Bükk, Mátra, Hegyalja utikalauz

Előszó

Részlet a könyvből:
Éghajlatviszonyok a Mátra, Bükk és a Hegyalja vidékén
Az évről-évre fejlődő turistaság és a belső idegenforgalom egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a csonkaországi hegyvidékek felé. Ez az érdeklődés mind nagyobb igényeket támaszt e hegyvidék időjárására és klímájára vonatkozó ismereteket illetően is. Télen a hóviszonyok állanak az érdeklődés homlokterében. Nyáron a kirándulók, üdülők és nem kevésbbé a pihenést, gyógyulást keresők százait és ezreit érdekli, hogy milyenek az időjárási viszonyok azon a területen, ahol üdülést vagy éppen gyógyulást keresnek.
Az általános érdeklődés eddig főleg a Mátra és Bükk felé irányult, míg a természeti szépségekben nem kevésbbé gazdag és érdekes Tokaj-Hegyalja háttérbe szorult. Meglátszik ez a körülmény az egyes hegyvidékekről rendelkezésre álló időjárási megfigyelési anyagon is. Addig ugyanis, míg a Mátra és a Bükk vidékén - nem számítva az igen tekintélyes számú csapadékmérő állomásokat - a hegység időjárásviszonyainak megismerésére két-két magasabbrendű megfigyelőállomás szolgáltatja rendszeresen az adatokat, ezzel szemben Tokaj-Hegyaljában egyetlen magasabban fekvő állomás sincs, sőt az alacsonyabb fekvésű területek meteorológiai viszonyainak megismerésére is mindössze két állomás adataira támaszkodhatunk. Sajnálattal kell e helyen is leszögeznünk, hogy a Tokaj-Hegyalja klímakutatás szempontjából az ország legelhagyatottabb vidéke. Vissza