kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 1.103 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Kihajtható melléklettel. Tankönyvi számuk: 824-824/II. |
I. kötet | |
Előszó | 3 |
Bevezetés | |
Célkitűzés | 9 |
A természeti földrajzi szemlélet fejlődésének történeti áttekintése | 10 |
A természeti népek földrajzi ismeretei | 10 |
Az ókor természeti földrajza | 10 |
A természeti földrajz a középkorban | 14 |
Az átmeneti időszak természeti földrajza | 17 |
A természeti földrajz az újkorban | 17 |
A jelenkori természeti földrajzi szemlélet kibontakozása és sajátságai | 30 |
A természeti földrajz a XIX. sz. utolsó évtizedeiben | 31 |
A századforduló és korunk polgári természeti földrajza | 40 |
A szovjet természeti földrajz | 49 |
Következtetések | 60 |
Irodalom | 65 |
Kádár László: A földszármazástan alapvonalai és a földrajzi burok kialakulása | |
A Föld felépítése, anyageloszlása, felszíne | 67 |
A Föld alakja és méretei | 68 |
A Föld fizikai sajátságai | 69 |
A szilárd kéreg | 81 |
Anyageloszlás és izosztázia a szilárd kéregben | 85 |
A szilárd kérget felépítő kőzetek áttekintése | 88 |
A földfelszín függőleges és vízszintes tagozottsága | 90 |
Az anyag mozgásai a Föld belső szféráiban és a földrajzi burokban | 96 |
Az anyagmozgások okai | 96 |
A földrajzi burok szféráinak kialakulása, és a földfelszín kialakulását magyarázó elméletek | 97 |
Függelék | 126 |
A földtörténet időbeosztásának vázlata | 126 |
A földfelszín változásai a földtörténet során | 131 |
Száva-Kováts József: A levegőburok általános természeti földrajza | |
Történeti áttekintés | 137 |
A légkör | 139 |
A légkör és kiterjedése | 139 |
A légkör összetétele | 141 |
A légkör szerkezete | 143 |
Az éghajlat és megfigyelése | 149 |
A levegő állapotváltozásai: időjárás és éghajlat | 149 |
Éghajlati elemek és éghajlati tényezők | 152 |
Éghajlattan és éghajlati megfigyelés | 155 |
A Nap sugárzása | 157 |
A napsugárzás, mint az éghajlat legfőbb irányítója | 157 |
A napsugárzás fizikai jellemzői | 158 |
Szoláris éghajlat | 161 |
A napsugárzás veszteségei | 166 |
A légkör hatása a szoláris éghajlatra | 171 |
A földfelszín kisugárzása | 172 |
A légkör energia-háztartása | 175 |
A sugárzásmérleg földfelszíni eloszlása | 178 |
A földfelszín hatása | 182 |
A felszín hőfelvétele és hőleadása | 182 |
A felszín anyagi összetételének hatása | 184 |
A tengerszint feletti magasság hatása | 184 |
A növényzet befolyása | 194 |
A földfelszín különbségeinek következménye | 199 |
Energiaszállítások a földfelszínen | 201 |
A légkör egyensúlya és az egyensúly felborulása | 201 |
A függőlegesen mozgó levegő állapotváltozásai | 205 |
Függőleges keverő mozgások: a konvekció és a turbulencia | 209 |
Általános szélrendszer | 211 |
Helyi szélrendszerek | 215 |
Frontok | 218 |
Ciklonok | 223 |
Anticiklonok | 229 |
Tengeráramlások | 231 |
Éghajlati elemek | 233 |
A levegő hőmérséklete | 233 |
A levegő nyomása | 235 |
A levegő áramlása | 237 |
A levegő vízgőztartalma | 240 |
Párolgás | 241 |
A levegő vízgőztartalmának kicsapódása. Ködök és felhők | 243 |
A csapadék | 248 |
A napfénytartam és mérése | 252 |
Az éghajlati elemek időbeli változásai és területi különbségei | 254 |
Az időbeli és térbeli rend okai és megfigyelésük módszere | 254 |
Az éghajlati elemek napi járása | 258 |
Az éghajlati elemek évi járása | 268 |
Az éghajlati elemek területi eloszlása | 277 |
A levegőtulajdonságok övezetes elrendeződése a Földön | 299 |
Éghajlati rendszerek | 306 |
Az éghajlatok osztályozása | 306 |
A Köppen-féle rendszer | 309 |
A Thornthwalte-féle rendszer | 311 |
A Trewartha-féle éghajlat-osztályozás | 313 |
Aliszov éghajlatrendszere | 315 |
A Föld éghajlati képe | 317 |
Mikroklíma | 332 |
A mikroklíma általános jellemvonásai | 332 |
Az időjárási elemek időbeli változásai a mikrotérben | 336 |
Éghajlatváltozások | 343 |
Éghajlatváltozások és éghajlat-ingadozások | 343 |
Az éghajlatváltozások geofizikai okai | 344 |
Az éghajlatváltozások kozmikus okai | 345 |
A történeti idők éghajlatváltozásai | 348 |
A légkör szerepe a földrajzi burokban | 350 |
Irodalom | 352 |
Kéz Andor: A víz természeti földrajza | |
Történeti áttekintés | 354 |
Az óceánok és tengerk | 359 |
A világtenger és tagozódása | 360 |
Az óceánok fenekének függőleges tagozottsága | 366 |
A tengerfenék üledékei | 371 |
A tengervíz fizikai sajátosságai | 372 |
A tengervíz mozgásai | 383 |
Irodalom | 399 |
A szárazföld vizei | 399 |
A földalatti vizek | 401 |
A felszín alatti vizek | 410 |
Irodalom | 417 |
A vízfolyások vagy folyóvizek | 418 |
A vízfolyások vízháztartása | 440 |
Irodalom | 442 |
Az állóvizek | 442 |
A tómedencék keletkezése | 443 |
A tavak vízháztartása | 448 |
A tavak földrajzi elterjeése | 450 |
A tómedencék átalakulása, az állóvizek feltöltődése | 452 |
A tó vizének mozgásai | 458 |
A tavak hőmérséklet-viszonyai | 460 |
A tavak vizének kémiai sajátosságai | 465 |
A tavak vizének fizikai tulajdonságai | 466 |
Irodalom | 467 |
A szárazföld jege (Gleccserek és jégtakarók) | 468 |
A gleccser képződése | 468 |
A hóhatár | 468 |
A hóhatár eltolódása | 471 |
Hó, firn, jég | 471 |
Porlerakódások | 475 |
A leveles szerkezet | 477 |
A nyíródás | 478 |
Másodlagos rétegződés, regenerálódott gleccserek | 479 |
A gleccser mozgása | 479 |
A gleccsermozgás üteme és sebessége | 482 |
A gleccserrepedések | 484 |
Olvadás, párolgás | 486 |
A gleccser felszíne | 488 |
A tápláló terület felszíne | 488 |
A gleccser felszíne a fogyasztó területen | 489 |
A gleccser szerkezetével és mozgásával összefüggő formák | 489 |
A gleccserszerkezettől független felszíni olvadásformák | 491 |
Gleccserüregek | 492 |
Morénák | 493 |
Gleccseringadozások | 496 |
Gleccsertípusok | 497 |
A gleccserek nagysága | 501 |
A gleccserek és jégtakarók földrajzi elterjedése | 503 |
Gleccserkatasztrófák | 508 |
A negyedkori eljegesedés | 509 |
A jégkorszak éghajlata | 510 |
Az Alpok jégkori eljegesedése | 511 |
Az európai belföldi jég | 512 |
Az északeurópai jégkorszak felosztása | 513 |
A Brit-szigetek eljegesedése | 514 |
Az északamerikai eljegesedés | 517 |
Az eljegesedések oka | 519 |
Irodalom | 520 |
A víz és a társadalom | 520 |
II. kötet | |
Bevezetés | |
A domborzati formák földrajzi jelentősége | 3 |
A geomorfológia története és módszere | 5 |
A segédtudományok | 8 |
A felszínmódosító erők összmunkája | 10 |
A geomorfológia tagolódása | 12 |
A feszínalakító belső és külső erők működése | |
A szilárd kéreg általános természeti földrajza | |
A belső erők működésének megnyilvánulásai, és az általuk kialakított felszíni formák | |
