3. A látszólagos halmazat és megoldása 101
a) A látszólagos alaki halmazat kiküszöbölésének szabályai 101
b) A látszólagos anyagi halmazat kiküszöbölésének esetei és szabályai 102
XII. fejezet A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK TANA 104
A. A jogkövetkezmények helye és szerepe 104
1. A büntetés fogalma, ismérvei 105
2. A büntetés célja 106
a) Az egyéni megelőzés 106
b) Az általános megelőzés 106
B. A hatályos büntetőjogunk szankciórendszere 107
1. A főbüntetések 108
a) A halálbüntetés (Btk.39.§,./1/bek.) 108
b) A szabadságvesztés (Btk.40.§) 109
c) A javító-nevelő munka (Btk.49-50.§) 111
d) A pénzbüntetés (Btk.51.§) 112
2. A mellékbüntetések 113
a) A közügyektől eltiltás (Btk.53-55.§) 113
b) A foglalkozástól eltiltás (Btk. 56-57. §) 113
c) A járművezetéstől eltiltás (Btk.58-59.§) 114
d) A kitiltás (Btk.60. §) 114
e) A kiutasítás 114
f) A vagyonelkobzás (Btk. 62-63.§) 115
g) A pénzmellékbüntetés (Btk.64-65. §) 115
3. Az intézkedések 116
a) A megrovás (Btk. 71. §) 116
b) A próbára bocsátás (Btk. 72-73. §) 116
c) A kényszergyógykezelés (Btk.74.§) 117
d) Az alkoholisták kényszergyógyítása (Btk. 75-75. §) 117
e) Az elkobzás (Btk.77.§) 118
f) A szigorított őrizet (Btk.78-81.§) 118
g) A pártfogói felügyelet (Btk.82.§) 120
C. A büntetés kiszabása 120
1. A büntetés kiszabásának elvei 120
2. Az ismételt bűnelkövetés 121
3. A büntetés enyhítése 121
a) Az enyhítés fokozatai 121
4. A főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés 121
5. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 122
6. A büntetés végrehajtását kizáró okok 122
XIII. fejezet MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL 123
A. A mentesítés hatálya 123
B. A mentesítés módja 123
1. A törvényi mentesítés (Btk. 102.$) 124
2. A bírói mentesítés (Btk. 103-104.§) 124
3. A kegyelmi mentesítés (Btk. 106.§) 124
XIV. fejezet A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 125
A. A fiatalkorúak bűnözéséről általában 125
B. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható büntetések 126
C. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható intézkedések 126
XV. fejezet A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 127
A. A katonai bűncselekmények elkövetői 127
1. A személyi hatály 128
a) A fegyveres erők 128
b) A fegyveres testületek 128
c) A nem fegyveres erőknél katonai szolgálatot teljesítő tartalékos 128
2. Az időbeli hatály 128
B. A büntethetőséget kizáró okok (Btk.123.§) 129
1. Az elöljáró parancsa 129
a) Az elöljárói rendelkezés fogalma és fajtái 130
b) A katonai engedelmességi rendszer 130
2. A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka 131
3. A feljelentés hiánya 131
C. A büntethetőséget megszüntető speciális ok: Az elévülés (Btk. 124. §) 132
D. A bűncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben (Btk. 125. §) 132
E. A szabadságvesztés végrehajtása fegyelmező zászlóaljban és katonai fogdában 132
1. A fegyelmező zászlóaljba küldés feltételei 132
2. A katonai fogda alkalmazása 132
F. A katonai mellékbüntetések 133
1. A lefokozás (Btk. 131.§) 133
2. A szolgálati viszony megszüntetése (Btk. 132. §) 134
3. A rendfokozat visszavetése (Btk. 133. §) 134
a) A visszavetés alkalmazásának szabályai 134
4. A várakozási idő meghosszabbítása (Btk. 134.§) 134
a) A várakozási idő meghosszabbítás alkalmazásának szabályai 134

Óvári Gábor

Óvári Gábor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Óvári Gábor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem