Büntetőjog

Fülszöveg

Magyarországon eddig három büntető törvénykönyvet alkottak, az utolsót közel 30 évvel ezelőtt, 1978-ban. Bő évtizeddel a megalkotása és hatálybalépése után bekövetkezett a rendszerváltozás. A Btk. megalkotásának időszaka óta és különösen a rendszerváltozást követően jelentős változások következtek be a bűnözés arányaiban, szerkezetében, módszereiben, szervezettségében. A jog világában pedig kiépült a jogállami garanciák rendszere, megszilárdult a jogbiztonság és az emberi jogok, a szabadságjogok az elméleti filozófia síkjáról a tételes jog területére is átvonultak.
E könyv (és az előzmény tekinthető 2002-ben megjelent, Békés Imre által szerkesztett tankönyv) több célt tűzött maga elé.
Bemutatni kívánja az európai jogi gondolkodás és a magyar büntetőjog tudománytörténeti kapcsolatát, a jogállami büntetőjog kifejlődését és elveit, a büntetőjog alapvető intézményeinek: a bűncselekmény tanának és a büntetés tanának filozófiáját és dogmatikáját. Kitekintést kíván adni a nemzetközi büntetőjog és a magyar büntetőjog intézményrendszereinek kapcsolatára és a jogharmonizációs igényekre.
Ezen elméleti törekvésekhez szorosan kapcsolódk a hatályos tételesjog anyaga és az ahhoz fűződő joggyakorlat bemutatása, a büntetőjog fogalmi rendjének jellemzése, a kriminálpolitikai célkitűzések megvalósításának, de esetleges korlátainak is az ábrázolása.
A könyv egyszersmind kíván lenni tankönyv az egyetemi hallgatók és a szakvizsgára készülő, kezdő jogászok számára, továbbá kézikönyv az igazságszolgáltatás különböző területein hivatásszerűen résztvevő jogászok kezében.
A könyv íróinak mindegyike az ELTE ÁJTK Büntetőjog tanszéke egyetemi oktatója. Mindegyikük több évtizedes praxissal rendelkezik a gyakorlati jogalkalmazás területén is. Vissza