Előszó
Részlet a könyvből:
"Mikor d'Auverney Leopold kapitányra került a sor, nagy szemeket meresztett és bevallotta a jó uraknak, hogy igazán nem tud életében olyan eseményt, amely érdemes volna...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Mikor d'Auverney Leopold kapitányra került a sor, nagy szemeket meresztett és bevallotta a jó uraknak, hogy igazán nem tud életében olyan eseményt, amely érdemes volna figyelmükre.
- De kapitány úr, ön sokat járta a világot, sokat látott, - szólt Henri hadnagy. - Nem megjárta az Antillákat, Afrikát, meg Olaszországot, Spanyolországot?... Ah! itt a sánta kutyája, kapitány úr!
D'Auverney megrázkódott, szivarja kiesett a kezéből, aztán hirtelen a sátor nyilása felé fordult, ahonnan egy óriási kutya sántikált nagy sebesen felé.
A kutya siettében rátaposott a szivarra; a kapitány meg se látta.
A kutya megnyalta a kapitány lábait, farkát csóválgatta rá, vakogott, körülugrálta, amennyire telt tőle, aztán leheveredett előtte. A kapitány elérzékenyedve, elszorulva, gépiesen simogatta bal kezével, míg jobbjával megoldotta sisakját állszijját és közben egyre mondogatta:
- Hát itt vagy, Rask, itt vagy ujra!
Majd felkiáltott:
- De hát ki hozta vissza?"
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal