Bukovina, mit vétettem?

Előszó

Huszonegy éves voltam, amikor Moholról 1948-ban Vojlovicára, azaz Hertelendyfalvára kerültem a helyi iskola tanítójának, majd igazgatójának. Miután Belgrádban elvégeztem a Bölcsészettudományi Kar történelem szakát, a közeli Pancsova gimnáziumának lettem történelemtanára, majd igazgatója.
Különös világot ismertem meg. Az 1883-ban idetelepített bukovinai székelyek leszármazottainak zárt közösségével találkoztam. Különösen megragadott, mennyire ragaszkodnak hagyományaikhoz, szokásaik, öltözködésük, nyelvük, mentalitásuk, észjárásuk, közmondásaik és csavaros észre valló, jellegzetes humoruk megkülönböztette őket azoktól az emberektől, akiket addig ismertem. Az volt az érzésem, még mindig nem tudtak teljesen beilleszkedni abba a közösségbe, ahova a múlt század végén betelepítették őket. A szerbek, szlovákok és németek között megőrizték kultúrájuk ősiségét, zárkózottságukat sohasem vetkőzték le. A falu szokatlan képet nyújtott abban az időben: a németeket már kiengedték a gyűjtőtáborokból, s a visszatelepítésükön ügyködtek. Megriadt emberek egész sorával találkoztam, és arra gondoltam, hogy e vidék történelme mindig is a telepítések jegyében zajlott, a hatalomváltásokkal mindig jöttek-mentek az új honfoglalók.
Az évek során megismertem és megszerettem a bukovinai székelyek különös világát, tragikus, hányatott sorsát, az örökös szórványban élés keserveit, és megérlelődött bennem a gondolat, hogy meg kell örökíteni ennek a közösségnek a múltját. A település történetét a fellelhető történeti munkák alapján dolgoztam fel, de rendkívül nagy segítséget nyújtottak a fennmaradt múlt századi dokumentumok is. Találkoztam és beszélgettem olyan emberekkel, akik megélték a telepítést, és visszaemlékeztek rá. Hivatkoztam a szájhagyományra, és leírtam ismerőseim személyes élményeit, ha tehettem, egy-egy ember sorsának alakulását is. A falutörténet megírása során azonban nemcsak a történelmet akartam vallatni, hanem úgy láttam, hogy a közelmúltban lejátszódott szociális változások is sok tanulsággal szolgálnak. Egy konzervált világ lassú átalakulását is érdemesnek tartottam megörökíteni. Az elmúlt hónapokban a bombázások alatt újabb megpróbáltatásokat élt át ez a sokat szenvedett nép. A falu újabb kori története következő könyvem tárgya lesz. Vissza