Büntetőjog

Tartalom

Előszó 17
1. A BÜNTETŐJOG ÉS A BÜNTETŐJOG TUDOMÁNYA 19
1.1. A büntetőjog fogalma, feladata. A büntetőjog emberképe 19
1.1.1. A büntetőjog kialakulása. Büntetőjog és erkölcs 19
1.1.2. Büntetőnorma és büntetőtörvény 22
1.1.3. A büntetőjog fogalma 23
1.1.4. A büntetőjog emberképe és filozófiája 25
1.1.5. A büntetőjog tárgya. A bűnözés 25
1.2. A büntetőjog tudománya 26
1.2.1. A büntetőjog tudománya és az európai jogi gondolkodás 26
1.2.2. Büntetőjogi iskolák 28
1.2.2.1. A klasszikus iskola 28
1.2.2.2. A kriminológiai jellegű irányzatok 30
1.2.2.2.1. A kriminál antropológiai iskola 30
1.2.2.2.2. A kriminál szociológiai iskola 30
1.2.2.2.3. A „harmadik" iskola 31
1.2.2.2.4. A kriminológiai jellegű irányzatoknak a büntetőjogi felelősségre
vonatkoztatott következtetései 31
1.2.3. A közvetítő iskola 32
1.2.4. A neoklasszikus iskola 33
1.2.5. Egyéb büntetőjog-tudományi irányzatok 33
1.3. A büntetőjog-tudomány módszertana. A dogmatika 33
1.4. A bűnügyi tudományok 34
1.4.1. A kriminológia 34
1.4.2. A kriminalisztika 34
1.4.3. A kriminálpolitika 35
1.4.4. Az igazságügyi elmekórtan 35
1.4.5. Az igazságügyi orvostan 36
1.5. A magyar büntetőjog-tudomány nagyjai 35
1.6. A magyar büntetőjogi kodifikációk történelmi és tudományos keretei. 36
2. A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE A CSEMEGI-KÓDEXTŐL
NAPJAINKIG. A JOGÁLLAMI BÜNTETŐJOG 39
2.1. A magyar büntetőjog története a Csemegi-kódextől napjainkig 39
2.1.1. A Csemegi-kódex. Az I. és II. Büntető Novella 39
2.1.2. A Horthy-korszak büntetőjoga 41
2.1.3. AII. világháború végétől 1950-ig terjedő időszak 42
2.1.4. Az 1950. évi Btk.-tól az 1961. évi Btk.-ig terjedő időszak 43
2.1.5. Az 1961. évi Btk.-tól az 1978. évi Btk.-ig terjedő időszak 45
2.1.6. Az 1978. évi Btk. és a rendszerváltozás büntetőjoga 45
2.1.7. Semmisségi törvények 46
2.2. A jogállami büntetőjog. A büntetőjog alapelvei 49
2.2.1. A jogállami büntetőjog. Jogbiztonság és igazságosság 49
2.2.2. A büntetőjog alapelvei 54
2.2.2.1. A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve 54
2.2.2.2. A nullum crimen sine culpa elve 54
2.2.2.3. A súlyosabb büntetőrendelkezés visszaható hatályának tilalma (Btk. 2. §) 54
2.2.2.4. A büntetőjog ultima ratio jellege, illetőleg szükségesség és az arányosság követelménye 55
2.2.2.5. Az analógia tilalma 55
2.2.2.6. Büntetőeljárási garanciák 55
2.3. Az anyagi büntetőnormák legalitása 56
2.3.1. A legalitásról általában 56
2.3.2. A legalitás szerkezete 58
2.3.2.1. Anyagi és formális legalitás 58
2.3.3. A legalitás (al)elvei és tartalma 58
2.3.3.1. Különböző nézetek a legalitás (al)elveiről 58
2.3.3.2. A legalitás (al)elveinek belső kapcsolatai 61
2.3.3.3. Az egyenlőség elve 62
2.3.3.4. Az (al)elvek rendszere 63
2.3.4. Az anyagi legalitás 63
2.3.4.1. Az előreláthatóság 63
2.3.4.2. A szükségességi teszt 66
2.3.4.3. Az anyagi igazságosság 67
2.3.4.4. Az abszolút jogok védelme (kriminalizációs kötelezettség) 68
2.3.4.5. Legalitási táblázat 71
3. A BÜNTETŐPOLITIKA 72
3.1. A büntetőpolitika fogalma 72
3.2. A „kettős nyomtávú" büntetőpolitika 77
3.3. Nemzetközi hatások a büntetőpolitikában 78
3.4. A XX-XXI. század fordulójának magyar büntetőpolitikája 80
3.5. Büntetőpolitikai elképzelések napjainkban 84
4. A BÜNTETŐ JOGSZABÁLY TANA 85
4.1. A büntetőjog forrásai 85
4.2. A büntetőtörvény rendszere és szerkezete 90
4.3. A büntetőnorma szerkezete 91
4.3.1. A diszpozíció 92
4.4. A büntetőjogszabály értelmezése 93
4.4.1. Az értelmezés célja. Szubjektív és objektív jogalkotói akarat 93
4.4.2. A büntetőnorma értelmezésének módszerei 94
4.4.3. Az értelmezés alanyai 97
4.4.4. Az értelmezés eredménye 97
4.4.5. Az analógia kérdése 98
4.5. A büntetőtörvény hatálya 99
4.5.1. A hatályról általában 99
4.5.2. Az időbeli hatály 101
4.5.3. Területi és személyi hatály 106
4.5.4. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség 109
5. A BŰNCSELEKMÉNY TANA 110
5.1. A bűncselekmény fogalma 110
5.1.1. A bűncselekmény fogalom történeti fejlődése 110
5.1.2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogtudományban 112
5.1.3. A bűncselekmény fogalma a Büntető Törvénykönyvben 114
5.1.4. A bűncselekmény fogalmi elemei 115
5.1.4.1. Tényállásszerűség - büntetendőség 115
5.1.4.2. Társadalomra veszélyesség-jogellenesség 116
5.1.4.3. A bűnösség 117
5.1.4.4. A büntetőjogi felelősség vizsgálatának lépcsői a bűncselekményi
fogalmi elemek szintjén 119
5.1.5. A bűncselekmények súly szerinti kategóriája 120
5.1.6. A Btk. jogtechnikai megoldása 121
5.2. A törvényi tényállás tana 122
5.2.1. A törvényi tényállás - a tényállásszerűség 122
5.2.2. A törvényi tényállás értelmezése 125
5.2.3. A bűncselekmény tárgya. A jogtárgy 126
5.2.4. A törvényi tényállás tárgyi oldala. (Az objektív tényállási elemek) 127
5.2.4.1. Az elkövetési magatartás, mint szükséges ismérv 127
5.2.4.2. A tárgyi oldal rendszerinti ismérvei 132
5.2.4.2.1. Az elkövetési tárgy és a passzív alany, mint esetleges ismérv 132
5.2.4.2.2. Az eredmény 133
5.2.4.2.3. Az okozati összefüggés 135
5.2.4.2.4. Az objektív büntethetőségi feltétel 139
5.2.4.3. A tárgyi oldal esetleges ismérvei (A szituációs elemek) 140
5.2.4.3.1. Az elkövetés módja 140
5.2.4.3.2. Az elkövetés eszköze 140
5.2.4.3.3. Az elkövetés helye 141
5.2.4.3.4. Az elkövetés ideje 141
5.2.4.4. A tárgyi oldal viszonylagos önállósága 141
5.2.5. A bűncselekmény alanya (A tettes) 142
5.2.5.1. Az alany, mint szükséges ismérv 142
5.2.5.2. A speciális alany (speciális tettes), mint esetleges ismérv 143
5.2.6. A törvényi tényállás alanyi oldala (Szubjektív tényállási elemek) 144
5.2.6.1. Az alanyi oldal szükséges ismérve: a bűnösség 144
5.2.6.1.1. A szándékosság 145
5.2.6.1.2. A gondatlanság 148
5.2.6.2. Az alanyi oldal esetleges ismérvei 152
5.2.6.2.1. A motívum (Az indítóok) 152
5.2.6.2.2. A célzat 153
5.2.6.3. A normatív (axiológiai) bűnösségi tan.
A felróhatóság jegyének leválasztása 154
5.2.6.4. A minősítő eredményért való felelősség. A vegyes bűnösség 155
6. A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI 158
6.1. Az akadályokról általában, rendszerük 158
6.2. A büntethetőséget kizáró okok 159
6.2.1. A beszámítást kizáró okok 161
6.2.1.1. A gyermekkor 161
6.2.1.2. A kóros elmeállapot 162
6.2.1.3. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősség 165
6.2.1.4. A kényszer és a fenyegetés 168
6.2.2. A bűnösséget kizáró okok 170
6.2.2.1. A tévedés 170
6.2.2.1.1. A ténybeli tévedés 170
6.2.2.1.2. A cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedés 171
6.2.2.2. Az elöljáró parancsa 173
6.2.3. A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok 174
6.2.3.1. A jogos védelem 174
6.2.3.2. A végszükség 180
6.2.3.3. A Btk. Különös Részében szabályozott egyes bűncselekményekre vonatkozó kizárási okok 182
6.2.3.4. A sértett beleegyezése 183
6.2.3.5. A fegyelmezési jog gyakorlása 186
6.2.3.6. Jogszabály engedélye 186
6.2.3.7. A megengedett kockázatvállalás 188
6.2.4. Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya 188
6.2.4.1. A magánindítvány hiánya 188
6.2.4.2. A legfőbb ügyész döntésének hiánya 191
6.2.4.3. A kívánat hiánya 191
6.2.4.4. A feljelentés hiánya 191
6.2.4.5. A mentelmi jog felfüggesztésének hiánya 191
6.2.4.6. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség 192
6.3. A büntethetőséget megszüntető okok 192
6.3.1. A büntethetőség elévülése 194
6.3.2. A tevékeny megbánás 199
7 A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAI (STÁDIUMAI) 208
7.1. A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól általában 208
7.2. A befejezett bűncselekmény 209
7.3. A kísérlet 211
7.3.1. A kísérlet büntetendősége 211
7.3.2. A kísérlet fogalma 211
7.3.3. A kísérlet csoportosítása 214
7.3.4. A kísérlet büntetése 215
7.3.5. Az alkalmatlan kísérlet 216
7.3.6. Az önkéntes visszalépés 218
7.3.7. A maradék-bűncselekmény 221
7.4. Az előkészület 221
7.4.1. Az előkészület büntetendősége 222
7.4.2. Az előkészület elkövetési magatartásai 222
7.4.3. Az önkéntes visszalépés 224
7.4.4. A maradék-bűncselekmény 225
8. A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETŐI 226
8.1. Az elkövetőkkel kapcsolatos elméletek 226
8.2. Az elkövetőkről általában 227
8.3. A tettesek 228
8.3.1. A tettes 228
8.3.2. A társtettes 232
8.4. A részesek 235
8.4.1. A részesség járulékos jellege 235
8.4.2. A felbujtó 237
8.4.3. A bűnsegéd 239
8.5. A társas bűnelkövetési alakzatok 241
8.5.1. A bűnszövetség 241
8.5.2. A bűnszervezet 243
8.5.3. A csoportos elkövetés 245
8.6. A bűnkapcsolatok 246
8.6.1. A bűnpártolás 246
8.6.2. Az orgazdaság 247
8.6.3. A feljelentési kötelesség elmulasztása 247
8.6.4. A pénzmosás 247
8.6.5. A zendülés megakadályozásának elmulasztása 248
9. A BŰNCSELEKMÉNYEGYSÉG ÉS A HALMAZAT 249
9.1. A bűncselekményegység 251
9.1.1. A természetes egység 251
9.1.2. A törvényi egység 253
9.1.3. A halmazat 257
9.1.3.1. Az alaki halmazat 257
9.1.3.2. Anyagi halmazat 258
9.1.4. A látszólagos halmazat 259
9.1.4.1. A látszólagos alaki halmazat 260
9.1.4.2. A látszólagos anyagi halmazat 262
9.1.4.3. A látszólagos halmazat következménye 264
10. A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK TANA 266
10.1. A jogkövetkezmények fogalma és helye a büntetőjog rendszerében 266
10.1.1. A szankció központi jelentősége 266
10.1.2. A büntetőjogi szankció fogalma 267
10.2. A büntetés jogalapja és célja 274
10.2.1. A büntetés jogalapjának és céljának viszonya 274
10.2.2. A büntetés jogalapjára és céljára vonatkozó nézetek 275
10.2.2.1. Legitimáció 275
10.2.2.2. Egyes elméletek 276
10.2.2.3. Napjaink büntetéstani irányzatai 283
10.3. A büntetés fogalma és célja a hatályos Btk.-ban 285
10.4. A büntetési rendszer elvi kérdései és hazai sajátosságai 286
10.4.1. A büntetőjogi szankciók fajai, meghatározásuk módja
és szabályozásuk a magyar Btk.-ban 286
10.4.1.1. A büntetőjogi szankciók fajai 286
10.4.1.2. A szankciók meghatározásának módjai 288
10.4.1.3. Hatályos büntetőjogunk szankciórendszere 290
10.5. A halálbüntetés 293
10.5.1. A nemzetközi megközelítés 293
10.5.2. A magyar fejlődés rövid áttekintése 294
10.5.3. Halálbüntetés az Amerikai Egyesült Államokban 298
10.5.4. Az élethez való jog és a jogos védelem 299
10.6. A hatályos törvény szankciórendszere 300
10.6.1. A büntetési nemek 300
10.6.1.1. A halálbüntetés 302
10.6.1.2. A szabadságvesztés 303
10.6.1.3. Feltételes szabadságra bocsátás 311
10.6.1.4. A közérdekű munka 322
10.6.1.5.- A pénzbüntetés 324
10.6.1.6. A foglalkozástól eltiltás 329
10.6.1.7. A járművezetéstől eltiltás 332
10.6.1.8. A kiutasítás 335
10.6.1.9. A közügyektől eltiltás 339
10.6.1.10. A kitiltás 343
10.6.2. A büntetés végrehajtását kizáró okok 344
10.6.2.1. A büntetés elévülése 345
10.6.2.2. A büntetés végrehajtásának kizárása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén 348
10.6.3. Az intézkedések; Az intézkedési nemek 348
10.6.3.1. A megrovás 349
10.6.3.2. A próbára bocsátás 350
10.6.3.3. A kényszergyógykezelés 355
10.6.3.4. Az elkobzás , 358
10.6.3.5. A vagyonelkobzás 363
10.6.3.6. A pártfogó felügyelet 372
10.6.3.7. Az alkoholisták kényszergyógyítása 378
10.6.3.8. A múlt század utolsó évtizedeinek sajátos intézkedése: a szigorított őrizet 378
10.7. A büntetés kiszabása 379
10.7.1. A büntetés kiszabásának elvei 380
10.7.2. A halmazati büntetés 386
10.7.3. A büntetés enyhítése 389
10.7.4. A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén 391
10.7.5. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, illetve részbeni felfüggesztése 392
10.7.6. Az összbüntetés 395
10.7.7. A visszaesőkre, a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések 399
10.7.8. A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések 404
10.7.9. Az előzetes fogva tartás és a házi őrizet beszámítása 405
11. INTÉZKEDÉSEK A JOGI SZEMÉLLYEL SZEMBEN 407
11.1. Bevezetés, elméleti alapok 407
11.2. A magyar jogi megoldás 409
11.3. Értelmező rendelkezések, fogalmak 410
11.4. Az intézkedések alkalmazásának feltételei 415
11.5. A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 419
11.5.1. A jogi személy megszüntetése 419
11.5.2. A jogi személy tevékenységének korlátozása 420
11.5.3. A pénzbírság 422
12. MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL 424
12.1. A mentesítés hatálya 425
12.2. A mentesítés módja 428
12.2.1. A törvényi mentesítés 428
12.2.2. A bírósági mentesítés 431
12.3. A mentesítés egységessége 433
12.4. A kegyelmi mentesítés 434
13. A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 436
