Büntetőjog

Általános rész

Szerző

Dr. Belovics Ervin

Budapest

'Dr. Belovics Ervin: Büntetőjog ' összes példány

Kiadó:	HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	491 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:	963-9404-64-0

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kiegyezés óta Magyarországon három büntető törvénykönyvet alkotta, az utolsót, a harmadikat szűk negyedszázaddal ezelőtt, 1978-ban. Alig tizenkét esztendővel megalkotása, és tizenegy évvel... Tovább

Tartalom

Előszó	15
A büntetőjog és a büntetőjog tudománya	17
A büntetőjog fogalma, feladata. A büntetőjog emberképe	17
A büntetőjog kialakulása. Büntetőjog és erkölcs	17
A büntetőnorma és a büntetőtörvény	20
A büntetőjog fogalma	21
A büntetőjog emberképe és filozófiája	23
A büntetőjog tárgya. A bűnözés	24
A büntetőjog tudománya	24
A büntetőjog tudománya és az európai jogi gondolkodás	24
Büntetőjog iskolák	27
A klasszikus iskola	27
A kriminológiai jellegű irányzatok	29
A kriminál antropológiai iskola	29
A kriminál szociológiai iskola	29
A "harmadik" iskola	30
A kriminológiai jellegű irányzatoknak a büntetőjogi felelősségre vonatkoztatott következtetései	30
A közvetítő iskola	31
A neoklasszikus iskola	32
Egyéb büntetőjog tudományi irányzatok	32
A büntetőjog tudomány módszertana. A dogmatika	32
A bűnügyi tudományok	33
A kriminológia	33
A kriminalisztika	33
A kriminálpolitika	33
Az igazságügyi elmekórtan	34
Az igazságügyi orvostan	34
A magyar büntetőjog tudomány nagyjai	34
A magyar büntetőjogi kodifikációk történelmi és tudományos keretei	35
A magyar büntetőjog története a csemegi kódextől napjainkig. A jogállami büntetőjog	38
A magyar büntetőjog története a Csemegi kódextől napjainkig	38
A Csemegi kódex. Az I. és II. büntető novella	38
A Horthy-korszak büntetőjoga	41
A II. világháború végétől 1950-ig terjedő időszak	41
Az 1950. évi Btá-tól az 1961. évi Btk.-ig terjedő időszak	43
Az 1961. évi Btk.-tól az 1978. évi Btk.-ig terjedő időszak	44
Az 1978. évi Btk. és a rendszerváltozás büntetőjoga	45
A Semmisségi törvények	46
A jogállami büntetőjog. A büntetőjog alapelvei	49
A jogállami büntetőjog. Jogbiztonság és igazságosság	49
A büntetőjog alapelvei	54
A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve	54
A nullum crimen sine culpa elve	54
A súlyosabb büntetőrendelkezés visszaható hatályának tilalma	55
A büntetőjog ultima ratio jellege, illetőleg a szükségesség és az arányosság követelménye	55
Az analógia tilalma. A jogállami büntetőjog jellemzője	55
Büntető eljárási garanciák	56
A büntetőjogszabály tana	57
A büntetőjog forrásai	57
A büntetőtörvény rendszere és szerkezete	60
A büntető norma szerkezete	61
A diszpozíció	62
A büntetőjgoszabály értelmezése	63
Az értelmezés célja. Szubjektív és objektív jogalkotói akarat	63
A büntető norma értelmezésének módszerei	64
Az értelmezés alanyai	67
Az értelmezés eredménye	68
Az anatológia kérdése	68
A büntetőtörvény hatálya	70
A hatályról általában	70
Az időbeli hatály	71
Terület és személyi hatály	76
Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség	79
Külföldi ítélet érvénye	79
A bűncselekmény tana	81
A bűncselekmény fogalma	81
A bűncselekmény fogalom történeti fejlődése	81
A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogtudományban	83
A bűncselekmény fogalma a Büntető Törvénykönyvben	86
A bűncselekmény fogalmi elemei	88
Tényállásszerűség - büntetendőség	88
Társadalomra veszélyesség - jogellenesség	89
A bűnösség	91
A büntetőjogi felelősség vizsgálatának lépcsői a bűncselekményi fogalmi elemek szintjén	93
A bűncselekmények súly szerinti kategóriája	93
A Btk. jogtechnikai megoldása	94
A törvényi tényállás tana	96
A törvényi tényállás - a tényállásszerűség	97
A törvényi tényállás értelmezése	97
A bűncslekemény tárgya. A jogtárgy	99
A törvényi tényállás tárgyi oldala (Az objektív tényállási elemek)	101
Az elkövetési magatartás, mint szükséges ismérv	102
A tárgyi oldal rendszerinti ismérve	102
Az elkövetési tárgy és a passzív alany, mint esetleges ismérv	108
Az eredmény	108
Az okozati összefüggés	109
Az objektív büntethetőségi feltétel	111
A tárgyi oldal esetleges ismérvei (A szituációs elemek)	115
Az elkövetés módja	116
Az elkövetés eszköze	116
Az elkövetés helye	116
Az elkövetés ideje	116
A tárgyi oldal viszonylagos önállósága	117
A bűncselekmény alanya (A tettes)	117
Az alany, mint szükséges ismérv	118
A speciális alany (Speciális tettes), mint esetleges ismérv	118
A törvényi tényállás alanyi oldala (Szubjektív tényállási elemek)	119
