Büntetőjog

Tartalom

Előszó 17
1. A BÜNTETŐJOG ÉS A BÜNTETŐJOG TUDOMÁNYA 19
1.1. A büntetőjog fogalma, feladata. A büntetőjog emberképe 19
1.1.1. A büntetőjog kialakulása. Büntetőjog és erkölcs 19
1.1.2. Büntetőnorma és büntetőtörvény 22
1.1.3. A büntetőjog fogalma 23
1.1.4. A büntetőjog emberképe és filozófiája 25
1.1.5. A büntetőjog tárgya. A bűnözés 25
1.2. A büntetőjog tudománya 26
1.2.1. A büntetőjog tudománya és az európai jogi gondolkodás 26
1.2.2. Büntetőjogi iskolák 28
1.2.2.1. A klasszikus iskola 28
1.2.2.2. A kriminológiai jellegű irányzatok 30
1.2.2.2.1. A kriminál antropológiai iskola 30
1.2.2.2.2. A kriminál szociológiai iskola 30
1.2.2.2.3. A „harmadik" iskola 31
1.2.2.2.4. A kriminológiai jellegű irányzatoknak a büntetőjogi felelősségre
vonatkoztatott következtetései 31
1.2.3. A közvetítő iskola 32
1.2.4. A neoklasszikus iskola 33
1.2.5. Egyéb büntetőjog-tudományi irányzatok 33
1.3. A büntetőjog-tudomány módszertana. A dogmatika 33
1.4. A bűnügyi tudományok 34
1.4.1. A kriminológia 34
1.4.2. A kriminalisztika 34
1.4.3. A kriminálpolitika 35
1.4.4. Az igazságügyi elmekórtan 35
1.4.5. Az igazságügyi orvostan 36
1.5. A magyar büntetőjog-tudomány nagyjai 36
1.6. A magyar büntetőjogi kodifikációk történelmi és tudományos keretei .. 36
2. A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE A CSEMEGI-KÓDEXTŐL
NAPJAINKIG. A JOGÁLLAMI BÜNTETŐJOG 39
2.1. A magyar büntetőjog története a Csemegi-kódextől napjainkig 39
2.1.1. A Csemegi-kódex. Az I. és II. Büntető Novella 39
2.1.2. A Horthy-korszak büntetőjoga 41
2.1.3. A II. világháború végétől 1950-ig terjedő időszak 42
2.1.4. Az 1950. évi Btá.-tól az 1961. évi Btk.-ig terjedő időszak 43
2.1.5. Az 1961. évi Btk.-tól az 1978. évi Btk.-ig terjedő időszak 45
2.1.6. Az 1978. évi Btk. és a rendszerváltozás büntetőjoga 45
2.1.7. Semmisségi törvények 46
2.2. A jogállami büntetőjog. A büntetőjog alapelvei 49
2.2.1. A jogállami büntetőjog. Jogbiztonság és igazságosság 49
2.2.2. A büntetőjog alapelvei 54
2.2.2.1. A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve 54
2.2.2.2. A nullum crimen sine culpa elve 54
2.2.2.3. A súlyosabb büntetőrendelkezés visszaható hatályának tilalma
(Btk. 2. §) : 54
2.2.2.4. A büntetőjog ultima ratio jellege, illetőleg szükségesség és az arányosság követelménye 55
2.2.2.5. Az analógia tilalma 55
2.2.2.6. Büntetőeljárási garanciák 55
2.3. Az anyagi büntetőnormák legalitása 56
2.3.1. A legalitásról általában 56
2.3.2. A legalitás szerkezete 58
2.3.2.1. Anyagi és formális legalitás 58
2.3.3. A legalitás (al)elvei és tartalma 58
2.3.3.1. Különböző nézetek a legalitás (al)elveiről 58
2.3.3.2. A legalitás (al)elveinek belső kapcsolatai 61
2.3.3.3. Az egyenlőség elve 62
2.3.3.4. Az (al)elvek rendszere 63
2.3.4. Az anyagi legalitás 63
2.3.4.1. Az előreláthatóság 63
2.3.4.2. A szükségességi teszt 66
2.3.4.3. Az anyagi igazságosság 67
2.3.4.4. Az abszolút jogok védelme (kriminalizációs kötelezettség) 68
2.3.4.5. Legalitási táblázat 71
3. A BÜNTETŐPOLITIKA 72
3.1. A büntetőpolitika fogalma 72
3.2. A „kettős nyomtávú" büntetőpolitika 77
3.3. Nemzetközi hatások a büntetőpolitikában 78
3.4. A XX-XXI. század fordulójának magyar büntetőpolitikája 80
3.5. Büntetőpolitikai elképzelések napjainkban 84
4. A BÜNTETŐ JOGSZABÁLY TANA 85
4.1. A büntetőjog forrásai 85
4.2. A büntetőtörvény rendszere és szerkezete 90
4.3. A büntetőnorma szerkezete 91
4.3.1. A diszpozíció 92
4.4. A büntetőjogszabály értelmezése 93
4.4.1. Az értelmezés célja. Szubjektív és objektív jogalkotói akarat 93
4.4.2. A büntetőnorma értelmezésének módszerei 94
4.4.3. Az értelmezés alanyai 97
4.4.4. Az értelmezés eredménye 97
4.4.5. Az analógia kérdése 98
4.5. A büntetőtörvény hatálya 99
4.5.1. A hatályról általában 99
4.5.2. Az időbeli hatály 101
4.5.3. Területi és személyi hatály 106
4.5.4. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség 109
5. A BŰNCSELEKMÉNY TANA 110
5.1. A bűncselekmény fogalma 110
5.1.1. A bűncselekmény fogalom történeti fejlődése 110
5.1.2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogtudományban 112
5.1.3. A bűncselekmény fogalma a Büntető Törvénykönyvben 114
5.1.4. A bűncselekmény fogalmi elemei 115
5.1.4.1. Tényállásszerűség - büntetendőség 115
5.1.4.2. Társadalomra veszélyesség - jogellenesség 116
5.1.4.3. A bűnösség 117
5.1.4.4. A büntetőjogi felelősség vizsgálatának lépcsői a bűncselekményi
fogalmi elemek szintjén 119
5.1.5. A bűncselekmények súly szerinti kategóriái
5.1.6. A Btk. jogtechnikai megoldása
1111
5.2. A törvényi tényállás tana
5.2.1. A törvényi tényállás - a tényállásszerűség
5.2.2. A törvényi tényállás értelmezése
5.2.3. A bűncselekmény tárgya. A jogtárgy
5.2.4. A törvényi tényállás tárgyi oldala. (Az objektív tényállási elemek) 127
5.2.4.1. Az elkövetési magatartás, mint szükséges ismérv
5.2.4.2. A tárgyi oldal rendszerinti ismérvei 132
5.2.4.2.1. Az elkövetési tárgy és a passzív alany, mint esetleges ismérv 132
5.2.4.2.2. Az eredmény 133
5.2.4.2.3. Az okozati összefüggés
5.2.4.2.4. Az objektív büntethetőségi feltétel 139
5.2.4.3. A tárgyi oldal esetleges ismérvei (A szituációs elemek) 140
5.2.4.3.1. Az elkövetés módja 140
5.2.4.3.2. Az elkövetés eszköze 140
5.2.4.3.3. Az elkövetés helye 140
5.2.4.3.4. Az elkövetés ideje 140
5.2.4.4. A tárgyi oldal viszonylagos önállósága 141
5.2.5. A bűncselekmény alanya (A tettes) 141
5.2.5.1. Az alany, mint szükséges ismérv 141
5.2.5.2. A speciális alany (speciális tettes), mint esetleges ismérv 143
5.2.6. A törvényi tényállás alanyi oldala (Szubjektív tényállási elemek) 143
5.2.6.1. Az alanyi oldal szükséges ismérve: a bűnösség 143
5.2.6.1.1. A szándékosság 145
5.2.6.1.2. A gondatlanság 148
5.2.6.2. Az alanyi oldal esetleges ismérvei 152
5.2.6.2.1. A motívum (Az indítóok) 152
5.2.6.2.2. A célzat 153
5.2.6.3. A normatív (axiológiai) bűnösségi tan.
A felróhatóság jegyének leválasztása 153
5.2.6.4. A minősítő eredményért való felelősség. A vegyes bűnösség 154
6. A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI 157
6.1. Az akadályokról általában, rendszerük 157
6.2. A büntethetőséget kizáró okok 158
6.2.1. A beszámítást kizáró okok 160
6.2.1.1. A gyermekkor 160
