| Általános rész | |
| ALAPVETÉS | 1 |
| Alapvető intézmények | 1 |
| A bűntetőeljárás fogalma, menete | 2 |
| A büntetőeljárás strukturális megközelítése | 2 |
| A büntetőeljárás mint az állami szervek közhatalmi tevékenységének fontos része | 2 |
| A büntetőeljárás szakaszai | 3 |
| Az elsőfokú bírósági eljárás jelentősége. A tárgyalás menete | 4 |
| A büntető eljárásjog általános funkciói és forrásai | 8 |
| A büntetőeljárás funkcionális megközelítése | 8 |
| A büntető eljárásjog külső funkciói | 8 |
| Az anyagi igazság érvényre juttatása | 8 |
| Az alaki törvényesség biztosítása | 9 |
| Az igazság elérése | 9 |
| A büntetőeljárás belső funkciói | 12 |
| A büntető eljárásjog alapvető forrása: a Be és novellái | 13 |
| A büntető eljárásjog kiegészítő forrásai | 14 |
| A büntető eljárásjog értelmezése és hatálya | 17 |
| A büntetőeljárás alapelveiről általában | 18 |
| Az alapelvek lényegi ismérvei | 18 |
| Az alapelvek csoportosítása | 19 |
| Az alapelvekkel kapcsolatos problémák | 20 |
| Az alapelvek jelentősége | 22 |
| A büntetőeljárás alanyai | 22 |
| A büntetőeljárás alanyainak csoportosítása. A főszemélyek | 22 |
| A büntetőeljárás mellékszemélyei | 23 |
| Az eljárási cselekmények | 24 |
| Az eljárási cselekmények csoportosítása | 24 |
| Az eljárási határidők számítása | 25 |
| Az igazolás | 26 |
| A jegyzőkönyv. Az eljárási cselekmények rögzítése | 30 |
| A büntetőeljárás feltételei | 34 |
| A pozitiív feltételek | 34 |
| Gyanú és büntetőeljárás | 35 |
| A gyanú fogalma | 35 |
| A gyanú irányai | 36 |
| A gyanú fokozatai | 37 |
| A gyanú differenciált felmerülésének jelentősége | 37 |
| A büntetőeljárás akadályai | 39 |
| A büntetőeljárás negatív feltételei | 39 |
| A jogerő fogalma, lényeges ismérvei és fajtái | 40 |
| A jogerőre képes határozatok | 42 |
| A jogerőre emelkedés időpontja | 44 |
| A jogerő hatásai | 45 |
| A jogerő terjedelme | 46 |
| A jogerő feloldása | 47 |
| A büntető eljárásjog tudománya /szakirodalma/ | 48 |
| A büntető eljárásjog tudományának kialakulása Európában és hatása Magyarországon | 48 |
| A büntető eljárásjog tudományának története | 49 |
| Az egyes alapelvek | 50 |
| A hivatalbóliság elve | 51 |
| A tételesjogi megközelítés | 51 |
| A szakirodalmi megközelítés | 51 |
| Törések a legalitáson és officialitáson | 53 |
| Az officialitás közvetett törései | 54 |
| A hatóságok officialitásból folyó feladatai | 55 |
| Az ártatlanság védelme | 57 |
| Az ártatlanság vélelmének összetevői | 57 |
| Az ártatlanság vélelmének tételesjogi és történeti megfogalmazásai | 58 |
| Az ártatlanság vélelmének alkérdései | 59 |
| A bizonyítási teher kérdése | 62 |
| Az in dubio pro reo elve | 63 |
| A védelem elve | 65 |
| A tételesjogi megközelítés | 65 |
| A védelem fajai | 66 |
| A kötelező védelem fajai | 68 |
| A kötelező védelem esetei | 69 |
| A favor defensionis elve | 71 |
| A jogorvoslati jogosultság elve | 71 |
| A jogorvoslati jogosultság elvének jellege | 71 |
| A tételesjogi megoldás | 73 |
| A jogorvoslatok felosztása | 74 |
| A kontradiktórium elve | 74 |
| Az eljárási feladatok megoszlásának elve | 75 |
| A tételesjogi megoldás | 77 |
| A kontradiktórium elvének fő kérdései | 78 |
| A társadalom bevonása az eljárási funkciók gyakorlásába | 79 |
| A közvetlenség elve | 79 |
| A tételesjogi megközelítés | 79 |
| A közvetlenség elvének kérdései | 83 |
| A közvetlenség elvének megsértése | 84 |
| A nyilvánosság elve | 84 |
| A tételesjogi megközelítés | 85 |
| A nyilvánosság jelentősége | 85 |
| A nyilvánosság fajai | 86 |
| A nyilvánosság kizárása | 87 |
| A nyilvánosság elvének összefoglaló ábrázolása | 87 |
| A nyilvánosság kizárásának alakszerűségei | 88 |
| A nyilvánosság megsértésének következményei | 89 |
| A szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság elve | 89 |
| Egyéb alapelvek | 91 |
| Az anyanyelv használata és a szóbeliség | 91 |
| A Be 4. és 5. paragrafusában folglalt alapelvek | 91 |
| ELJÁRÓ HATÓSÁGOK | 92 |
| A bíróságok | 92 |
| A bíróság fogalma | 92 |
| A joghatóság | 95 |
| A hatáskör | 95 |
| Az illetékesség | 97 |
| A határkör és az illetékesség vizsgálata | 100 |
| Az ügyész - a vádhatóság | 102 |
| Az ügyészség és az ügyész Janus-arcúsága | 102 |
| Az ügyész jogállása | 103 |
| A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jog | 103 |
| A vádképviselet | 105 |
| A vád fogalma, fajtája. A vádképviseleti rendszerek | 108 |
| A vád fogalma | 108 |
| A vádképviseleti rendszerek | 109 |
| A vád jelentősége. A tettazonosság problémája | 110 |
| A vád és a bírósági eljárás viszonya | 111 |
| A vád és az ügydöntő határozat viszonya: a tettazonosság jelentősége | 112 |
| A tettazonosságal kapcsolatos nehézségek | 112 |
| Mi a vád tárgya? | 113 |
| A tételesjogi megoldás | 114 |
| A nyomozó hatóságok | 116 |
| Az általános nyomozó hatóságok | 116 |
| A rendőrség | 116 |
| Az ügyészség mint nyomozó hatóság | 117 |
| Egyéb nyomozó hatóságok | 117 |
| Az eljáró hatóságok tagjainak kizárása | 118 |
| A kizárás általános szabályai | 118 |
| Az általános kizárási okok | 119 |
| Az általános kizárási eljárás | 120 |
| A kizárás különös szabályai | 121 |
| A bíró kizárási okai | 122 |
| A bíró kizárási eljárása | 123 |
| Az ügyész kizárása | 124 |
| A nyomozó kizárása | 125 |
| RÉSZTVEVŐK | 126 |
| A védelem alanyai | 126 |
| A terhelt | 126 |
| A terhelt fogalma | 126 |
| A terhelt helyzete | 127 |
| A terhelt jogai | 129 |
| A terhelt kötelességei | 131 |
| A védő | 132 |
| A védő fogalma | 132 |
| A védői jogállás keletkezése és megszűnése | 135 |
| A védő jogállása, hivatása | 137 |
| A sértett eljárási pozíciói | 140 |
| A sértett fogalma | 140 |
| A sértett normatív fogalma | 140 |
| A /csak/ sértett jogállása | 141 |
| A sértett eljárási kötelességei | 143 |
| A magánvádló | 144 |
| A magánvád köre | 144 |
| A magánvád és a magánindítvány viszonya | 145 |
| A magánvád és a közvád viszonya | 146 |
| A magánvádló jogállása | 148 |
| A magánfél. A polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárásban | 148 |
| A magánfél és polgári jogi igény fogalma, az adhéziós eljárás létjogosultsága | 148 |
| Az évényesíthető polgári jogi igény | 150 |
| A polgári jogi igény évényesítésére jogosultak, az érvényesítés törvényes módja és határideje | 153 |
| A polgári jogi igényről hozható döntés | 154 |
| A magánfél jogállása | 157 |
| A polgári és büntető eljárásjog kapcsolata polgári jogi igénynél | 157 |
| Az adhéziós eljárás szabályai | 158 |
| A büntetőjogi igény és a polgári jogi igény egymást követő érvényesítésének kérdése, a jogerős büntető és polgári határozatok viszonya | 161 |
| A sértett sokarcúsága | 162 |
| A sértett egyéb szerepei | 162 |
| A magánvádló és a magánfél jogállásának összehasonlítása | 162 |
| A jogi képviselet a bűnügyekben | 164 |
| BIZONYÍTÉKOK | 169 |
| Bizonyításelmélet | 169 |
| A bizonyítás meghatározása | 169 |
| A bizonyítás és a ténymegállapítás | 169 |
| A bizonyítás lényege (fogalma) a szakirodalomban | 171 |
| A bizonyítás fogalma | 175 |
| A bizonyítási rendszerek | 177 |
| Történeti rendszerek | 177 |
| A Be bizonyítási rendszere | 179 |
| A bizonyíték fogalma | 181 |
| A bizonyíték és a bizonyítás | 181 |
| A bizonyítási eszközök és a bizonyíték | 182 |
| A bizonyíték lényege a büntetőeljárásban | 184 |
| A tények és az adatok összefüggése | 186 |
| A bizonyíték fogalma | 187 |
| A bizonyítékok osztályozása | 188 |
| Az osztályozás jellemzői, jelentősége | 188 |
| Az eredeti és a származékos bizonyítékok | 189 |
| A személyi és a tárgyi jellegű bizonyítékok | 189 |
| A terhelő és a mentő bizonyítékok | 189 |
| A közvetlen és a közvetett bizonyítékok | 190 |
| A Be felsorolása, a törvényi felosztás | 191 |
| A bizonyítékok osztályozása és a bizonyíték fogalma | 192 |
| A közvetett bizonyítékokkal történő bizonyítás főbb jellemzői | 192 |
| Közvetett bizonyítás és közvetett bizonyítékokkal bizonyítás | 192 |
| Egy közvetett bizonyíték jellemzői | 195 |
| Több közvetett bizonyíték kapcsolata | 196 |
| A jogellenes bizonyítékok alapkérdései | 201 |
| A jogellenes bizonyítékok jelentősége | 201 |
| A bizonyítékok jogellenességének többfokozatúsága illetve viszonylagos jellege | 203 |
| A jogellenes bizonyítékok kizárásának módja | 204 |
| A jogellenes bizonyíték kizárásának hatálya | 207 |
| Az egyes bizonyítékok | 208 |
| A tanúvallomás | 209 |
| A tanúvallomás jellege és jelentősége | 209 |
| A tanú jogállása | 210 |
| A tanúzási akadályok | 212 |
| A tanúkihallgatás menete | 216 |
| A tanúvallomás kialakulását befolyásoló tényezők | 217 |
| A tanúvédelem kérdése | 219 |
| A terhelt vallomása | 219 |
| A terhelt vallomásának jellege és jelentősége | 219 |
| A terhelt kihallgatásának menete | 221 |
| A terhelt hallgatása és vallomás-visszavonása | 224 |
| A terhelt kihallgatásának formái | 225 |
| A terhelttől való bizonyítékszerzés problémája | 227 |
| A terhelt vallomásának értékelése | 229 |
| Szakértő igénybevétele | |
| A szakértők jelentősége | 231 |
| A szakértő igénybevételének feltétele | 232 |
| A szakértő igénybevételének módja | 233 |
| A büntetőeljárásba szakértőként bevonható szervek és személyek | 234 |
| Többszemélyes szakértők vizsgálatok | 236 |
| A szakértő jogállása. A szakvélemény | 237 |
| A szakértő helye és szerepe a büntetőeljárásban | 237 |
| A szakértő kötelezettségei | 238 |
| A szakértő jogai | 239 |
| A szakértő kizárása | 240 |
| A szakértő jogállás kiterjesztése | 242 |
| A szakértő vizsgálatok egyes biztosítékai | 242 |
| A szakvélemény szerkezete, kellékei | 244 |
| A szakvélemények fajtái | 245 |
| A szakvélemény értékelése | 247 |
| A tárgyi bizonyítási eszköz | 251 |
| A tárgyi bizonyítási eszköz fogalma, köre | 251 |
| A tárgyi bizonyítékok jelentősége | 253 |
| A szemle | 253 |
| A szemle fogalma | 253 |
| A szemle jelentősége, értékelése | 255 |
| Az okiratok | 255 |
| Az okiratok jelentősége | 255 |
| Az okiratok felhasználása | 256 |
| KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK | 259 |
| A kényszerintézkedésekről általában | 259 |
| A kényszerintézkedés fogalma | 259 |
| A kényszerintézkedések felosztása | 260 |
| Eljárásjogi célok szerint | 261 |
| Emberi és állampolgári jogok szerint | 261 |
| Egyéb felosztás | 262 |
| A személyi szabadság és más állampolgári jogok biztosításának alapelve és a kényszerintézkedések törvényessége | 263 |
| A Be szabályozása | 263 |
| Törvényes esetek és módok | 264 |
| Jogértelmezési tételek | 266 |
| A kényszerintézkedések törvényességének egyéb jogi biztosítékai | 266 |
| Az előzetes letartóztatás | 269 |
| Az előzetes letartóztatás fogalma | 269 |
| Az előzetes letartóztatás feltételei | 270 |
| Általános és különös feltételek | 270 |
| Az előzetes letartóztatás (általános) feltételei | 271 |
| Letartóztatási okok | 272 |
| Az előzetes letartóztatást kizáró okok | 276 |
| Az előzetes letartóztatás elrendelése | 278 |
| Az előzetes letartóztatás tartama | 281 |
| A nyomozás alatti határidők | 281 |
| A bírósági eljárás alatti határidők | 282 |
| Az előzetes letartóztatás alsó és felső határa | 283 |
| Az előzetes letartóztatás foganatosítása és a letartóztatott jogállása | 285 |
| A Be szabályozása | 285 |
| A foganatosítás | 286 |
| A letartóztatott jogállása | 287 |
| Az előzetes letartóztatás megszüntetése | 288 |
| Egyéb kérdések | 289 |
| A jogorvoslati jogosultság | 289 |
| De lege ferenda | 290 |
| A személyi szabadségot korlátozó egyéb kényszerintézkedések | 291 |
| Az ideiglenes kényszergyógykezelés | 291 |
| Fogalma | 291 |
| Feltételei | 292 |
| Elrendelése | 293 |
| Tartalma | 293 |
| Foganatosítása | 294 |
| Megszüntetése | 295 |
| A lakhelyelhagyási tilalom | 296 |
| Fogalma | 296 |
| Feltétele | 297 |
| Elrendelése | 297 |
| Megszüntetése | 298 |
| Az őrizetbevétel | 298 |
| Fogalma | 298 |
| Feltételei | 299 |
| Elrendelése | 300 |
| Tartama | 301 |
| Foganatosítása | 301 |
| Megszüntetése | 302 |
| Jogorvoslat | 302 |
| Az elővezetés | 302 |
| A más állampolgári jogokat korlátozó kényszerintézkedések | 304 |
| A házkutatás | 304 |
| Fogalma | 304 |
| Feltételei | 305 |
| Foganatosítása | 307 |
| A motozás | 310 |
| Fogalma | 310 |
| Feltételei | 310 |