Az alanyi oldal szükséges ismérve: A bűnösség	120
A szándékosság	120
A gondatlanság	121
Az alanyi oldal esetleges ismérvei	124
A motívum (Az indítóok)	129
A célzat	129
A normatív (axiológiai) bűnösjségi tan.	130
A felróhatóság jegyének a leválasztása	130
A minősítő eredméynért való felelősség. A vegyes bűnösség	132
A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai	134
A bűntethetőséget kizáró okok	135
A beszámítást kizáró okok	137
A gyermekkor	137
A kóros elmeállapot	138
Az ittas, vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősség	142
A kényszer és a fenyegetés	145
A bűnösséget kizáró okok	147
A tévedés	147
A ténybeli tévedés	147
A cselemény táradalomra veszélyességében való tévedés	148
Az elöljáró parancsa	150
A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok	151
A jogos védelem	151
A végszükség	157
A Btk. Különös Részében szabályozott egyes bűncselekményekre vonatkozó kizárási okok	159
A sértett beleegyezése	160
A fegyelmezési jog gyakorlása	163
A jogszabály engedélye	163
A megenegdett kockázatvállalás	165
Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya	166
A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka	166
A magánindítvény hiánya	167
A legfőbb ügyés döntésének hiánya	169
A kívánat hiánya	169
A feljelentés hiánya	169
A mentelmi jog felfüggesztésének hiánya	170
A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség	170
A büntethetőséget megszüntető okok	170
A büntethetőség elévülése	173
A cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése	178
A bűncselekmény megvalósulási szakaszai (stádiumai)	180
A bűncselekény megvalósulási szakaszairól általában	180
A befejezett bűncselekmény	181
A kísérlet	183
A kísérlet büntetendősége	183
A kísérlet fogalma	184
A kísérlet csoportosítása	187
A kísérlet büntetése	187
Az alkalmatlan kísérlet	188
Az önkéntes visszalépés	190
A maradék-bűncselekmény	192
Az előkészület	193
Az előkészület büntetendősége	193
Az előkészület elkövetési magatartásai	194
Az önkéntes visszalpés	195
A maradék-bűncselekmény	196
A bűncselekmény elkövetői	197
Az elkövetőkkel kapcsolatos elméletek	197
Az elkövetőkrőláltalában	198
A tettesek	199
A tettes	199
A társtettes	203
A részesek	206
A részesség járulékos jellege	206
A felbujtó	208
A bűnsegéd	210
A társas bűnelkövetési alakzatok	212
A bűnszövetség	212
A bűnszervezet	214
A csoportos elkövetés	216
A bűnkapcsolatok	217
A bűnpártolás	217
Az orgazdaság	218
A feljelentési kötelezettség elmulasztása	218
A pénzmosás	218
A zendülés megakadályozásának elmulaztása	219
A bűncselekményegység és halmazat	219
A bűncselekményegység	219
A természetes egység	219
A törvényi egység	221
A halmazat	227
Az alaki halmazat	228
Az anyagi halmazat	230
A büntetőjogi jogkövetkezmények tana	232
A jogkövetkezmények fogalma és helye a büntetőjog rendszerében	232
A büntetés jogalapja és célja	233
A büntetés jogalapjára vonatkozó nézetek	233
A büntetés célja, a büntetési elméletek kialakulása és fejlődése	234
Büntetési célok a XIX. század derekáig: az abszolút elmélet kiteljesedése és túlsúlya	235
Relatív teóriák az alkalmazott társadalomtudományok fejlődésével	236
Az egyesítő, vagy közvetítő elmélet, a hagyományos büntetéstani nézetek szintézisének megkísérlése	239
Napjaink büntetéstani irányzatai	241
A büntetés céljára vonatkozó hazai nézetek alakulásának vázlata	243
A büntetés fogalma	248
A büntetés lényege és a büntetéssel szemben támasztható követelmények	248
A büntetés fogalma és célja a hatályos Btk.-ban	251
A büntetési rendszer elvi kérdései és hazai sajátosságai	252
A büntetőjogi szankciók fajai, meghatározásuk módja és szabályozásuk a magyar Btk.-ban	252
A halálbüntetés ébren tartott problematikája	255
Kísérlet a halálbüntetés helyettesítésére: az életfogytig tartó szabadságvesztés hazai útja	258
A határozott ideig tartó szabadságvesztés	260
A munkabüntetések	262
A vagyoni jellegű jogkövetkezmények	264
A mellékbüntetések	265
Az intézkedések	266
Az egyes büntetések és intézkedések alkalmazási gyakorlata	267
A szankciórendszer jövője: külföldi tendenciák és hazai tervek	269
A hatályos törvény szankciórendszere	271
A büntetési nemek	271
A halálbüntetés	272
A szabadságvesztés	273
A feltételes szabadságra bocsátás	280
A közérdekű munka	290
A pénzbüntetés	292
A közügyektől eltiltás	295
A foglalkozástól eltiltás	298
A járművezetéstől eltiltás	301
A kitiltás	304
A kiutasítás	306
A pénzmellékbüntetés	307
A büntetés végrehajtását kizáró okok	310
A büntetés elévülése	311
A büntetés végrehajtásának kizárása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén	315