6.2.1.2. A kóros elmeállapot 161
6.2.1.3. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért .
való felelősség 164
6.2.1.4. A kényszer és a fenyegetés 168
6.2.2. A bűnösséget kizáró okok 169
6.2.2.1. A tévedés 169
6.2.2.1.1. A ténybeli tévedés 169
6.2.2.1.2. A cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedés 171
6.2.2.2. Az elöljáró parancsa 172
6.2.3. A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok 173
6.2.3.1. A jogos védelem 173
6.2.3.2. A végszükség 179
6.2.3.3. A Btk. Különös Részében szabályozott egyes bűncselekményekre
vonatkozó kizárási okok 182
6.2.3.4. A sértett beleegyezése 182
6.2.3.5. A fegyelmezési jog gyakorlása 185
6.2.3.6. Jogszabály engedélye 186
6.2.3.7. A megengedett kockázatvállalás 187
6.2.4. Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya 188
6.2.4.1. A magánindítvány hiánya 188
6.2.4.2. A legfőbb ügyész döntésének hiánya 190
6.2.4.3. A kívánat hiánya 190
6.2.4.4. A feljelentés hiánya 190
6.2.4.5. A mentelmi jog felfüggesztésének hiánya 191
6.2.4.6. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség 191
6.3. A büntethetőséget megszüntető okok 191
6.3.1. A büntethetőség elévülése 194
6.3.2. A tevékeny megbánás 199
A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAI (STÁDIUMAI) 208
A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól általában
A befejezett bűncselekmény 211
A kísérlet 211
A kísérlet büntetendősége 211
A kísérlet fogalma 211
A kísérlet csoportosítása 214
A kísérlet büntetése 215
Az alkalmatlan kísérlet 216
Az önkéntes visszalépés 218
A maradék-bűncselekmény 221
Az előkészület 221
Az előkészület büntetendősége 222
Az előkészület elkövetési magatartásai 224
Az önkéntes visszalépés 225
A maradék-bűncselekmény 225
A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETŐI 226
Az elkövetőkkel kapcsolatos elméletek 226
Az elkövetőkről általában
A tettesek 228
A tettes 228
A társtettes 232
A részesek 235
A részesség járulékos jellege 235
A felbujtó 237
A bűnsegéd 239
A társas bűnelkövetési alakzatok 241
A bűnszövetség 241
A bűnszervezet 243
A csoportos elkövetés 245
A bűnkapcsolatok 246
A bűnpártolás 246
Az orgazdaság ; 246
A feljelentési kötelesség elmulasztása 247
8.6.4. A pénzmosás 247
8.6.5. A zendülés megakadályozásának elmulasztása 248
9. A BÜNCSELEKMÉNYEGYSÉG ÉS A HALMAZAT 249
9.1. A bűncselekményegység 251
9.1.1. A természetes egység 251
9.1.2. A törvényi egység 253
9.1.3. A halmazat 259
9.1.3.1. Az alaki halmazat 260
9.1.3.2. Az anyagi halmazat 260
9.1.4. A látszólagos halmazat 261
9.1.4.1. A látszólagos alaki halmazat 262
9.1.4.2. A látszólagos anyagi halmazat 264
9.1.4.3. A látszólagos halmazat következménye 266
10. A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK TANA 268
10.1. A jogkövetkezmények fogalma és helye a büntetőjog rendszerében 268
10.1.1. A szankció központi jelentősége 268
10.1.2. A büntetőjogi szankció fogalma 269
10.2. A büntetés jogalapja és célja 276
10.2.1. A büntetés jogalapjának és céljának viszonya 276
10.2.2. A büntetés jogalapjára és céljára vonatkozó nézetek 277
10.2.2.1. Legitimáció 277
