kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar |
---|---|
Kiadás helye: | Pécs |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 320 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Általános rész | |
ALAPVETÉS | 1 |
Alapvető intézmények | 1 |
A bűntetőeljárás fogalma, menete | 2 |
A büntetőeljárás strukturális megközelítése | 2 |
A büntetőeljárás mint az állami szervek közhatalmi tevékenységének fontos része | 2 |
A büntetőeljárás szakaszai | 3 |
Az elsőfokú bírósági eljárás jelentősége. A tárgyalás menete | 4 |
A büntető eljárásjog általános funkciói és forrásai | 8 |
A büntetőeljárás funkcionális megközelítése | 8 |
A büntető eljárásjog külső funkciói | 8 |
Az anyagi igazság érvényre juttatása | 8 |
Az alaki törvényesség biztosítása | 9 |
Az igazság elérése | 9 |
A büntetőeljárás belső funkciói | 12 |
A büntető eljárásjog alapvető forrása: a Be és novellái | 13 |
A büntető eljárásjog kiegészítő forrásai | 14 |
A büntető eljárásjog értelmezése és hatálya | 17 |
A büntetőeljárás alapelveiről általában | 18 |
Az alapelvek lényegi ismérvei | 18 |
Az alapelvek csoportosítása | 19 |
Az alapelvekkel kapcsolatos problémák | 20 |
Az alapelvek jelentősége | 22 |
A büntetőeljárás alanyai | 22 |
A büntetőeljárás alanyainak csoportosítása. A főszemélyek | 22 |
A büntetőeljárás mellékszemélyei | 23 |
Az eljárási cselekmények | 24 |
Az eljárási cselekmények csoportosítása | 24 |
Az eljárási határidők számítása | 25 |
Az igazolás | 26 |
A jegyzőkönyv. Az eljárási cselekmények rögzítése | 30 |
A büntetőeljárás feltételei | 34 |
A pozitiív feltételek | 34 |
Gyanú és büntetőeljárás | 35 |
A gyanú fogalma | 35 |
A gyanú irányai | 36 |
A gyanú fokozatai | 37 |
A gyanú differenciált felmerülésének jelentősége | 37 |
A büntetőeljárás akadályai | 39 |
A büntetőeljárás negatív feltételei | 39 |
A jogerő fogalma, lényeges ismérvei és fajtái | 40 |
A jogerőre képes határozatok | 42 |
A jogerőre emelkedés időpontja | 44 |
A jogerő hatásai | 45 |
A jogerő terjedelme | 46 |
A jogerő feloldása | 47 |
A büntető eljárásjog tudománya /szakirodalma/ | 48 |
A büntető eljárásjog tudományának kialakulása Európában és hatása Magyarországon | 48 |
A büntető eljárásjog tudományának története | 49 |
Az egyes alapelvek | 50 |
A hivatalbóliság elve | 51 |
A tételesjogi megközelítés | 51 |
A szakirodalmi megközelítés | 51 |
Törések a legalitáson és officialitáson | 53 |
Az officialitás közvetett törései | 54 |
A hatóságok officialitásból folyó feladatai | 55 |
Az ártatlanság védelme | 57 |
Az ártatlanság vélelmének összetevői | 57 |
Az ártatlanság vélelmének tételesjogi és történeti megfogalmazásai | 58 |
Az ártatlanság vélelmének alkérdései | 59 |
A bizonyítási teher kérdése | 62 |
Az in dubio pro reo elve | 63 |
A védelem elve | 65 |
A tételesjogi megközelítés | 65 |
A védelem fajai | 66 |
A kötelező védelem fajai | 68 |
A kötelező védelem esetei | 69 |
A favor defensionis elve | 71 |
A jogorvoslati jogosultság elve | 71 |
A jogorvoslati jogosultság elvének jellege | 71 |
A tételesjogi megoldás | 73 |
A jogorvoslatok felosztása | 74 |
A kontradiktórium elve | 74 |
Az eljárási feladatok megoszlásának elve | 75 |
A tételesjogi megoldás | 77 |
A kontradiktórium elvének fő kérdései | 78 |
A társadalom bevonása az eljárási funkciók gyakorlásába | 79 |
A közvetlenség elve | 79 |
A tételesjogi megközelítés | 79 |
A közvetlenség elvének kérdései | 83 |
A közvetlenség elvének megsértése | 84 |
A nyilvánosság elve | 84 |
A tételesjogi megközelítés | 85 |
A nyilvánosság jelentősége | 85 |
A nyilvánosság fajai | 86 |
A nyilvánosság kizárása | 87 |
A nyilvánosság elvének összefoglaló ábrázolása | 87 |
A nyilvánosság kizárásának alakszerűségei | 88 |
A nyilvánosság megsértésének következményei | 89 |
A szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság elve | 89 |
Egyéb alapelvek | 91 |
Az anyanyelv használata és a szóbeliség | 91 |
A Be 4. és 5. paragrafusában folglalt alapelvek | 91 |
ELJÁRÓ HATÓSÁGOK | 92 |
A bíróságok | 92 |
A bíróság fogalma | 92 |
A joghatóság | 95 |
A hatáskör | 95 |
Az illetékesség | 97 |
A határkör és az illetékesség vizsgálata | 100 |
Az ügyész - a vádhatóság | 102 |
Az ügyészség és az ügyész Janus-arcúsága | 102 |
Az ügyész jogállása | 103 |
A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jog | 103 |
A vádképviselet | 105 |
A vád fogalma, fajtája. A vádképviseleti rendszerek | 108 |
A vád fogalma | 108 |
A vádképviseleti rendszerek | 109 |
A vád jelentősége. A tettazonosság problémája | 110 |
A vád és a bírósági eljárás viszonya | 111 |
A vád és az ügydöntő határozat viszonya: a tettazonosság jelentősége | 112 |
A tettazonosságal kapcsolatos nehézségek | 112 |
Mi a vád tárgya? | 113 |
A tételesjogi megoldás | 114 |
A nyomozó hatóságok | 116 |
Az általános nyomozó hatóságok | 116 |
A rendőrség | 116 |
Az ügyészség mint nyomozó hatóság | 117 |
Egyéb nyomozó hatóságok | 117 |
Az eljáró hatóságok tagjainak kizárása | 118 |
A kizárás általános szabályai | 118 |
Az általános kizárási okok | 119 |
Az általános kizárási eljárás | 120 |
A kizárás különös szabályai | 121 |
A bíró kizárási okai | 122 |
A bíró kizárási eljárása | 123 |
Az ügyész kizárása | 124 |
A nyomozó kizárása | 125 |
RÉSZTVEVŐK | 126 |
A védelem alanyai | 126 |
A terhelt | 126 |
A terhelt fogalma | 126 |
A terhelt helyzete | 127 |
A terhelt jogai | 129 |
A terhelt kötelességei | 131 |
A védő | 132 |
A védő fogalma | 132 |
A védői jogállás keletkezése és megszűnése | 135 |
A védő jogállása, hivatása | 137 |
A sértett eljárási pozíciói | 140 |
A sértett fogalma | 140 |
A sértett normatív fogalma | 140 |
A /csak/ sértett jogállása | 141 |
A sértett eljárási kötelességei | 143 |
A magánvádló | 144 |
A magánvád köre | 144 |
A magánvád és a magánindítvány viszonya | 145 |
A magánvád és a közvád viszonya | 146 |
A magánvádló jogállása | 148 |
A magánfél. A polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárásban | 148 |
A magánfél és polgári jogi igény fogalma, az adhéziós eljárás létjogosultsága | 148 |
Az évényesíthető polgári jogi igény | 150 |
A polgári jogi igény évényesítésére jogosultak, az érvényesítés törvényes módja és határideje | 153 |
A polgári jogi igényről hozható döntés | 154 |
A magánfél jogállása | 157 |
A polgári és büntető eljárásjog kapcsolata polgári jogi igénynél | 157 |
Az adhéziós eljárás szabályai | 158 |
A büntetőjogi igény és a polgári jogi igény egymást követő érvényesítésének kérdése, a jogerős büntető és polgári határozatok viszonya | 161 |
A sértett sokarcúsága | 162 |
A sértett egyéb szerepei | 162 |
A magánvádló és a magánfél jogállásának összehasonlítása | 162 |
A jogi képviselet a bűnügyekben | 164 |
BIZONYÍTÉKOK | 169 |
Bizonyításelmélet | 169 |
A bizonyítás meghatározása | 169 |
A bizonyítás és a ténymegállapítás | 169 |
A bizonyítás lényege (fogalma) a szakirodalomban | 171 |
A bizonyítás fogalma | 175 |
A bizonyítási rendszerek | 177 |
Történeti rendszerek | 177 |
A Be bizonyítási rendszere | 179 |
A bizonyíték fogalma | 181 |
A bizonyíték és a bizonyítás | 181 |
A bizonyítási eszközök és a bizonyíték | 182 |
A bizonyíték lényege a büntetőeljárásban | 184 |
A tények és az adatok összefüggése | 186 |
A bizonyíték fogalma | 187 |
A bizonyítékok osztályozása | 188 |
Az osztályozás jellemzői, jelentősége | 188 |
Az eredeti és a származékos bizonyítékok | 189 |
A személyi és a tárgyi jellegű bizonyítékok | 189 |
A terhelő és a mentő bizonyítékok | 189 |
A közvetlen és a közvetett bizonyítékok | 190 |
A Be felsorolása, a törvényi felosztás | 191 |
A bizonyítékok osztályozása és a bizonyíték fogalma | 192 |
A közvetett bizonyítékokkal történő bizonyítás főbb jellemzői | 192 |
Közvetett bizonyítás és közvetett bizonyítékokkal bizonyítás | 192 |
Egy közvetett bizonyíték jellemzői | 195 |
Több közvetett bizonyíték kapcsolata | 196 |
A jogellenes bizonyítékok alapkérdései | 201 |
A jogellenes bizonyítékok jelentősége | 201 |
A bizonyítékok jogellenességének többfokozatúsága illetve viszonylagos jellege | 203 |
A jogellenes bizonyítékok kizárásának módja | 204 |
A jogellenes bizonyíték kizárásának hatálya | 207 |
Az egyes bizonyítékok | 208 |
A tanúvallomás | 209 |
A tanúvallomás jellege és jelentősége | 209 |
A tanú jogállása | 210 |
A tanúzási akadályok | 212 |
A tanúkihallgatás menete | 216 |
A tanúvallomás kialakulását befolyásoló tényezők | 217 |
A tanúvédelem kérdése | 219 |
A terhelt vallomása | 219 |
A terhelt vallomásának jellege és jelentősége | 219 |
A terhelt kihallgatásának menete | 221 |
A terhelt hallgatása és vallomás-visszavonása | 224 |
A terhelt kihallgatásának formái | 225 |
A terhelttől való bizonyítékszerzés problémája | 227 |
A terhelt vallomásának értékelése | 229 |
Szakértő igénybevétele | |
A szakértők jelentősége | 231 |
A szakértő igénybevételének feltétele | 232 |
A szakértő igénybevételének módja | 233 |
A büntetőeljárásba szakértőként bevonható szervek és személyek | 234 |
Többszemélyes szakértők vizsgálatok | 236 |
A szakértő jogállása. A szakvélemény | 237 |
A szakértő helye és szerepe a büntetőeljárásban | 237 |
A szakértő kötelezettségei | 238 |
A szakértő jogai | 239 |
A szakértő kizárása | 240 |
A szakértő jogállás kiterjesztése | 242 |
A szakértő vizsgálatok egyes biztosítékai | 242 |
A szakvélemény szerkezete, kellékei | 244 |
A szakvélemények fajtái | 245 |
A szakvélemény értékelése | 247 |
A tárgyi bizonyítási eszköz | 251 |
A tárgyi bizonyítási eszköz fogalma, köre | 251 |
A tárgyi bizonyítékok jelentősége | 253 |
A szemle | 253 |
A szemle fogalma | 253 |
A szemle jelentősége, értékelése | 255 |
Az okiratok | 255 |
Az okiratok jelentősége | 255 |
Az okiratok felhasználása | 256 |
KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK | 259 |
A kényszerintézkedésekről általában | 259 |
A kényszerintézkedés fogalma | 259 |
A kényszerintézkedések felosztása | 260 |
Eljárásjogi célok szerint | 261 |
Emberi és állampolgári jogok szerint | 261 |
Egyéb felosztás | 262 |
A személyi szabadság és más állampolgári jogok biztosításának alapelve és a kényszerintézkedések törvényessége | 263 |
A Be szabályozása | 263 |
Törvényes esetek és módok | 264 |
Jogértelmezési tételek | 266 |
A kényszerintézkedések törvényességének egyéb jogi biztosítékai | 266 |
Az előzetes letartóztatás | 269 |
Az előzetes letartóztatás fogalma | 269 |
Az előzetes letartóztatás feltételei | 270 |
Általános és különös feltételek | 270 |
Az előzetes letartóztatás (általános) feltételei | 271 |
Letartóztatási okok | 272 |
Az előzetes letartóztatást kizáró okok | 276 |
Az előzetes letartóztatás elrendelése | 278 |
Az előzetes letartóztatás tartama | 281 |
A nyomozás alatti határidők | 281 |
A bírósági eljárás alatti határidők | 282 |
Az előzetes letartóztatás alsó és felső határa | 283 |
Az előzetes letartóztatás foganatosítása és a letartóztatott jogállása | 285 |
A Be szabályozása | 285 |
A foganatosítás | 286 |
A letartóztatott jogállása | 287 |
Az előzetes letartóztatás megszüntetése | 288 |
Egyéb kérdések | 289 |
A jogorvoslati jogosultság | 289 |
De lege ferenda | 290 |
A személyi szabadségot korlátozó egyéb kényszerintézkedések | 291 |
Az ideiglenes kényszergyógykezelés | 291 |
Fogalma | 291 |
Feltételei | 292 |
Elrendelése | 293 |
Tartalma | 293 |
Foganatosítása | 294 |
Megszüntetése | 295 |
A lakhelyelhagyási tilalom | 296 |
Fogalma | 296 |
Feltétele | 297 |
Elrendelése | 297 |
Megszüntetése | 298 |
Az őrizetbevétel | 298 |
Fogalma | 298 |
Feltételei | 299 |
Elrendelése | 300 |
Tartama | 301 |
Foganatosítása | 301 |
Megszüntetése | 302 |
Jogorvoslat | 302 |
Az elővezetés | 302 |
A más állampolgári jogokat korlátozó kényszerintézkedések | 304 |
A házkutatás | 304 |
Fogalma | 304 |
Feltételei | 305 |
Foganatosítása | 307 |
A motozás | 310 |
Fogalma | 310 |
Feltételei | 310 |
Foganatosítása | 311 |
Lefoglalás | 311 |
Fogalma | 311 |
Feltételei | 312 |
Elrendelése | 313 |
Foganatosítása | 313 |
Megszüntetése | 314 |
A zár alá vétel | 315 |
Fogalma | 315 |
Feltételei | 316 |
Foganatosítása | 317 |
Megszüntetése | 317 |
Jogorvoslat | 318 |
Eljárási szankciók | 318 |
A rendbírság | 318 |
Egyéb eljárási szankciók | 320 |
Különös rész | |
NYOMOZÁS | |
A büntetőeljárás megindítása | |
A feljelentséi jogosultság és kötelezettség | |
A bűntetőeljárás megindításának feltételei és módjai | |
A nyomozás megkezdése | |
A nyomozás | |
A nyomozás teljesítése | |
A nyomozás lezárása | |
Jogorvoslat a nyomozás során | |
A vádemelés | |
Az ügyészi revízió | |
A vádirat | |
A vádindítvány | |
TÁRGYALÁS | |
A tárgyalás előkészítése | |
Az eldöntendő kérdések és a döntési jogkörök | |
Az előkészítő ülés | |
Jogorvoslatok | |
A tárgyalás előkészítése a vétségi eljárásban | |
A tárgyalás | |
A tárgyalás menete. A tágyalás monista és dualista rendszerei | |
A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása | |
A vád elejtése és módosítása | |
A perbeszédek | |
A tárgyaláson hozott határozatok | |
Az eljárást megszüntető végzés | |
Az ítélet | |
Egyéb határozatok | |
PERORVOSLATOK | |
A perorvoslatokról általában | |
A perorvoslat fogalma és felosztása | |
A perorvoslati rendszer alapkérdései | |
A fellebbezés | |
A fellebbezésre jogosultak. A fellebezés alapja, hatálya, bejelentése és visszavonása | |
A felülbírálat terjedelme. A részjogerő | |
A súlyosítási tilalom | |
Az eljárási szabálysértések csoportosítása és jelentőségük | |
A megalapozatlanság esetei és fokai, a megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei és módjai | |
A hatályon kívül helyező végzés tartalma. A megismételt eljárás szabályai | |
A fellebbezési tanácsülésen hozható határozatok | |
A fellebbezési tárgyalás és az itt hozható határozatok | |
A végzés elleni fellebbezés | |
A rendkívüli perorvoslatok | |
A perújítás | |
A felülvizsgálat | |
A jogerőfeloldás egyéb módjai | |
KÜLÖN ELJÁRÁSOK | |
A külön eljárásokról általában | |
A büntetőeljárás differenciálásának története és modelljei | |
A külön eljárások jogpolitikai indokai | |
A külön eljárások viszonya a rendes eljáráshoz és egymáshoz | |
Az egyes külön eljárások | |
A fiatalkorúak elleni eljárás | |
A katonai büntetőeljárás | |
A magánvádas eljárás | |
A bíróság elé állítás | |
A tárgyalás mellőzéses eljárás | |
Egyéb külön eljárások kérdései /adhéziós, gyorsított, statáriális, sommás, szabálysértési (kihágási) stb. / | |
A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK | |
A különleges eljárások | |
A különleges eljárások fogalma, általános szabályai | |
A különleges eljárások csoportosítása | |
A kényszerintézkedésekkel kapcsolatos különleges eljárások | |
A kártalanítás | |
A nemzetközi vonatkozású különleges eljárások |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.