Az intézkedések; Az intézkedési nemek	315
A megrovás	316
A próbára bocsátás	317
A kényszergyógykezelés	322
Az alkoholisták kényszergyógyítása	324
Az elkobzás	325
A vagyonelkobzás	329
A pártfogó felügyelet	338
A múlt század utolsó évtizedeinek sajátos intézkedése: a szigorított őrizet	341
A büntetési kiszabása	342
A büntetés kiszabásának elvei	343
A halmazati büntetés	348
A büntetés enyhítése	351
A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén	353
Főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés	354
A büntetés végrehajtásának felfüggesztése	355
Az összbüntetés	359
A különös és a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések	363
A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések	367
Az előzetes fogvatartás beszámítása	368
Mentesítés a büntetett előítélethez fűződő hátrányok alól	369
A mentesítés hatálya	370
A mentesítés módja	373
A törvényi mentesítés	373
A bírósági mentesítés	376
A mentesítés egységessége	379
A kegyelmi mentesítés	380
A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések	381
A fiatalkorú fogalma	382
Büntetés és intézkedés alkalmazása	383
Büntetések és intézkedések	384
A szabadságvesztés	385
A feltételes szabadságra bocsátás	388
A közérdekű munka	389
A pénzbüntetés	389
A közügyektől eltiltás	390
A kitiltás	391
A próbára bocsátás	391
A javítóintézeti nevelés	392
A pártfogó felügyelet	396
A halmazati és összbüntetés	397
Egységes intézkedés	401
Az előzetes fogva tartás beszámítása	403
Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól	403
A katonákra vonatkozó rendelkezések	405
Az elkövetők	405
Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény	407
A büntethetőséget kizáró okok	408
A büntethetőségetmegszüntető ok	410
A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában	410
Az összbüntetés	412
A közérdekű munka alkalmazásának kizárása	413
Katonai mellékbüntetések	413
A lefokozás	414
A szolgálati viszony megszüntetése	415
A rendfokozatban visszavetés	415
A várakozási idő meghosszabbítása	416
Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól	417
Intézkedések a jogi személlyel szemben	420
Bevezetés, elméleti alapok	420
A magyar jogi megoldás	422
Értelmező rendelkezések, fogalmak	423
Az intézkedések alkalmazásának feltételei	428
A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések	432
A jogi személy megszüntetése	433
A jogi személy tevékenységének korlátozása	434
A pénzbírság	435
A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei	437
Nemzetközi bűnügyi együttműködés a kezdetektől, napjainkig	437
A nemzetközi bűnügyi jogsegély	438
A büntető joghatóság	438
A büntető joghatóság fogalma	438
A büntető joghatóság elvei	440
A bűnügyi jogsegély általános feltételei	441
A bűngyi jogsegély általános pozitív feltételei	441
A bűnügyi jogsegély általános negatív feltételei	444
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény	447
A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános szabályai	448
A kiadatás	449
A kiadatás története	449
A maygar kiadatási jog története	450
Kiadatás Magyarországról	451
Külföldi állam megkeresése kiadatás iránt	452
A büntetőeljárás átadása és átvétele; feljelentés külföldi államnál	453
A büntetőeljárás átadása	453
A büntetőeljárás átvétele	454
Feljelentés külföldi államnál	454
Szabadságvesztés büntetés és szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele és átadása	454
Külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele	455
Magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átadása	456
Külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele és magyar bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása	456
Eljárási jogszabály	456
Eljárási jogsegély nyújtása külföldi hatóság részére	457
Külföldi hatóság megkeresése eljárási jogsegély iránt	458
Bűnügyi együttműködés Európában az 1950-es évektől napjainkig	458
A büntetőjog harmonizációjának nemzetközi fórumai	459
Az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködésének története	461
A Maastrichti Szerződés	462
Az Amszterdami Szerződés	464
A Corpus Iuris	464
Magyar Jogharmonizáció a büntetőjog területén (Magyarország bekapcsolódása az EU bel- és igazságügyi együttműködésébe.)	465
A rendőri együttműködés	466
Nemzetközi büntetőjog	468
A nemzetközi büntetőjog kiaalkulásának története	468
A nemzetközi anyagi büntetőjog alapelvei	469
A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC)	472
Ajánlott irodalom	477
Tárgymutató	481
A kötet szerzői	492