Előszó
Részlet:
KANDÓ KÁLMÁN EMLÉKEZETE.
Emlékbeszéd a Magyar Tudományos Akadémiának 1932 április 25-én tartott ülésén.
Kandó Kálmán, a hírneves magyar mérnök, úttörő alkotásaival beírta nevét a...
Tovább
Előszó
Részlet:
KANDÓ KÁLMÁN EMLÉKEZETE.
Emlékbeszéd a Magyar Tudományos Akadémiának 1932 április 25-én tartott ülésén.
Kandó Kálmán, a hírneves magyar mérnök, úttörő alkotásaival beírta nevét a világ történetébe. Horatiusnak büszke szavai reá is vonatkoznak : Exegi monumentum, aere perennius,
Quod non imber edax, non Aquilo impotens
Possit diruere, aut innumerabilis
Annorum series et fuga temporum.
Valóban ércnél maradandóbb emléket emelt magának, melyet sem a pusztító zápor, sem a féktelen szélvihar, sem az évek számtalan sora, sem az idő gyors futása nem tud megsemmisíteni.
Magyarország legnagyobb építőmestere, Széchenyi, aki a magyart faji tulajdonságainak nemesítése által kívánta a nyugat-európai nemzetek színtájára fölemelni, amikor Angliában a gépgyárakat tanulmányozza, fölveti a kérdést : vajjon a technika vívmányai, a gépek, illenek-e a magyar nemzeti sajátosságaihoz. Lehet-e a magyar kiváló mérnök?
A feleletet erre a kérdésre mindenekelőtt ő maga adta meg. A tudományos technika vívmányaival, mint a nemzetnek első tanácsadó mérnöke, ő ismerteti meg nemzetét, és csakhamar tapasztalja, hogy a magyar géniusz a technika terén is világraszólót tud alkotni.
Leghívebb munkatársa, kézdivásárhelyi Vásárhelyi Pál, kezdi meg a világraszólót alkotó nagy magyar mérnökök díszes sorát s közöttük kimagasló helyet foglal el egerfarmosi Kandó Kálmán. Ősi magyar nemesi családból származott és ennek a nemes fajtának egyik legkiválóbb hajtása lett.
Vissza