13.1. A fiatalkorúakra vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések 439
13.2. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók 442
13.2.1. Intézkedések 443
13.2.1.1. A próbára bocsátás 444
13.2.1.2. A javítóintézeti nevelés 445
13.2.1.3. A pártfogó felügyelet 446
13.2.2. Büntetések 447
13.2.2.1. A szabadságvesztés 448
13.2.2.2. Feltételes szabadságra bocsátás 450
13.2.2.3. A közérdekű munka 450
13.2.2.4. A pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés 451
13.2.2.5. A közügyektől eltiltás 452
13.2.2.6. A kitiltás 452
13.2.2.7. A kiutasítás 452
13.2.3. Egyéb rendelkezések 453
13.2.3.1. Halmazati és összbüntetés 453
13.2:3.2. Egységes intézkedés 454
13.2.3.3. Az előzetes fogva tartás beszámítása 454
13.2.3.4. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 455
14. A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 456
14.1. Az elkövetők 456
14.2. Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény 457
14.3. A büntethetőséget kizáró okok 459
14.4. A büntethetőséget megszüntető ok 460
14.5. A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában 460
14.6. Az összbüntetés 462
14.7. A közérdekű munka alkalmazásának kizárása 463
14.8. Katonai büntetések 463
14.8.1. A lefokozás 463
14.8.2. A szolgálati viszony megszüntetése 464
14.9. Katonai mellékbüntetések 465
14.9.1. A rendfokozatban visszavetés 465
14.9.2. A várakozási idő meghosszabbítása 465
14.10. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 466
15. A NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOG 469
15.1. Nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei 469
15.1.1. A nemzetközi bűnügyi együttműködés a kezdetektől napjainkig 469
15.1.2. A nemzetközi bűnügyi jogsegély 470
15.1.2.1. A büntető joghatóság 470
15.1.2.1.1. A büntető joghatóság fogalma 470
15.1.2.1.2. A büntető joghatóság elvei 472
15.1.2.2. A bűnügyi jogsegély általános feltételei 473
15.1.2.2.1. A bűnügyi jogsegély általános pozitív feltételei 474
15.1.2.2.2. A bűnügyi jogsegély általános negatív feltételei 476
15.1.3. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 477
15.1.3.1. A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános szabályai 478
15.1.3.2. A kiadatás 480
15.1.3.2.1. A kiadatás története 480
15.1.3.2.2. A magyar kiadatási jog története 481
15.1.3.2.3. Kiadatás Magyarországról 482
15.1.3.2.4. Külföldi állam megkeresése kiadatás iránt 484
15.1.3.3. A büntetőeljárás átadása és átvétele; feljelentés külföldi államnál 484
15.1.3.3.1. A büntetőeljárás átadása 484
15.1.3.3.2. A büntetőeljárás átvétele 486
15.1.3.3.3. Feljelentés külföldi államnál 486
15.1.3.4. A külföldi ítélet érvénye és a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele és átadása 486
15.1.3.4.1. A külföldi ítélet érvényének elismerése 486
15.1.3.4.2. Külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele 488
15.1.3.4.3. Magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átadása 489
15.1.3.4.4. Külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele és magyar bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása 490
15.1.3.4.5. A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele 490
