Előszó | 15 |
A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény elvei és rendszere | 17 |
A büntetőeljárás és a büntető eljárásjog fogalma | 17 |
A büntető eljárásjog kialakulásának, önállósodásának szakaszai | 18 |
A büntető eljárásjog, mint önálló tudomány és stúdium | 18 |
Nézetek az anyagi jog és az eljárásjog viszonyáról | 19 |
A büntető eljárásjog forrásai | 19 |
A büntető eljárásjog kapcsolata más jogágakkal | 21 |
A büntető eljárásjog hatálya és értelmezése | 22 |
A büntetőeljárás rendszerei | 24 |
Vádelv, nyomozó elv, vegyes rendszerek | 24 |
Az eljárás klasszikus rendszerei ún. "tiszta" mivoltukban | 24 |
A kompromisszum | 25 |
Nemzetközi tendenciák a büntető eljárásjog területén | 26 |
A hatályos törvény felépítése | 27 |
A magyar büntetőeljárás történeti vázlata | 29 |
A korai középkor bűnvádi perjoga | 29 |
A Tripatitumtól az első kódexig | 30 |
A Bűnvádi Perrendtartás (1896. évi XXXIII. tc.) és a kor igazságügyi szervezete | 33 |
A II. világháború utáni fejlődés | 34 |
Az új büntetőeljárási kódex koncepciója és előkészületei | 36 |
A büntetőeljárás alapelvei | 38 |
Az alapelvek fogalma és csoportosítása | 38 |
A hivatalból történő eljárás elvei | 40 |
A jog a (tisztességes) bírósági eljáráshoz | 41 |
Az eljárási feladatok megoszlása és a vádelv | 42 |
Az ártatlanság vélelme és a kapcsolódó elvek | 42 |
A védelem joga | 44 |
A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása | 44 |
Az anyanyelv használatának joga | 45 |
A büntetőeljárás alanyai | 46 |
Néhány elvi kérdés az alanyok és csoportosításuk kapcsán | 46 |
A büntetőeljárási jogviszonyok és az eljárási cselekmények | 47 |
Az eljárási cselekmények fontosabb alaki szabályai | 48 |
Az alanyok jogképessége és cselekvőképessége | 52 |
A bíróság | 53 |
A bírói szervezet, az eljáró bíróságok | 53 |
A bíróság összetétele | 56 |
A bíróság hatásköre, illetékessége, a kizárás | 56 |
A Nemzetközi Büntetőbíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága | 60 |
Az ügyész | 63 |
Az ügyés feladatai | 63 |
Az ügyész hatásköre, illetékessége és kizárása | 63 |
A nyomozó hatóságok | 64 |
A hivatásos alanyok érintő kizárási szabályok vázlata | 66 |
A büntetőeljárás "individuális" alanyai | 67 |
A terhelt | 67 |
A védő és a védelem | 69 |
A sértett | 80 |
Egyéb érdekeltek, képviselők, a segítők, a tanú érdekében eljáró ügyvéd | 84 |
A tanú érdekében eljáró ügyvéd | 86 |
Felvilágosítás-adás és nyilvánosság tájékoztatása a büntetőeljárás során | 86 |
A bizonyítás | 87 |
A bizonyítás általános tanai | 88 |
A bizonyítás fogalma és jelentősége | 88 |
A bizonyítási rendszerek | 88 |
A bizonyítás tárgya | 90 |
A bizonyítás eszközei | 93 |
A bizonyítás törvényessége | 96 |
A bizonyítékok értékelése | 98 |
A bizonyítás egyes eszközei | 102 |
A tanúvallomás | 102 |
A tanú védelme | 123 |
A szakvélemény | 135 |
A tárgyi bizonyítási eszközök és az okiratok | 161 |
A terhelt vallomása | 164 |
A bizonyítási eljárások | 169 |
A szemle | 169 |
A bizonyítási kísérlet | 172 |
A felismerésre bemutatás | 173 |
A szembesítés | 175 |
A szakértők párhuzamos meghallgatása | 176 |
A kényszerintézkedések | 177 |
A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések | 178 |
A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések fogalma, célja és törvényessége | 179 |
A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések csoportosítása | 184 |
Az őrizet | 185 |
Az előzetes letartóztatás | 190 |
A lakhelyelhagyási tilalom | 208 |
A házi őrizet | 215 |
Az ideiglenes kényszergyógykezelés | 218 |
Az úti okmány elvétele | 224 |
Az óvadék | 229 |
Egyéb jogokat érintő kényszerintézkedések | 237 |
A házkutatás | 237 |
A motozás | 243 |
A lefoglalás | 245 |
Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés | 255 |
A zár alá vétel | 257 |
A biztosítási intézkedés | 264 |
Az eljárás rendjét biztosító kényszerintézkedések | 267 |
A rendbírság | 267 |
Az elővezetés | 270 |
A testi kényszer alkalmazása | 272 |
A nyomozás | 274 |
A nyomozás néhány elvi kérdése | 274 |
A "nyomozás" és a "vizsgálat" | 274 |
A nyomozás fogalma | 276 |
A nyomozás helye a büntetőeljárásban | 276 |
Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata | 277 |
A nyomozási cselekmények rögzítése | 279 |
A nyomozás során hozott határozatok | 280 |
A nyomozás menete | 282 |
A büntetőeljárás megindítása nyomozással | 282 |
A feljelentés elutasítása | 284 |
A nyomozás lefolytatása | 287 |
A nyomozás megszüntetése | 295 |
A nyomozás iratainak megismerése | 297 |
Jogorvoslat a nyomozás során | 298 |
Az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött adatszerzés | 300 |
A nyomozási bíró eljárása | 303 |
A nyomozási bíró feladata, döntései | 304 |
Az ügyészi szakasz | 308 |
A vád és a vádelv történeti fejlődésének hazai vázlata | 308 |
A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium | 309 |
A vád fogalma, a vádemelés feltételei, az "ügyészi bizonyosság" kérdései | 309 |
A vádemelés eljárásjogi kérdései | 311 |
Intézkedések a nyomozás iratainak megismerése után | 311 |
A vád formái, a vádirat | 312 |
A vádemelés részbeni mellőzése | 313 |
A vádemelés elhalasztása | 314 |
Jogorvoslat az eljárás ügyészi szakában | 315 |
A pótmagánvád az ügyészi szakban | 315 |
A vád képviselete, a váddal való rendelkezés kérdései | 316 |
A tárgyalás előkészítése | 318 |
A tárgyalás előkészítésének elvi és gyakorlati jelentősége | 318 |
A tárgyalás előkészítésének történeti áttekintése, az előkészítés rendszerei | 319 |
A tárgyalás előkészítésének formái | 320 |
A tanácsülés | 322 |
Az előkészítő ülés | 324 |
Az egyesbíró eljárása | 325 |
A tárgyalás előkészítése körében hozott határozatok | 325 |
Áttétel | 326 |
Egyesítés, elkülönítés | 329 |
Az eljárás felfüggesztése | 335 |
Az eljárás megszüntetése | 339 |
Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt | 342 |
Határozat kényszerintézkedésekről | 343 |
A vádtól eltérő minősítés lehetősége | 344 |
Öttagú tanács elé utalás | 345 |
A tárgyalás előkészítése után hozott határozatok | 347 |
Jogorvoslat a tárgyalás előkészítése során | 347 |
A fellebbezés kizárása | 348 |
Határozathozatal mellőzése | 348 |
Jogorvoslat megrovás esetén | 349 |
A tárgyalás kitűzése | 350 |
A vádirat közlése | 352 |
A kitűzés | 354 |
Idézés, értesítés | 355 |
Az elsőfokú tárgyalás | 358 |
A tárgyalási rendszerek | 358 |
Az esküdtszéki rendszer | 358 |
AZ ülnökrendszer | 360 |
Reformjavaslatok | 361 |
A tárgyalás a hatályos jogban | 361 |