10.2.2.2. Egyes elméletek 277
10.2.2.3. Napjaink büntetéstani irányzatai 285
10.3. A büntetés fogalma és célja a hatályos Btk.-ban 287
10.4. A büntetési rendszer elvi kérdései és hazai sajátosságai 288
10.4.1. A büntetőjogi szankciók fajai, meghatározásuk módja és szabályozásuk a magyar Btk.-ban 288
10.4.1.1. A büntetőjogi szankciók fajai 288
10.4.1.2. A szankciók meghatározásának módjai 290
10.4.1.3. Hatályos büntetőjogunk szankciórendszere 291
10.5. A halálbüntetés 295
10.5.1. A nemzetközi megközelítés 295
A magyar fejlődés rövid áttekintése 296
Halálbüntetés az Amerikai Egyesült Államokban 299
Az élethez való jog és a jogos védelem 300
10.6. A hatályos törvény szankciórendszere 301
10.6.1. A büntetési nemek 302
10.6.1.1. A halálbüntetés 304
10.6.1.2. A szabadságvesztés
10.6.1.3. Feltételes szabadságra bocsátás 313
10.6.1.4. A közérdekű munka
10.6.1.5. A pénzbüntetés 328
10.6.1.6. A foglalkozástól eltiltás 332
10.6.1.7. A járművezetéstől eltiltás 336
10.6.1.8. A kiutasítás 340
10.6.1.9. A közügyektől eltiltás 344
10.6.1.10. A kitiltás 347
10.6.2. A büntetés végrehajtását kizáró okok 348
10.6.2.1. A büntetés elévülése 349
10.6.2.2. A büntetés végrehajtásának kizárása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén 352
10.6.3. Az intézkedések; az intézkedési nemek 353
10.6.3.1. A megrovás 353
10.6.3.2. A próbára bocsátás 355
10.6.3.3. A kényszergyógykezelés 359
10.6.3.4. Az elkobzás 362
10.6.3.5. A vagyonelkobzás 367
10.6.3.6. A pártfogó felügyelet 376
10.6.3.7. Az alkoholisták kényszergyógyítása 382
10.6.3.8. A múlt század utolsó évtizedeinek sajátos intézkedése: a szigorított őrizet 383
10.7. A büntetés kiszabása 384
10.7.1. A büntetés kiszabásának elvei 384
10.7.2. A halmazati büntetés 391
10.7.3. A büntetés enyhítése 394
10.7.4. A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén 396
10.7.5. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, illetve részbeni felfüggesztése 397
10.7.6. Az összbüntetés 400
10.7.7. A visszaesőkre, a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös
visszaesőkre vonatkozó rendelkezések 404
10.7.8. A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések 410
10.7.9. Az előzetes fogva tartás és a házi őrizet beszámítása 411
11. INTÉZKEDÉSEK A JOGI SZEMÉLLYEL SZEMBEN 412
11.1. Bevezetés, elméleti alapok 412
11.2. A magyar jogi megoldás 414
11.3. Értelmező rendelkezések, fogalmak 415
11.4. Az intézkedések alkalmazásának feltételei 419
11.5. A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 423
11.5.1. A jogi személy megszüntetése 424
11.5.2. A jogi személy tevékenységének korlátozása 425
11.5.3. A pénzbírság 427
12. MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL 429
12.1. A mentesítés hatálya 430
12.2. A mentesítés módja 433
12.2.1. A törvényi mentesítés 433
12.2.2. A bírósági mentesítés 436
12.3. A mentesítés egységessége 438
12.4. A kegyelmi mentesítés 439
13. A FIATALKORŰAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 440
13.1. A fiatalkoriakra vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések 443
13.2. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók 446
13.2.1. Intézkedések 447
13.2.1.1. A próbára bocsátás 448
13.2.1.2. A javítóintézeti nevelés 449
13.2.1.3. A pártfogó felügyelet 450
13.2.2. Büntetések 451
13.2.2.1. A szabadságvesztés 452
13.2.2.2. Feltételes szabadságra bocsátás 454
13.2.2.3. A közérdekű munka 454
13.2.2.4. A pénzbüntetés 455
13.2.2.5. A közügyektől eltiltás 455
13.2.2.6. A kitiltás 456
13.2.2.7. A kiutasítás 456
13.2.3. Egyéb rendelkezések 457
Halmazati és összbüntetés 457
13.2.3.2. Egységes intézkedés 458
13.2.3.3. Az előzetes fogva tartás beszámítása 458
13.2.3.4. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 458
14. A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 460
14.1. Az elkövetők 460
14.2. Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény 461
14.3. A büntethetőséget kizáró okok 463
14.4. A büntethetőséget megszüntető ok 464
14.5. A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában 464
14.6. Az összbüntetés 464
14.7. A közérdekű munka alkalmazásának kizárása 467
14.8. Katonai büntetések 467
14.8.1. A lefokozás 467
14.8.2. A szolgálati viszony megszüntetése 468
14.9. Katonai mellékbüntetések 469
14.9.1. A rendfokozatban visszavetés 469
14.9.2. A várakozási idő meghosszabbítása 469
14.10. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 470
15. A NEMZETKÖZI BŰNTETŐJOG 473
15.1. Nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei 473
15.1.1. A nemzetközi bűnügyi együttműködés a kezdetektől napjainkig 473
15.1.2. A nemzetközi bűnügyi jogsegély 474
15.1.2.1. A büntető joghatóság 474
15.1.2.1.1. A büntető joghatóság fogalma 474
15.1.2.1.2. A büntető joghatóság elvei 476
15.1.2.2. A bűnügyi jogsegély általános feltételei 477
15.1.2.2.1. A bűnügyi jogsegély általános pozitív feltételei 478
15.1.2.2.2. A bűnügyi jogsegély általános negatív feltételei 480
15.1.3. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 481
15.1.3.1. A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános szabályai 482
15.1.3.2. A kiadatás 484
15.1.3.2.1. A kiadatás története 484
15.1.3.2.2. A magyar kiadatási jog története 485
15.1.3.2.3. Kiadatás Magyarországról 486
15.1.3.2.4. Külföldi állam megkeresése kiadatás iránt 488
15.1.3.3. A büntetőeljárás átadása és átvétele; feljelentés külföldi államnál 488
15.1.3.3.1. A büntetőeljárás átadása 488
15.1.3.3.2. A büntetőeljárás átvétele 490
15.1.3.3.3. Feljelentés külföldi államnál 490
15.1.3.4. A külföldi ítélet érvénye és a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele és átadása 490
15.1.3.4.1. A külföldi ítélet érvényének elismerése 490
15.1.3.4.2. Külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele 492
15.1.3.4.3. Magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átadása 493
15.1.3.4.4. Külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés
végrehajtásának átvétele és magyar bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása 494
15.1.3.4.5. A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele 494
15.1.3.4.6. A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása 494
15.1.3.5. Eljárási jogsegély 494
15.1.3.5.1. Eljárási jogsegély nyújtása külföldi hatóság részére
15.1.3.5.2. Külföldi hatóság megkeresése eljárási jogsegély iránt 496
15.1.4. Bűnügyi együttműködés Európában az 1950-es évektől napjainkig 496
15.1.4.1. A büntetőjog harmonizációjának nemzetközi fórumai
15.1.4.2. Bel-és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban 499
15.1.4.2.1. Bűnügyi együttműködés az Európa Tanácsban
15.1.4.2.2. Az Európai Unió büntetőpolitikája
15.1.4.2.3. TREVI együttműködés, Schengeni Egyezmények 501
15.1.4.2.4. A Maastrichti Szerződés (MSz)
15.1.4.2.5. Az Amszterdami Szerződés (ASz)
15.1.5. A bűnügyi együttműködés új vonásai
15.1.5.1. Tamperei Program. A kölcsönös elismerés elve 504
15.1.5.2. Egyezmény a Bűnügyi Jogsegélyről 505
15.1.5.3. Hágai Program 507
15.1.5.3.1. A rendőri együttműködés 507
15.1.5.3.2. Az igazságügyi együttműködés uniós szervei 508
15.1.5.4. A közösség pénzügyi érdekeinek a védelme, a Corpus Iuris 508
15.1.6. Az uniós büntetőjog kialakításának a lehetőségei 509
15.1.7. A döntéshozatali rendszer reformja az EU rendőri és bűnügyi
együttműködésében 510
15.1.8. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
szóló 2003. évi CXXX. törvény (Eube.) 511
15.1.9. Az Európai Unió reformja, a Lisszaboni Szerződés 512
15.2. A nemzetközi büntetőjog és a magyar jog viszonyának rövid áttekintése 516
15.2.1. A nemzetközi büntetőjog fogalma 516
15.2.1.1. A nemzetközi büntetőjog és nemzetközi bűnügyi együttműködés
elhatárolása 516
15.2.1.2. A nemzetközi bűncselekmény fogalma 520
15.2.2. A nemzetközi büntetőjog fejlődésének rövid története 520
15.2.2.1. A jus ad bellum, jus in bello és jus contra bellum 520
15.2.2.2. A nemzetközi büntetőjog kialakulása 521
15.2.2.2.1. A nemzetközi büntetőjog Nürnberg előtt 521
15.2.2.2.2. A nürnbergi és a tokiói cezúra 524
15.2.2.2.3. A nemzetközi büntetőjog fejlődésének főbb állomásai Nürnberg után 530
15.2.2.3. A nemzetközi büntetőbíróság [International Criminal Court, (NBB)]
felállítása 534
15.2.3. Nullum crimen és nulla poena sine lege (a legalitás) a nemzetközi büntetőjogban 537
15.2.4. Az 1956-os sortüzek büntetőjogi megítélése 543
15.2.5. A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának implementációja
Magyarországon 547
15.2.6. A nemzetközi bűncselekmények egyes általános részi szabályai 549
15.2.6.1. A nemzetközi büntetőjog, (NBJ) mint lex speciális 549
15.2.6.2. A nemzetközi bűncselekmények miatti egyéni felelősség 550
15.2.6.3. Joghatóság, bűncselekmény fogalom, elkövetők és bűnösség 551
15.2.6.4. Egyes jogellenességet kizáró okok 552
15.2.6.4.1. A sértett beleegyezése 552
15.2.6.4.2. A megengedett kockázatvállalás 553
15.2.6.4.3. A hadviselési szükségesség (military necessity) 553
15.2.6.4.4. Az elöljáró parancsa 554
15.2.6.4.5. A kényszer és fenyegetés 555
15.2.6.4.6. A parancsnok és vezetők felelőssége 556
15.2.7. Az állam felelőssége a nemzetközi büntetőjogban 558
15.2.8. A nemzetközi bűncselekmények különös részi rendelkezéseinek kodifikációja 560
Ajánlott és felhasznált irodalom 563

Témakörök