15.1.3.4.6. A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása 490
15.1.3.5. Eljárási jogsegély 490
15.1.3.5.1. Eljárási jogsegély nyújtása külföldi hatóság részére 491
15.1.3.5.2. Külföldi hatóság megkeresése eljárási jogsegély iránt 492
15.1.4. Bűnügyi együttműködés Európában az 1950-es évektől napjainkig 492
15.1.4.1. A büntetőjog harmonizációjának nemzetközi fórumai 493
15.1.4.2. Bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban 495
15.1.4.2.1. Bűnügyi együttműködés az Európa Tanácsban 495
15.1.4.2.2. Az Európai Unió büntetőpolitikája 496
15.1.4.2.3. TREVI együttműködés, Schengeni Egyezmények 497
15.1.4.2.4. A Maastrichti Szerződés (MSz) 498
15.1.4.2.5. Az Amszterdami Szerződés (ASz) 499
15.1.5. A bűnügyi együttműködés új vonásai 500
15.1.5.1. Tamperei Program. A kölcsönös elismerés elve 500
15.1.5.2. Egyezmény a Bűnügyi Jogsegélyről 501
15.1.5.3. Hágai Program 503
15.1.5.3.1. A rendőri együttműködés 503
15.1.5.3.2. Az igazságügyi együttműködés uniós szervei 504
15.1.5.4. A közösség pénzügyi érdekeinek a védelme, a Corpus Iuris 504
15.1.6. Az uniós büntetőjog kialakításának a lehetőségei 505
15.1.7. A döntéshozatali rendszer reformja az EU rendőri és bűnügyi együttműködésében 506
15.1.8. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
szóló 2003. évi CXXX. törvény (Eube.) 507
15.1.9. Az Európai Unió reformja, a Lisszaboni Szerződés 508
15.2. A nemzetközi büntetőjog és a magyar jog viszonyának rövid áttekintése 512
15.2.1. A nemzetközi büntetőjog fogalma 512
15.2.1.1. A nemzetközi büntetőjog és nemzetközi bűnügyi együttműködés elhatárolása 512
15.2.1.2. A nemzetközi bűncselekmény fogalma 516
15.2.2. A nemzetközi büntetőjog fejlődésének rövid története 516
15.2.2.1. A jus ad bellum,jus in bello és jus contra bellum 516
15.2.2.2. A nemzetközi büntetőjog kialakulása 517
15.2.2.2.1. A nemzetközi büntetőjog Nürnberg előtt 517
15.2.2.2.2. A nürnbergi és a tokiói cezúra 520
15.2.2.2.3. A nemzetközi büntetőjog fejlődésének főbb állomásai Nürnberg után 526
15.2.2.3. A nemzetközi büntetőbíróság (NBB) felállítása 530
15.2.3. A legalitás a nemzetközi büntetőjogban 533
15.2.4. Az 1956-os sortüzek büntetőjogi megítélése 539
15.2.5. A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának implementációja Magyarországon 543
15.2.6. A nemzetközi bűncselekmények egyes általános részi szabályai 545
15.2.6.1. A nemzetközi büntetőjog, (NBJ) mint lex speciális 545
15.2.6.2. A nemzetközi bűncselekmények miatti egyéni felelősség 546
15.2.6.3. Joghatóság, bűncselekmény fogalom, elkövetők és bűnösség 547
15.2.6.4. Egyes jogellenességet kizáró okok 548
15.2.6.4.1. A sértett beleegyezése 548
15.2.6.4.2. A megengedett kockázatvállalás 549
15.2.6.4.3. A hadviselési szükségesség (military necessity) 549
15.2.6.4.4. Az elöljáró parancsa 550
15.2.6.4.5. A kényszer és fenyegetés 551
15.2.6.4.6. A parancsnok és vezetők felelőssége 552
15.2.7. Az állam felelőssége a nemzetközi büntetőjogban 554
15.2.8. A nemzetközi bűncselekmények különös részi rendelkezéseinek kodifikációja 556
Ajánlott és felhasznált irodalom 559

Témakörök