Bűnözési elméletek

Tartalom

I. A KRIMINOLÓGIA ELŐFUTÁRAI, KIALAKULÁSA 11
1. Bevezető 11
2. A kriminológiai megismerés paradigmái 13
3. A kriminológia tudományának létrejötte 14
II. AZ ELSŐ NAGY ISKOLÁK 19
2. A klasszikus iskola 19
2. A pozitivizmus 30
3. A közvetítő iskola 49
III. A XXL SZÁZAD KRIMINOLÓGIAI ELMÉLETEI 57
1. Biológiai, testi-lelki adottságokat vizsgáló kutatások, elméletek 53
1.1. Antropológiai elméletek 53
1.2. fiziognómia és eugenika 58
1.3. Ikerkutatások 54
1.4. Örökbefogadási vizsgálatok 66
1.5. Kromoszóma-rendellenességek 68
1.6. Endokrinológiai és biokémiai anomáliák 70
1.7. Kora gyermekkori agyi károsodás 73
1.8. Betegségek 74
1.9. Az intelligencia 74
1.10. Neurofiziológiai és neuropszichológiai összefüggések 77
1.11. A pszichopátia 78
2. A személyiséggel összefüggő elméletek 82
2.1. Bűnöző személyiség? 82
2.2. A pszichoanalízis 86
2.3. Visszatartási és kötődési elméletek. A társadalmi kontroll 90
2.4. Tanulás-elméletek 97
3. A kultúrkonfliktus és a szubkultúrák elméletei 103
3.1. A kultúrkonfliktus 104
3.2. Szubkultúra-elméletek 106
3.2.1. Cohen „klasszikus" szubkultúra-elmélete 106
3.2.2. Miller elmélete a központi problémákról 109
3.2.3. A bűnelkövetési lehetőségek elmélete 111
3.2.4. Az erőszak szubkultúrája 113
4. Neoklasszikus irányzatok 115
4.1. James Q. Wilson és az elrettentés 116
4.2. A racionálisdöntés-elmélet 119
4.3. A rutintevékenység-megközelítés 128
4.4. A csekély önkontroll -
Gottfredson és Hirschi általános bűnözési elmélete 129
4.5. Kísérletek a racionális döntés és a csekély önkontroll elméleteinek
szintetizálására 139
5. A társadalmi struktúrával összefüggő elméletek 140
5.1. Anómia-elméletek 141
5.1.1. Durkheim anómia-elmélete 141
5.1.2. Merton anómia-elmélete 144
5.1.3. Az intézményes anómia elmélete 148
5.2. A feszültség-elmélet 153
5.3. A társadalmi dezorganizáció elmélete, a chicagói iskola 154
5.4. A marxista kriminológia 157
5.4.1. Szocialista kriminológia 159
6. Intézmény-elméletek 164
6.1. Címkézés-elmélet 164
6.2. A morálispánik-elmélet 174
6.3. Fenomenológiai, etnometodológiai irányzatok 176
6.4. Interakcionista elméletek 178
7. A többfaktor-megközelítés 181
7.1. A Glueck házaspár kutatásai 185
7.2. Az európai kutatások 187
7.3. A különféle elméleti magyarázatok integrálása 189
8. Az új társadalomvédelem 192
9. Radikális (kritikai) kriminológia 195
9.1. A baloldali realizmus 197
9.2. Az anarchista kriminológia 199
9.3. A bűnözés magyarázatának feminista megközelítése 200
9.4. Neomarxista megközelítések 204
9.4.1. Richárd Quinney 204
9.4.2. Chambliss és Seidman 206
9.5. Posztmodern kriminológia 207
9.6. A béketeremtő kriminológia 210
9.7. A „zöld" kriminológia 214
10. A kulturális kriminológia 216
IV. ÚJ KÉRDÉSEK ÉS ÚJ KUTATÁSI TERÜIETEK A KRIMINOLÓGIÁBAN 223
1. A viktimológia 224
1.1. A viktimológia kialakulása, tárgya, alapproblémái 224
1.2. A rejtett bűnözés 233
1.3. Félelem a bűnözéstől 237
2. Új irányok a pönológiában 243
2.1. Büntetési elméletek 243
2.2. A szabadságvesztés alternatívái, a halálbüntetés kérdése 256
2.3. Szabadságvesztés életfogytig 264
2.4. A megszégyenítés újraértékelése 266
3. Az igazságszolgáltatás mint rendszer; szervezeti kutatások 268
3.1. A büntető igazságszolgáltatás mint rendszer 268
3.1.1. A kriminálpolitika és a jogalkotás problémái 26 9
3.2. A rendőrség 273
3.2.1. A rendőrség és a bűnözés 273
3.2.2. Szervezeti és működési modellek, értékek, stílusok 279
3.2.2.1. A professzionális rendőrség 279
3.2.2.2. A közösségi rendőrség 279
3.2.2.3. A problémaorientált rendőrség 282
3.2.2.4. A nulla tolerancia és a Compstat 284
3.2.2.5. Az adatfeldolgozás által vezérelt rendőrség 286
3.3. Az ügyészség 289
3.4. A bíróságok 292
4. Fehérgalléros, gazdasági, szervezeti és szervezett bűnözés 295
4.1. A fehérgalléros bűnözés 295
4.2. A gazdasági bűnözés 300
4.3. A szervezeti bűnözés 305
4.4. A szervezett bűnözés 307
4.4.1. A szervezett bűnözés történetéből 307
4.4.2. A szervezett bűnözés meghatározása 310
4.4.3. A szervezett bűnözés kriminológiája 314
5. A terrorizmus és az állami erőszak 320
5.1. A szervezett politikai erőszak 320
5.1.1. A terrorizmus 321
5.1.1.1. Meghatározás 321
5.1.1.2. A terrorizmus fajtái 325
5.1.1.3. Oksági kérdések 330
5.1.1.4. A terrorizmus és a szervezett bűnözés kapcsolata 334
5.1.1.5. Fellépés a terrorizmussal szemben 335
5.2. Az állami erőszak 339
6. Biztonsági elméletek, a kockázati társadalom kriminoiógiája,
új irányok a bűnmegelőzésben 344
6.1. A biztonság-fogalom kiszélesedése 344
6.2. A kockázati társadalom elmélete 347
6.3. A komplex biztonság
és a kockázati társadalom felfogásainak hatásairól 349
6.4. Új Irányok a bűnmegelőzésben 352
V. A XXI. SZÁZAD KRIMINOLÓGIÁJA 359
1. Fennmarad-e az önálló kriminológia? 359
2. A kriminálbiológia reneszánsza? 364
3. Új feladatok 368
IRODALOM 373
ÖSSZEFOGLALÓ 399
SUMMARY 402
ZUSAMMMENFASSUNG 405
TÁRGYMUTATÓ 409
NÉVMUTATÓ 423

Témakörök