A bírósági eljárás formái | 361 |
A tárgyalás szerepe, jelentősége | 362 |
A tárgyalás nyilvánossága | 362 |
A tárgyaláson részt vevő személyek | 364 |
A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása | 365 |
A tárgyalás folytonossága és folyamatossága | 367 |
A tárgyalási jegyzőkönyv | 370 |
Az elsőfokú tárgyalás menete, lefolyása | 371 |
A tárgyalás megnyitása és megkezdése | 372 |
A bizonyítás | 374 |
A perbeszédek és felszólalások | 379 |
Tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján | 380 |
Az elsőfokú bíróság határozatai | 382 |
A határozathozatal, a tanácskozás és a szavazás | 382 |
Ítéletek és végzések | 383 |
A határozat kihirdetése | 386 |
A másodfokú bírósági eljárás | 388 |
A jogorvoslatok fogalma, fajtái | 388 |
Kötőerő, jogerő | 391 |
A jogorvoslat elbírálásának fórumrendszere | 393 |
A másodfokú bíróság jogosultságai | 395 |
A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya | 396 |
A fellebbezésre jogosultak köre | 397 |
A másodfokú bírósági eljárás általános szabályai | 400 |
A felülbírálat terjedelme | 400 |
Kötöttség az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához | 403 |
Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban | 406 |
A súlyosítási titalom | 407 |
A másodfokú bírósági eljárás | 411 |
Az iratok felterjesztése a másodfokú bírósághoz | 412 |
A fellebbezési tilalom | 413 |
A másodfokú bíróság határozatai | 415 |
Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása | 416 |
Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása | 417 |
Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése | 420 |
A megismételt eljárás | 430 |
A rendkívüli jogorvoslatok | 432 |
A perújítás | 433 |
A perújítás okai | 433 |
A perújítás iránya | 438 |
A perújítási eljárás | 439 |
A felülvizsgálat | 441 |
A felülvizsgálattal megtámadható határozatok | 442 |
A felülvizsgálat okai | 442 |
A felülvizsgálati eljárás | 447 |
Jogorvoslat a törvényesség érdekében | 452 |
Jogegységi eljárás | 455 |
A külön eljárások | 458 |
A külön eljárások fogalma, csoportosítása | 458 |
Az egyszerűsítő külön eljárások | 459 |
A bíróság elé állítás | 460 |
Lemondás a tárgyalásról | 468 |
A tárgyalás mellőzése | 480 |
Eljárás a távollévő terhelttel szemben | 489 |
A vádlott speciális személyével kapcsolatos külön eljárások | 499 |
A fiatalkorúak elleni eljárás | 499 |
A katonai büntetőeljárás | 502 |
A bűncselekmények jellegére tekintettel szabályozott külön eljárás: a magánvádas eljárás | 506 |
A magánvádló jogai, kapcsolata az ügyésszel, az eljárás megindulása | 506 |
A személyes meghallgatás, mint sajátos "közbülső eljárás" és a tárgyalás | 507 |
Eljárás mentességet élvező személy esetében | 508 |
A különleges eljárások, a végrehajtás | 510 |
A különleges eljárások fogalma, célja | 510 |
A különleges eljárások közös szabályai | 511 |
A különleges eljárások csoportosítása | 511 |
Egyes különleges eljárások | 512 |
A kényszergyógykezelés felülvizsgálata | 512 |
Eljárás próbára bocsátás esetén | 512 |
Az ún. "tárgyi" eljárás | 513 |
A bírósági mentesítés | 514 |
A biztosíték | 515 |
A kártalanítás, a visszatérítés | 516 |
A határozatok végrehajtása | 517 |
Halasztás, részletfizetés | 518 |
A kegyelmi eljárás | 518 |
Irodalomjegyzék | 520 |