Agrárpolitika - vidékpolitika

A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió

Szerző

Buday-Sántha Attila

Lektor

Benet Iván

Németi László

Budapest-Pécs

'Buday-Sántha Attila: Agrárpolitika - vidékpolitika ' összes példány

Kiadó:	Dialóg Campus Kiadó
Kiadás helye:	Budapest-Pécs
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	463 oldal
Sorozatcím:	Studia Regionum
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9123-35-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a könyv egy kísérlet. Megírásának kettős célja van. Egyrészt az, hogy az ezredfordulóhoz közeledve áttekintést nyújtson az elmúlt másfél évszázad agrárfejlődésének sajátosságairól és rámutasson arra, hogy egy olyan folyamatról van szó, amelyben az eredményeknek is, de a kudarcoknak is megtalálhatóak az előzményei. Olyan continuitásról, amelynek egy korai szakaszában kivívott sikerek egy évszázad múlva is a mezőgazdaság eredményességének az alapját képezik, de olyanról is, ahol egy évszázaddal korábban elmaradt döntések következményei és emiatt az állandó feszültségekkel terhelt fejlődési folyamat negatív hatásai nagy késéssel jelentkeznek, jelentős mértékben és irracionális módon torzítva az adott időszak döntéseit.
Legalább ilyen fontos cél az is, hogy áttekintést nyújtson a magyar vidék fejlődési sajátosságairól, amelybe az agrárfejlődés is beleágyazódik, és annak meghatározó elemét alkotja. A feladat megoldását az teszi szükségessé, hogy az ország egy politikai és gazdasági rendszerváltáson ment át, és mint minden ilyen helyzet, minden korábbi megkérdőjelezésével jár és éles vitatéma, hogy a feltett kérdésekre adott válaszok valójában megfelelnek-e a kor követelményeinek, a nemzeti sajátosságoknak, a magyar társadalom érdekeinek. Az országnak az Európai Unióhoz való csatlakozása további olyan követelmény halmazt jelent, amelyre az ország fejlődését hosszú távon is legkedvezőbben befolyásoló választ kellene adni, és ez önmagában is az egész országtól, így a vidéktől és az agrárszférától is egy erőltetett ütemű tanulási és alkalmazkodási folyamatot követel meg. A feladat azért is nehéz, mert ez az alkalmazkodás együtt jár az agrárszférában is egy gazdasági modellváltással, amely az iparszerű termelésből az ún. „ ökológiailag érzékeny multifunkcionális agrártermelésbe " való átmenetet jelenti, amelyben az agrártermelésnek a természeti környezetéhez fűződő kapcsolatait egyszerre jellemzi az alkalmazkodás, a tudatos alakítás és együttműködés és amelyben az agrártérségek fejlődését is befolyásoló nem mezőgazdasági termelő és szolgáltató tevékenységek az agrártermeléssel szerves egységbe, ún. „vidékgazdaságba" integrálódnak.
A könyv „túlillusztrált" volta, a táblázatoknak és ábráknak a nagy száma a szerzőnek azt a szándékát tükrözi, hogy minden olvasó az adatok alapján saját maga is kialakíthassa a véleményét.
Végül köszönetet mondok a könyv két lektorának, Benet Iván és Németi László egyetemi tanároknak, akik jó szándékú tanácsaikkal segítették ennek a nagyon bonyolult és nehéz témakörnek a feldolgozását. A szövegszerkesztésben, az ábrák és táblázatok elkészítésében nagy segítséget jelentett számomra Mezei Cecília Ph.D. hallgató munkája. Vissza

Tartalom

Előszó 11
I. AGRÁRPOLITIKA - VIDÉKPOLITIKA 13
Az agrárpolitika és a vidékpolitika fogalma, főbb jellemzői 15
Az agrárgazdaság szerepe jelentősége 21
Agrárgazdaság jelentősége Magyarországon 31
II. A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁG FEJLŐDÉSE 41
Az agrárfejlődést befolyásoló tényezők 43
Agrárfejlődés az i. világháborúig 45
Agrárfejlődés 1867-ig 45
Agrárfejlődés 1867 és 1914 között 48
A szövetkezeti mozgalom kibontakozása 54
Agrárpolitika a két világháború között 57
A magyar „vidék átalakulása 66
A mezőgazdaság fejlődésének hatása a környezetre 69
Agrárpolitika a II. világháború után 71
A magyar agrármodell 79
Nagyüzemek 87
Kistermelés 91
Alaptevékenységen kívüli tevékenység 94
Termelési rendszerek 96
Élelmiszeripar 98
A rendszerváltás előzményei 99
A nagyüzemi mezőgazdaság korszakának értékelése 105
III. AGRÁRTERMELÉS A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN 115
Az új jogrendszer és hatása 117
A gazdasági átalakulás értékelése 120
A vidék társadalmának változása a II. világháború után 134
A mezőgazdaság környezeti hatása 141
IV. MŰSZAKI FEJLESZTÉS 143
A műszaki fejlesztés fogalma, mezőgazdasági sajátossága 145
Biológiatényezők 151
Kemizálás 164
Műtrágyák 164
Növényvédő szerek 171
Technikai fejlesztés 175
Humán tényezők 183
V. A KORSZERŰ AGRÁRTERMELÉS 187
Piaci szereplők 189
Élelmiszerforgalmazás 189
Élelmiszerfeldolgozás 191
Mezőgazdasági termelés 196
Agrárpiaci rendtartás 208
Agrárpiaci rendtartás kialakítása 209
Tárcaközi Bizottság 210
Terméktanács 211
Az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere 212
VI. MAGYARORSZÁG AGRÁRTERMELÉSE 217
A magyar mezőgazdaság szervezeti rendszere 219
A földtulajdon és földhasználat 221
Az agrártermelés sajátosságai 226
Az agrártermelés természeti adottságai 228
A magyar mezőgazdaság termelési szerkezete 231
A termelési szerkezet alakulását befolyásoló tényezők 231
A termelési szerkezet alakulása Magyarországon 232
Területhasználat 234
Vetésszerkezet 239
Kertészeti termelés 243
Zöldségtermesztés 244
Gyümölcstermesztés 245
Szőlő- és bortermelés 247
Gyógynövénytermesztés 249
Dísznövénytermesztés 249
Állattenyésztés 251
Élelmiszeripar átalakulása 262
VII. AZ AGRÁRTERMÉKEK KÜLKERESKEDELMI FORGALMA 271
A magyar külkereskedelem alakulása a '90-es években 273
Agrárkülkereskedelem 278
Az export és import szerkezete 286
VIII. ÉLELMISZERFOGYASZTÁS 293
Az élelmiszerfogyasztás alakulását befolyásoló tényezők 295
IX. EGK-EU AGRÁRPOLITIKÁJA 309
Az európai gazdasági és politikai integráció 311
A közösség agrárpiaci szabályzásának a fejlődése 313
Agenda 2000 - Agrárpiaci szabályozás 2006-ig 322
„Hatékonysági rendelet" 327
Az EU agrár-környezetvédelmi programja 329
Az agrár-környezetvédelmi program felépítése és elemei 330
A programban részt vevők premizálása 333
Magyarország és EGK-EU kapcsolata 335
Az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyei és veszélyei 337
X. REGIONÁLIS POLITIKA - VIDÉKPOLITIKA 343
Az Európai Unió regionális politikája 345
Támogatási célok és alapelvek 347
Strukturális Alapok 350
A Strukturális Alapok várható alakulása és felhasználása 351
Regionális fejlődés Magyarországon 355
Kis térségek fejlesztése 357
Vidékpolitika 360
Az Európai Unió vidékpolitikája 360
A vidéki térségek lehatárolása 364
Vidéki területek lehatárolása Magyarországon 366
A területfejlesztési támogatásban részesülő települések körének a meghatározása 370
A vidékfejlesztési programok tervezése 372
Vidéki térségek fejlesztési programjai 374
Előcsatlakozási A lapok 3 74
PHARE-program 374
SAPARD-program 375
Az ISPA -program 3 79
A vidékfejlesztés főbb területei 381
Foglalkoztatás - falusi munkanélküliség 381
Vidéki turizmus 383
Az agrárgazdaságfejlesztési lehetőségei és korlátai 387
Környezet-, természet- és állatvédelem 392
Vidékfejlesztési modellek 404
XI. AZ AGRÁRGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK A FELTÉTELEI 409
Az agrárgazdaság fejlesztésének főbb szempontjai és elvei 411
Agrárpiaci információs rendszer 418
A közraktár 419
Földjelzálog-hitelezés 420
Szövetkezetek 423
Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ-ek) 424
Gépbeszerzési és használati társulások 429
Agrárköztestületek 431
Magyar Agrárkamara 432
Hegyközségek 433
Utószó 439
Irodalomjegyzék 453-463

Témakörök

Buday-Sántha Attila

Buday-Sántha Attila műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Buday-Sántha Attila könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem