1.063.231

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin A magyarok eredete cz. munkájára.

Felelet

Szerző
Kapcsolódó személy
Kiadó:
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 107 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kivehető melléklettel: Vámbéry Ármin tiszt. tag emlékezete címmel, mely a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában 1915-ben Budapesten jelent meg. Az eredeti borító hiánya miatt a könyvészeti adatok nem beazonosíthatók.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Megvallom, hogy csak némi restelkedéssel fogok oly kérdés megvitatásához, a melyről immár azt hittem, hogy többé nem lehet kérdés: hogy t. i. a magyar nyelvnek mely nyelvcsoportban találjuk... Tovább

Előszó

Megvallom, hogy csak némi restelkedéssel fogok oly kérdés megvitatásához, a melyről immár azt hittem, hogy többé nem lehet kérdés: hogy t. i. a magyar nyelvnek mely nyelvcsoportban találjuk közvetetlen rokonait? Tudva van, hogy erre nézve a magyar összehasonlító nyelvtudomány már jócska idő óta tisztába hozta és megállapította a maga feleletét, mely imígyen szól: a magyar nyelv a nagy altaji nyelvcsaládcsoportjai közül legközelebbről és közvetetlenűl az úgynevezett ugro vagy (a mint még szintén nevezik) finn-ugor nyelvek csoportjához tartozik, azaz ezeknek hajdani egységéből (az ugor alapnyelvből) vált ki; e mellett a közte (a magyar nyelv közt) és egyéb (nem ugor) altaji nyelvcsoportokbeli nyelvek közt észre vehető nyelvanyagi és grammatikai egyezések agy a) olyanok, a melyek az altaji ősrokonságból vagy az egyes altaji csoportok őshajdani egységéből (altaji alapnyelvből) erednek s így, bár egyikrészt a magyar nyelvben (vagy a magyar nyelvben is) fönn vannak tartva, mégis mint egyezések nem a külön vált magyar nyelvnek valamely más altaji csoportbeli nyelvhez való különösebb rokonsági viszonyát bizonyítják, hanem csak az összes ugor csoportnak (illetőleg az ugor alapnyelvnek) a többi altaji csoportokhoz való rokonsági (egybetartozási) viszonyának töltüntetői( ilyen pl. magy. vol-, val- <<esse>> = tör. bol-, ol- <<fieri, esse>>, mond. bol- <<weden, reif werden>>; magy. él- <<vivere>> = szamojed jile-, ile- <<vivere>>); - vagy b) olyanok, a melyek a különvált magyar nyelvnek az illető más altaji csoportbeli nyelvekkel való történeti érintkezéséből erednek, s a mennyiben az illető egyező szók (esetleg grammatikai alakok) ez utóbbiakban sajátoságosan megalakúltaknak vagy ezek ősi birtokához tartozónak bizonyúlnak, a magyar nyelvanyagnak idegen elemek megszerzése által történt szaporodását jelzik, - s természetesen a magyar nyelv és egyéb alt. csoportokbeli nyelvek közt nem rokonsági, hanem kölcsönvételi viszonyt állapítanak meg (a milyen a magyar nyelv és egyéb nem is altaji-féle idegen nyelvek közt is tapasztalható). Ilyen, kölcsönvételi közösség a magyar nyelvvel található pedig legeslegnagyobb részt a magyar bizonyúl kölcsönvevő félnek. Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem