Budapesti Operettszínház 2008/2009

Előszó

Hatalmas örömmel tölt el, hogy az értékalapú zenés színház egyre fontosabb mindenütt a világon. Mutatja ezt itthon: a főváros úgy döntött, a Budapesti Operettszínház hivatalosan is kéttagozatú, musicalt és operettet játszó teátrum. S ugyanekkora jelentősége van annak is, hogy bukaresti, prágai, müncheni és szentpétervári testvérszínházainkkal megállapodtunk az Európai Zenés Színházi Unió megalapításáról. Ezekkel a zenés teátrumokkal régóta működünk együtt, s a közös munka során rájöttünk, egyforma gondokkal küzdünk. Ilyen például az állami támogatás kérdésköre. Az érték- - irodalmi vagy történelmi - alapú musicalek bemutatását segíteni kell, csakúgy, mint a klasszikus operettet, mely nagyzenekart, kórust, balettkart, magánénekeseket és színészeket igényel, felépítésében, fenntartási költségeiben csak egy operatársulathoz hasonlítható! Ráadásul a mi, repertoár-alapon működő színjátszásunk gyökeresen eltér az amerikai show-ipar üzletszerű, csak sorozat-előadásokban gondolkodó működésétől. A színvonal megtartásához, sajnos, nem elég a közönség szeretete, városi, állami hozzájárulás is szükséges.
Az operett vitathatatlanul magyar nemzeti érték, egyre fontosabb az országimázs és Budapest szempontjából. Külföldi turnéink több látogatót vonzanak hozzánk, mint a repülőtéri óriásplakátok! Külön nagy dicsőség, hogy a széles társadalmi összefogással, elsősorban az Önök segítségével a színházunk előtt felállított Kálmán Imre-szobor nemzetközi zarándokhely lett, ahol külföldiek százai fotózzák egymást, s ahová a testvérszínházak képviselői virágot helyeznek el. Budapest az egységesülő Európában egyre inkább, mint az operett fővárosa jelenik meg!
Ezt csak tovább erősítik idei bemutatóink! A 2008/2009-es évad elején visszatér hozzánk A Csárdáskirálynő, melynek turnéin állva tapsolt Tokió, Róma, München, Amszterdam közönsége, Salzburgban és Prágában pedig a helyiek előadásában, ugyanebben a rendezésben hódított. Márciusban pedig egy másik Kálmán Imre-mű, A Bajadér premierje igazi ünnepe lesz a magyar operett-játszásnak. Nem csak azért, mert az előadás egy átdolgozott, felfrissített változata ennek a gyönyörű operettnek, hanem mert szereposztása is különleges csemege: egy színpadon szerepel Miklósa Erika, a New York-i Metropolitan operasztárja, Dolhai Attila, a legismertebb magyar musicalcsillag, valamint Oszvald Marika és Csere László, az operett-játszás legendás alakjai.
A Budapesti Operettszínház folytatja az elsősorban ifjúságcentrikus, új magyar zenés színházi művek bemutatásának sorozatát is. Az idei musical-világpremier Shakespeare darabjából készült: Szakcsi Lakatos Bélával, Müller Péter Sziámival közösen írtunk műfajteremtő worldmusicalt a Szentivánéji álomból. Januári premierünk is kortárs magyar mű, s zenés színház a javából: a Béres Attila rendezte Ibusár című huszerett Parti Nagy Lajos író és Darvas Ferenc zeneszerző közös alkotása. Februárban aztán új játszóhelyet avatunk. A volt Szikra mozi helyén megnyíló Nyugati Teátrumban a Tavaszébredéssel debütálunk, mely ugyancsak irodalmi alapú: Frank Wedekind drámájából írta egy amerikai szerzőpáros. A fiatalok felnőtté válásának problémájáról szól megrendítő módon ez a rock-musical, mely 8 Tony-díjat kapott a Broadway-n! Most a mi színházunk szerezte meg elsőként a jogot, hogy Somogyi Szilárd rendezésében úgynevezett non-replika változatban mutassa be a darabot.
Úgy vélem, ezek a premierek önmagukért beszélnek, bármelyik művészszínház büszke lehet rá! Hiszen A Csárdáskirálynő a legismertebb operett a világon, A Bajadér Kálmán Imre talán leggyönyörűbb, egzotikus és erotikus műve. A Szentivánéji álom című Shakespeare-adaptációnk zeneszerzője, Szakcsi Lakatos Béla és Parti Nagy Lajos, az Ibusár írója Kossuth-díjas művész. A Tavaszébredés című musicalünk minden idők egyik legizgalmasabb, kísérleti színházi előadásra alkalmas Wedekind-darabból készült! Éppen ezért olyan nagy öröm, hogy ez a program ilyen széles közönségréteg érdeklődésének középpontjába képes kerülni! Különösen büszke vagyok arra, hogy előadásainkat látogatják gimnazisták, egyetemisták, orvosok, titkárnők, tanárok, professzorok, ápolónők, mérnökök, kétkezi munkások, jogászok és vidéki gazdák is. Azt gondolom, nem túlzás azt állítani, a Budapesti Operettszínház az utóbbi években, céljainak megfelelően, igazi, értékközvetítő zenés népszínház lett!
Kerényi Miklós Gábor - KERO® színidirektor Vissza