Mozgások és formák | 14 |
A szilárd kéreg szerkezeti mozgásai | |
A földfelszín hosszantartó, időszakos (szekuláris) szintingadozásai | 15 |
Az időszakos-hosszantartó szintingadozások földrajzi eloszlása | 19 |
A szekuláris szintváltozások okai | 19 |
Epirogenezis és orogenezis (tektorgenezis). A földfelszín szerkezeti formáinak kialakulása | 23 |
A rétegzavarok és fajaik. A törések és gyűrődések | 23 |
Törések, vetődések | 25 |
Gyűrődések | 29 |
Orogenezis (tektogenezis) | 33 |
Epirogenezis | 35 |
Gyűrthegységek, röghegységek | 36 |
Vitás kérdések | 39 |
Az epirogenetikus és diktyogenetikus mozgások földrajzi következményei | 41 |
A vulkánosság | |
Kriptovulkanizmus | 42 |
A felszíni vulkánosság | 44 |
A vulkáni működés és fajai | 47 |
Vulkánembriók | 53 |
Tengeralatti kitörések | 53 |
Monogenetikus és poligenetikus vulkánok | 54 |
A vulkánosság földrajzi elterjedése | 55 |
A vulkánosság elméleti kérdései | 58 |
Iszapvulkánok, iszapfortyogók | 60 |
A vulkánosság jelentősége és szerepe a földrajzi burokban | 60 |
A földrengés | |
Jellemzés | 64 |
A földrengések időtartama, gyakorisága, periodicitása | 69 |
A földrengések okai és fajai | 70 |
A földrengések földrajzi jelentősége | 72 |
A szilárd kéreg szerkezeti formáinak típusai és a földfelszín szerkezeti-morfológiai képe | |
Szerkezeti-morfológiai területtípusok | 74 |
A szilárd kéreg és a földrajzi burok szerkezeti-morfológiai fejlődéstörténetének vázlata | 82 |
A szilárd kéreg szerkezeti szimmetriája és aszimmetriája | 90 |
Irodalom | 92 |
A külső (exogén) erők működésének megnyilvánulásai, és az általuk kialakított formák | |
Általános megjegyzések | 94 |
A felszín anyagának előkészítése az elszállításra | 95 |
Az aprózódás és a mállás geomorfológiai jelentősége | 99 |
Néhány megjegyzés a földfelszín általános letarolódásáról | 100 |
Tömegmozgások a lejtőn | |
Hegyomlás | 104 |
Kőfolyások, kőlavinák | 105 |
Sziklagleccserek | 106 |
Lejtőcsuszamlás, suvadás | 106 |
Iszap- és földfolyás | 108 |
Talajfolyás (szoliflukció) | 108 |
A húzódó törmelék mozgása | 110 |
Irodalom | 111 |
A folyóvíz felszínalakító munkája (fluvialitis erózió és akkumuláció) | |
A felszín leöblítése (areális erózió) és a talajerózió | 113 |
Badland-képződmények és földpiramisok | 115 |
A mederben áramló folyóvizek eróziós munkája | 116 |
Az erózióbázis, a tényleges és a normális esésvonal, és az egyensúlyi görbe; folyószakaszjellegek | 121 |
Felsőszakaszjellegű vízfolyások mélyítő (lineáris) eróziója | 126 |
Középszakaszjellegű vízfolyások oldalozó (laterális) eróziója | 128 |
Alsószakaszjellegű vízfolyások feltöltő (akkumulációs) tevékenysége | 134 |
Vízfolyások szakaszjellegének változásai, folyóteraszok | 136 |
A folyók helyváltoztatásai | 150 |
Folyótalálkozások | 151 |
Folyótorkolatok | 156 |
A felszínalatti víz eróziója | 161 |
A normális lepuszulás mértéke | 161 |
Irodalom | 162 |
A mozgó jég (gleccserek és jégtakarók) felszínalakító munkája (Galciális erózió és akkumuláció) | |
A galciális erózió természete | 164 |
A magashegységi (irányított) galciális erózió | 168 |
A jégtakarók felszínalakító munkája (szabad galciális denudáció és akkumuláció) | 186 |
A jégtakarók olvadékvizeinek eróziós és akkumulációs képződményei | 193 |
Irodalom | 204 |
A szél felszínalakító munkája (defláció és akkumuláció) | |
Hasonlóságok és különbésgek a szél, a víz és a jég felszínalakító munkájában | 206 |
A szél munkaképessége és a defláció övezetessége | 207 |
A szélmarás (szélkorrázió) | 209 |
A szél akkumulációs munkája | 217 |
A futóhomok, felhalmozódásának kényszerformái. A homokfodrok | 220 |
Futóhomokbuckák | 224 |
Változott irányú szél hatása a sivatagi homokformákra | 232 |
A félig kötött futóhomok formái | 234 |
Néhány európai félig kötött futóhomokterület rövid jellemzése | 241 |
Védekezés a defláció káros hatásai ellen | 242 |
Irodalom | 244 |
A löszképződés és a földfelszín löszterületei | 245 |
Irodalom | 254 |
A tengervíz felszínalakító munkája. (Abrázió és akkumuláció) | |
Az abrázió természete | 255 |
A hullámverés, a tengerjárás és az áramlások abráziós munkája | 257 |
Meredek partok abráziós pusztulása; az abrázió egyensúlygörbéje és határszintje | 261 |
Lapos, alacsony partok abráziós pusztulása | 267 |
Az abráziós törmelék szállítása és felhalmozása. turzásképződés | 269 |
A tenger partalakító munkájának mérlege; az abráziós ciklus | 278 |
Irodalom | 279 |
Az élőlények felszínalakító tevékenysége | |
A növényzet felszínalakító szerepe | 280 |
Az állatvilág felszínalakító szerepe. A korallépítmények | 284 |
Az emberi munka felszínalakító szerepe | 290 |
Irodalom | 293 |
Az endogenetikus és exogenetikus mozgásfolyamatok összmunkája és kölcsönhatásai (geomorfológiai szintézis) | |
A földfelszín domborzatának fejlődése | |
Davis ciklustana és W. penck "Morfológiai analízis"-e és bírálata | 294 |
Az összehasonlító, funkcionális, dinamikus-fejlődéstörténeti geomorfológiai szemlélet alapvető sajátságai és a klimatikus morfológiai tartományok | 310 |
A domborzat fejlődésésnek alaptörvényei | 315 |
Irodalom | 317 |
A szárazulati felszín formakincse | |
A domborzat formacsoportjainak, a relieftípusoknak a kijelölése | 317 |
A lejtők geomorfológiai szerepe | 320 |
Irodalom | 323 |
A szárazulati felszín formacsoportjai: a relieftípusok | |
A síkság | 323 |
A völgy | 338 |
A medence | 353 |
A hegy | 363 |
A hegység | 375 |
Lépcsővidékek és réteglépcsők | 394 |
A partok | 404 |
A szerkezeti-morfológiai területegységek relieftípusai | 420 |
Az éghajlati folyamatok hatása a térszín formakincsének alakulására (A klimatikus morfológiai régiók) | |
Bevezető megjegyzések | 423 |
A klimatikus morfológiai tartományok jellemzése | 425 |
Az éghajlati morfológiai vizsgálatok feladatai | 437 |
Irodalom | 439 |
A kőzetminőség befolyása a felszíni formák alakulására | |
Általános megjegyzések | 440 |
A mészkő lepusztulása, a karsztosodás és a karsztjelenségek | 441 |
A lösz és a löszterületek formakincse | 463 |
A dolomit denudációja | 471 |
A homokkő- és konglomerátum-térszínek lepusztulása | 474 |
Laza, vízáteresztő (pemeábilis) kőzetek epusztulása | 475 |
Agyagos térszínek lepusztulása | 475 |
A gránittérszín lepusztulása | 477 |
Földtani térképek geomorfológiai kiértékelése | 482 |
A felszín megfordulása (a geomorfológiai inverzió) | 484 |
Irodalom | 487 |
A felszíni domborzat fejlődése vizsgálatának gyakorlati vonatkozású kérdései; elmélet és gyakorlat egysége | |
Irodalom | 500 |
Név- és tárgymutató | 503 |
Tartalom | 545 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.