Büntetőjog I.

Tartalom

ELŐSZÓ 13
JELMAGYARÁZAT ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 15
ALAPVETÉSEK (Nagy Ferenc) 17
1. A BÜNTETŐJOG ES A BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNY 17
1.1. A büntetőjog fogalma és felosztása 17
1.2. A büntetőjog feladata 18
1.3. A büntetőjog jogrendszerbeli helye 21
1.4. A büntetőjog és az egyéb jogterületek viszonya 22
1.4.1. A büntetőjog és az alkotmányjog viszonya 23
1.4.2. A büntetőjog és a szabálysértési anyagi jog viszonya 24
1.5. Az állami büntetőhatalom és korlátai 26
1.6. A bűnügyi tudományok 28
1.6.1. A normatív és az empirikus bűnügyi tudományok 28
1.6.2. A bűnügyi tudományok segédtudományai 31
2. A MAGYAR BÜNTETŐJOG FEJLŐDÉSE 32
2.1. Az 1843. évi magyar büntető tör vénykönyvi javaslat 32
2.2. A Csemegi-kódex 33
2.3. A Csemegi-kódex módosításai és a hozzá kapcsolódó külön törvények 1945-ig 35
2.4. Az 1945 utáni magyar büntetőjog alakulása 36
2.5. A büntetőjog tudományának főbb irányai 38
2.5.1. A klasszikus büntetőjogi iskola 38
2.5.2. A pozitivista irányzat 39
2.5.3. A közvetítő irányzat 40
2.5.4. Társadalomvédelmi irányzatok 41
2.5.5. Alternatív irányzatok 41
2.6. A magyar büntetőjog tudományáról 44
2.6.1. A büntetőjog tudományáról hazánkban 45
2.6.1.1. A büntetőjog tudományának hazai kezdetei (1745-1751) 46
2.6.1.2. A korai büntetőjogi kodifikációs kísérletek időszaka (1790-1848) 46
2.6.1.3. Az abszolutizmus korszaka (1848/1852-1860/1867) 48
2.6.1.4. A klasszikus kodifikáció időszaka (1860/1867-1878/1900)... 48
2.6.1.5. Reformirányzatok a büntetőjogi irodalomban és a büntető jogalkotásban (1878/1880-1948/1950) 49
2.6.1.6. Az anyagi büntetőjog tudománya a szocializmus korszakában (1948/1950-1989) 52
2.6.1.7. A rendszerváltozással kezdődő és jelenleg is tartó úgynevezett modern/posztmodern jogállami büntetőjog tudományának korszaka (1989-) 55
2.7. A magyar büntetőjog tudományának kiemelkedő alakjai 56
3. A BÜNTETŐJOG ALAPELVEI 60
3.1. A jogrendszer egészére ható elvek 62
3.1.1. A jogállamiság eszméje 62
3.1.2. A humanitás elve 64
3.2. Speciális büntetőjogi alapelvek 65
3.2.1. Az anyagi jogi legalitás (a törvényesség) elve 65
3.2.2. A tettfelelősség elve 71
3.2.3. A bűnösségen alapuló felelősség elve 72
3.2.4. Az arányosság elve 74
3.2.5. A kétszeres értékelés tilalma (ne bis in idem) 76
3.2.6. A büntetőjog szubszidiaritása, illetve ultima ratio jellege 78
A BÜNTETŐPOLITIKA (Belovics Ervin) 80
1. A BÜNTETŐPOLITIKA FOGALMA 80
2. A BÜNTETŐPOLITIKA KIALAKULÁSA 82
3. A BÜNTETŐPOLITIKA MAGYAR SAJÁTOSSÁGAI 86
4. AZ ÁLTALÁNOS ÉS A SZAKMAI BÜNTETŐPOLITIKA 91
5. NEMZETKÖZI KÖVETELMÉNYEK A BÜNTETŐPOLITIKÁBAN 92
JOGSZABÁLYTAN (Belovics Ervin) 94
1. A BÜNTETŐJOG FORRÁSAI 94
2. A BÜNTETŐTÖRVÉNYEK RENDSZERE ÉS SZERKEZETE 99
3. A BÜNTETŐJOGSZABÁLY SZERKEZETE 102
4. A BÜNTETŐTÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 106
4.1. Az értelmezés rendeltetése 106
4.2. Az értelmezés fajai 108
4.2.1. Az értelmezés módja szerinti csoportosítás 108
4.2.2. Az értelmezés alanyai szerinti csoportosítás 111
4.2.3. Az értelmezés eredménye 113
A BÜNTETŐTÖRVÉNY HATÁLYA (Belovics Ervin) 116
1. A HATÁLYRÓL ÁLTALÁBAN 116
2. AZ IDŐBELI HATÁLY 117
2.1. Az időbeli hatállyal kapcsolatos általános tételek 118
2.2. Az új törvény visszaható ereje 121
3. A TERÜLETI ÉS SZEMÉLYI HATÁLY 129
A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA ÉS FOGALMI ELEMEI (Nagy Ferenc) 136
1. A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA 136
1.1. Bűncselekmény-fogalmi irányzatok; a fogalom egésze felépítésének alakulása 136
1.2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogban 139
1.2.1. A hazai tudományos bűncselekmény-fogalom 1948-ig 139
1.2.2. A bűncselekmény törvényi fogalmáról 140
1.2.3. A hazai tudományos bűncselekmény-fogalom 1950-től 141
1.2.4. A bűncselekmény tudományos és törvényi - megfeleltetett - fogalmáról 142
1.3. A bűncselekmény mint cselekmény 143
1.3.1. A büntetőjogi cselekményfogalom feladatairól 143
1.3.2. Cselekménytani irányzatok 144
1.3.3. A redukált cselekményfogalom 146
1.3.4. A cselekményt kizáró körülmények 147
1.4. A tényállásszerűség (diszpozíciószerűség) - büntetendőség 148
1.4.1. A tényállás jelentéstartalmai 148
1.4.2. A tényállás feladatai 149
1.4.3. A tényállás és a jogi tárgy viszonya 149
1.4.4. A tényállás kategóriájának büntetőjogi fejlődése 151
1.4.5. A tényállási elemek köre és csoportosítása 152
1.4.6. A bűncselekmény tárgyi oldalának elemei, objektív tényállási elemek 154
1.4.6.1. Az elkövetési tárgy 154
1.4.6.2. Az elkövetési magatartás 155
1.4.6.3. Az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek 158
1.4.6.4. Az eredmény 159
1.4.6.5. Az okozati összefüggés 160
1.4.7. A bűncselekmény elkövetője/alanya, tettességhez szükséges ismérvek 167
1.4.8. A bűncselekmény alanyi oldala, szubjektív tényállási elemek 168
1.4.8.1. A szándékosság 168
1.4.8.2. Gondatlanság 172
1.4.8.3. A vegyes bűnösség 176
1.4.8.4. A motívum és a célzat 177
1.5. A (büntető)jogellenesség - társadalomra veszélyesség 178
1.5.1. Az alaki és az anyagi jogellenesség 178
1.5.2. A társadalomra veszélyesség és az anyagi jogellenesség 180
1.6. A bűnösség 184
1.6.1. A bűnösség fogalma és elemei 184
1.6.2. A bűnösség fogalma és a felróhatóság 187
1.7. A bűncselekmények súly szerinti felosztása 191
A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI (Belovics Ervin) 194
1. AZ AKADÁLYOKRÓL ÁLTALÁBAN, RENDSZERÜK 194
2. A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ OKOK 196
2.1. A beszámítást kizáró okok 199
2.1.1. A gyermekkor 199
2.1.2. A kóros elmeállapot 202
2.1.3. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősség 207
2.1.4. A kényszer és a fenyegetés 210
2.2. A bűnösséget kizáró okok 212
2.2.1. A tévedés 212
2.2.1.1. A ténybeli tévedés 214
2.2.1.2. A cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedés 215
2.2.2. Az elöljáró parancsa 217
2.3. A cselekmény társadalomra veszélyességet kizáró okok 218
2.3.1. A jogos védelem 218
2.3.2. A végszükség 234
2.3.3. Jogszabály engedélye 237
2.3.4. A Btk. Különös Részében szabályozott egyes bűncselekményekre vonatkozó kizárási okok 239
2.3.5. A sértett beleegyezése 240
2.3.6. A fegyelmezési jog gyakorlása 245
2.3.7. A megengedett kockázatvállalás 246
3. A BÜNTETHETŐSEGET MEGSZÜNTETŐ OKOK 247
3.1. Az elkövető halála 248
3.2. A büntethetőség elévülése 248
3.3. A kegyelem 255
3.4. A tevékeny megbánás 257
3.5. A törvényben meghatározott egyéb ok 261
4. AZ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTEL HIÁNYA 262
4.1. A magánindítvány hiánya 262
4.2. A feljelentés hiánya 266
4.3. A legfőbb ügyész döntésének hiánya 267
4.4. A mentelmi jog felfüggesztésének hiánya 267
4.5. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség 269
A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAI (Belovics Ervin) 270
1. A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAIRÓL ÁLTALÁBAN 270
2. A BEFEJEZETT BŰNCSELEKMÉNY 274
3. A KÍSÉRLET 276
3.1. A kísérlet fogalma 276
3.2. A kísérlet fajtái 280
3.3. A kísérlet büntetése 282
3.4. Az alkalmatlan kísérlet 282
3.5. Az önkéntes visszalépés 288
4. AZ ELŐKÉSZÜLET 291
4.1. Az előkészület büntetendősége 291
4.2. Az előkészület elkövetési magatartásai 293
4.3. Az önkéntes visszalépés 294
A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETŐI (Belovics Ervin) 297
1. AZ ELKÖVETŐKRŐL ÁLTALÁBAN 297
2. A TETTESSÉG 301
2.1. A tettes 301
2.2. A társtettes 306
3. A RÉSZESSÉG 310
3.1. A részesség járulékos jellege 310
3.2. A felbujtó 312
3.3. A bűnsegéd 315
4. A BŰNKAPCSOLATOK 317
4.1. A bűnpártolás 318
4.2. Az orgazdaság 318
4.3. A feljelentési kötelesség elmulasztása 319
4.4. A pénzmosás 319
4.5. A zendülés megakadályozásának elmulasztása 319
5. A TÁRSAS BŰNELKÖVETÉSI ALAKZATOK 320
5.1. A bűnszövetség 320
5.2. A bűnszervezet 324
5.3. A csoportos elkövetés 332
BŰNCSELEKMÉNYI EGYSÉG, TÖBBSÉG, BŰNHALMAZAT (Belovics Ervin) 334
1. AZ EGYSÉG, A TÖBBSÉG, VALAMINT A BŰNHALMAZAT ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 335
2. A BŰNCSELEKMÉNYI EGYSÉG 336
2.1. A természetes egység 337
2.2. A törvényi egység 339
3. A BŰNHALMAZAT 352
3.1. Alaki bűnhalmazat 352
3.2. Anyagi bűnhalmazat 355
A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK (Tóth Mihály) 358
1. A JOGKÖVETKEZMÉNYEK ELVI KÉRDÉSEI ÉS RENDSZERE 358
1.1. A jogkövetkezmények fogalma 358
1.2. A büntetés jogalapja, oka és rendeltetése 360
1.2.1. A büntetés jogalapjára vonatkozó nézetek 360
1.2.2. A büntetés céljával foglalkozó elméletek 361
1.2.2.1. Büntetési célok a XIX. század derekáig: az abszolút elmélet kiteljesedése és túlsúlya 361
1.2.2.2. Relatív teóriák az alkalmazott társadalomtudományok fejlődésével 363
1.2.2.3. Az egyesítő vagy közvetítő elmélet, a hagyományos büntetéstani nézetek szintézisének megkísérlése 366
1.2.2.4. Napjaink fontosabb büntetéstani irányzatai 368
1.2.2.5. A büntetés céljára vonatkozó hazai nézetek alakulásának vázlata 370
1.3. A büntetés sajátosságai 374
1.3.1. A büntetéssel szemben támasztható követelmények 374
1.4. A szankciórendszer jellemző vonásai 377
1.4.1. Szankciófajták és azok meghatározása 377
1.4.2. A magyar Btk. jogkövetkezményeinek általános rendszere 378
2. AZ EGYES JOGKÖVETKEZMÉNYEK 381
2.1. Kitekintés a közelmúltra: a halálbüntetés 381
2.2. Hatályos jogkövetkezmények 386
2.2.1. Büntetések 386
2.2.1.1. A szabadságvesztés 386
2.2.1.1.1. Határozott ideig tartó szabadságvesztés 390
2.2.1.1.2. Az életfogytig tartó szabadságvesztés 396
2.2.1.2. Az elzárás 406
2.2.1.3. A közérdekű munka 407
2.2.1.4. A pénzbüntetés 413
2 2.1.5. A foglalkozástól eltiltás 419
2.2.1.6. A járművezetéstől eltiltás 421
2.2.1.7. A kitiltás 424
2.2.1.8. A sportrendezvények látogatásától eltiltás 425
2.2.1.9. A kiutasítás 427
2.2.2. Mellékbüntetés 428
2.2.2.1. A közügyektől eltiltás 428
2.2.3. Intézkedések 431
2.2.3.1. A megrovás 432
2.2.3.2. A próbára bocsátás 434
2.2.3.3. A jóvátételi munka 437
2.2.3.4. A pártfogó felügyelet 439
2.2 3.5. Az elkobzás 443
2.2.3.6. A vagyonelkobzás 445
2.2.3.7. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele 450
2.2.3.8. A kényszergyógykezelés 451
2.2.3.9. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések 453
3. AZ EGYES JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSI GYAKORLATA 455
A BÜNTETÉS KISZABÁSA (Belovics Ervin - az 1. pont kivételével) 458
1. A BÜNTETÉS CÉLJA (Tóth Mihály) 458
2. A BÜNTETÉS KISZABÁSÁNAK ELVEI 461
3. A HALMAZATI BÜNTETÉS 468
4. A BÜNTETÉS ENYHÍTÉSE 474
5. A BÜNTETÉS KISZABÁSA TÁRGYALÁSRÓL LEMONDÁS ESETÉN 477
6. A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE 479
7. A KÜLÖNÖS, A TÖBBSZÖRÖS ÉS AZ ERŐSZAKOS TÖBBSZÖRÖS VISSZAESŐKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 483
8. A BŰNSZERVEZETBEN TÖRTÉNŐ ELKÖVETÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 490
9. AZ ELŐZETES FOGVATARTÁS ÉS A HÁZI ŐRIZET BESZÁMÍTÁSA 491
10. AZ ÖSSZBÜNTETÉS 492
A JOGI SZEMÉLY BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGE (Belovics Ervin) 498
1. A JOGI SZEMÉLY BÜNTETHETŐSÉGÉNEK INDOKAI, A BÜNTETHETŐSÉG MEGTEREMTÉSÉNEK ELMÉLETI PROBLÉMÁI 502
2. A JOGI SZEMÉLY SZANKCIONÁLHATÓSÁGÁNAK SZABÁLYAI 503
AZ ELÍTÉLÉSHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEK ÉS A MENTESÍTÉS. A MENTESÜLTEK NYILVÁNTARTÁSA (Tóth Mihály) 508
1. A MENTESÍTÉS INTÉZMÉNYÉNEK KIALAKULÁSA 508
2. A MENTESÍTÉS A HATÁLYOS JOGBAN 510
2.1. A mentesítés lényege, fogalma 510
2.2. A marasztaló ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények, a mentesítés módjai, egységessége 511
2.2.1. A törvényi mentesítés 512
2.2.2. A bírósági mentesítés 513
2.2.3. A kegyelmi mentesítés 515
2.2.4. A mentesülés, illetve a mentesítés összefoglaló táblázata 516
3. A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁS ÉS A MENTESÍTES ÖSSZEFÜGGÉSEI 518
A FIATALKORÚAK BÜNTETŐJOGA (Nagy Ferenc) 521
1. NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK ÉS TENDENCIÁK 521
2. A FIATALKORÚAK BÜNTETŐJOGÁNAK HAZAI FEJLŐDÉSE 523
3. A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ HATÁLYOS RENDELKEZÉSEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 525
3.1. Alapvető rendelkezések 525
3.2. A tevékeny megbánás 526
3.3. A fiatalkorúval szembeni jogkövetkezmények 527
4. A FIATALKORÚAKKAL SZEMBEN ALKALMAZHATÓ INTÉZKEDÉSEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI 529
4.1. A próbára bocsátás 529
4.2. A jóvátételi munka 530
4.3. A javítóintézeti nevelés 530
4.4. A pártfogó felügyelet 532
5. A FIATALKORÚAKKAL SZEMBEN ALKALMAZHATÓ BÜNTETÉSEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI 534
5.1. A szabadságvesztés 534
5.2. Az elzárás 536
5.3. A közérdekű munka 536
5.4. A pénzbüntetés 537
5.5. A közügyektől eltiltás 538
5.6. A kitiltás 539
5.7. A kiutasítás 539
5.8. A halmazati és összbüntetés 541
5.9. Egységes intézkedés 542
5.10. Az előzetes fogvatartás és házi őrizet beszámítása 543
5.11. A mentesítés 543
A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (Belovics Ervin) 545
1. AZ ELKÖVETŐK 546
2. MÁS ÁLLAM KATONÁJA ELLEN ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNY 547
3. A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OKOK 549
4. A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OK 550
5. A KATONAI FOGDA 551
6. ÖSSZBÜNTETÉS 552
7. A KÖZÉRDEKŰ MUNKA KISZABÁSÁNAK KIZÁRÁSA 552
8. A KATONAI BÜNTETÉSEK 552
8.1. A lefokozás 553
8.2. A szolgálati viszony megszüntetése 553
9. A KATONAI MELLÉKBÜNTETÉSEK 554
9.1. A rendfokozatban visszavetés 554
9.2. A várakozási idő meghosszabbítása 554
10. MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL 555

Témakörök