| Foganatosítása | 311 |
| Lefoglalás | 311 |
| Fogalma | 311 |
| Feltételei | 312 |
| Elrendelése | 313 |
| Foganatosítása | 313 |
| Megszüntetése | 314 |
| A zár alá vétel | 315 |
| Fogalma | 315 |
| Feltételei | 316 |
| Foganatosítása | 317 |
| Megszüntetése | 317 |
| Jogorvoslat | 318 |
| Eljárási szankciók | 318 |
| A rendbírság | 318 |
| Egyéb eljárási szankciók | 320 |
| Különös rész | |
| NYOMOZÁS | |
| A büntetőeljárás megindítása | |
| A feljelentséi jogosultság és kötelezettség | |
| A bűntetőeljárás megindításának feltételei és módjai | |
| A nyomozás megkezdése | |
| A nyomozás | |
| A nyomozás teljesítése | |
| A nyomozás lezárása | |
| Jogorvoslat a nyomozás során | |
| A vádemelés | |
| Az ügyészi revízió | |
| A vádirat | |
| A vádindítvány | |
| TÁRGYALÁS | |
| A tárgyalás előkészítése | |
| Az eldöntendő kérdések és a döntési jogkörök | |
| Az előkészítő ülés | |
| Jogorvoslatok | |
| A tárgyalás előkészítése a vétségi eljárásban | |
| A tárgyalás | |
| A tárgyalás menete. A tágyalás monista és dualista rendszerei | |
| A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása | |
| A vád elejtése és módosítása | |
| A perbeszédek | |
| A tárgyaláson hozott határozatok | |
| Az eljárást megszüntető végzés | |
| Az ítélet | |
| Egyéb határozatok | |
| PERORVOSLATOK | |
| A perorvoslatokról általában | |
| A perorvoslat fogalma és felosztása | |
| A perorvoslati rendszer alapkérdései | |
| A fellebbezés | |
| A fellebbezésre jogosultak. A fellebezés alapja, hatálya, bejelentése és visszavonása | |
| A felülbírálat terjedelme. A részjogerő | |
| A súlyosítási tilalom | |
| Az eljárási szabálysértések csoportosítása és jelentőségük | |
| A megalapozatlanság esetei és fokai, a megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei és módjai | |
| A hatályon kívül helyező végzés tartalma. A megismételt eljárás szabályai | |
| A fellebbezési tanácsülésen hozható határozatok | |
| A fellebbezési tárgyalás és az itt hozható határozatok | |
| A végzés elleni fellebbezés | |
| A rendkívüli perorvoslatok | |
| A perújítás | |
| A felülvizsgálat | |
| A jogerőfeloldás egyéb módjai | |
| KÜLÖN ELJÁRÁSOK | |
| A külön eljárásokról általában | |
| A büntetőeljárás differenciálásának története és modelljei | |
| A külön eljárások jogpolitikai indokai | |
| A külön eljárások viszonya a rendes eljáráshoz és egymáshoz | |
| Az egyes külön eljárások | |
| A fiatalkorúak elleni eljárás | |
| A katonai büntetőeljárás | |
| A magánvádas eljárás | |
| A bíróság elé állítás | |
| A tárgyalás mellőzéses eljárás | |
| Egyéb külön eljárások kérdései /adhéziós, gyorsított, statáriális, sommás, szabálysértési (kihágási) stb. / | |
| A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK | |
| A különleges eljárások | |
| A különleges eljárások fogalma, általános szabályai | |
| A különleges eljárások csoportosítása | |
| A kényszerintézkedésekkel kapcsolatos különleges eljárások | |
| A kártalanítás | |
| A nemzetközi vonatkozású különleges eljárások | |
Folytatás Microsoft-tal