Bükkaljai-borvidék, Borsod-Zempléni-síkvidék

Előszó

Megyénk földrajzi és gazdasági adottságai változatosak, a természeti tájakat, a kultúrtörténeti emlékeket és a nevezetességeket nagy számú hazai és külföldi turista látogatja. Annak ellenére, hogy a terület nem túl gazdag ásványkincsekben, több helyen kedvezőek a feltételek az ipartelepítéshez is. A 80-as évek végén itt termelték ki Magyarország barnaszenének 30 százalékát, a nyersvas, az acél több mint a felét a megyében állították elő, s innen származott a teljes hazai etilén, polietilén, polipropilén és poliviniiklorid. A kiterjedt külföldi kapcsolatokkal rendelkező tudományos centrumok, a magasan kvalifikált megyei szakemberek további vonzerőt jelentettek.
A megye folyóvölgyeiben, a Taktaközben és a Borsod-Zempléni-síkvidéken jók az adottságok a mezőgazdálkodáshoz, s több hegy- és dombvidéki kistáj sajátos mikroklímával rendelkezik a szőlő és gyümölcstermeléshez.
A koncentráltan telepített ipar, a megye területének nagy részén kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó mezőgazdaság, a fejletlen tercier-szektor a 80-as években hirtelen megjelenő kihívásokhoz nem volt képes alkalmazkodni, az egyes ágazatok recessziója és feszültségei regionális válság formájában jelentek meg.
A megyei vezetés felismerte, hogy egy időben kell megvalósítani a szerkezetátalakítást, a vállalkozók alkalmazkodó-képességének javítását és a válságkezelést. A 90-es évek elejéig tett egyedi válságkezelő intézkedések, a helyi erőfeszítések nem voltak képesek megállítani a válság mélyülését. Ezt a kormány is felismerte és 1994. decemberében azt a határozatot hozta, hogy: "A térség problémáinak kezelése, felzárkóztatása és fejlesztése érdekében átfogó stratégiai programot kell indítani a megye önkormányzatainak, gazdasági és társadalmi szervezeteinek aktív közreműködésével." Széles körű szakértői részvétellel született meg 1995. közepén a megye „Integrált szerkezet-átalakítási és válságkezelési programja". A program szakszerűségét, megalapozottságát nagymértékben segítette, hogy megyénkben kísérleti jelleggel a területfejlesztésről szóló törvény hatálybalépése előtt megyei Fejlesztési Tanácsot- és Fejlesztési Ügynökséget hoztunk létre. Mind a program, mind pedig az annak megvalósítását szolgáló stratégiák, illetve kistérségi fejlesztési programok kidolgozásában jelentős szerepet vállaltak az ágazati minisztériumok és a PHARE is. Miután a Kormány elfogadta a megyei integrált szerkezet-átalakítási programot, a Fejlesztési Tanács pályázat alapján megbízásokat adott ágazati és területi stratégiák készítésére.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Agrárkamara vállalta fel az agrárfejlesztési stratégia elkészítésének munkáját, és a „REGIOCON" Kft-vel együttműködve, a megyei Regionális Vállalkozási Központ és más megyei szervek bevonásával, neves hazai szakértők munkájának eredményeként 1996. novemberében benyújtották a megyei agrárfejlesztési stratégia szakértői anyagát. A munkát mind a Megyei Fejlesztési Tanács, mind pedig a Földművelésügyi Minisztérium kiválónak értékelte, és újabb támogatást biztosított arra, hogy a szakértői anyag szerkesztett változatát a stratégia megvalósítói mind szélesebb körben megismerhessék. Ez ugyanis reális igényként merült fel azon a nagy számú megyei és körzeti rendezvényen, ahol a szakértők ismertették és megvitatták megállapításaikat, véleményüket a települések polgármestereivel, az agrártermelőkkel, a megyei közigazgatási, érdekképviseleti és hatósági szervezetek munkatársaival. Vissza