A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Budapesti Negyed 2002. tavasz-nyár

Lap a városról/Peremhelyzetek-Szociográfiák - X. évfolyam 1-2. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ezt a naplót anyám, Dr. Bodor Györgyné, született Gergely Magdolna (előzőleg Dr. Tóth Aladárné, majd Dr. Baross Györgyné), 1944. március 14-én, öt nappal a német megszállás előtt kezdte el írni -... Tovább

Előszó

Ezt a naplót anyám, Dr. Bodor Györgyné, született Gergely Magdolna (előzőleg Dr. Tóth Aladárné, majd Dr. Baross Györgyné), 1944. március 14-én, öt nappal a német megszállás előtt kezdte el írni - mintha megérezte volna, hogy hamarosan egyre megrendítőbb események következnek. Általában esetenként írt egy kis írógépen, de előfordult, hogy gyorsírással jegyzetelt, amit csak később gépelt le, amikor ideje engedte. A feljegyzések a család és a külföldön tartózkodó családtagok, hozzátartozók számára készültek, mert Anyám remélte, hogy túléljük a háborút, s azt akarta, hogy ez az írás mindannyiunk számára megőrizze, s a közvetlen élmény erejével idézhesse fel ezeket az időket. A napló általa gépelt része 1945 februárjában végződik, amikor egy orosz katona "burzsuj, burzsuj!" kiáltozással széttaposta az írógépet. Ezután már csak néhány gyorsírással készült feljegyzést találtam, s ezeket én gépeltem le s egészítettem ki, emlékeimre támaszkodva.
Anyám a naplót (sancta simplicitas!) a recamier-ban az ágynemű között rejtegette, s ott meg is maradt. A háború után könyveink között élt át egy-két házkutatást és a szocializmust, közben lapjai egyre sárgábbak, törékenyebbek lettek. Most, amikor a házunkban már két olyan generáció is él, melynek a háború csak történelem, lemásoltam magukra Anyám feljegyzéseit. A szövegen nem változtattam, de kiegészítettem a családra és a szereplő személyekre vonatkozó magyarázatokkal, a ház akkori képét mutató ábrákkal, a napló végén néhány magyarázó mondattal, s egy rövid utószóval. A családtagok, rokonok, barátok és közéleti személyiségek nevét meghagytam, de a feljegyzésekben szereplő a többi személy nevét részben megváltoztattam. Vissza

Fülszöveg

"A pincében csak a vicipár lakik. Gyermektelenek, öreg napjaikra pénzt kuporgatnak, ezért húzódnak meg a pinceodukban...»"

"...olyan dehonesztáló hangon kommunistákról beszélni ember nem tudott Magyarországon, mint ő..."

"Egyik szomszédnőnk, szifilisztől horpadt orrú zugárus, novát árult, s hozzá magát, és a novától zavarodott férfiak szíre-szóra összeverekedtek."

Tartalom

Németh György: A szociográfia magatartása5
Nemes Lipót: A kültelki gyermekek élete és jövője (1913)7
Escher Károly: Gyermeknyomor a két világháború között17
Diósi Ágnes: "A tököli börtön sárgára van festve" (1981)45
Albertini Béla: Budapesti szociofotók - világháborútól világháborúig68
Tar Sándor: 6714-es személy84
Csalog Zsolt: A vasember (1977)93
Haraszti Miklós: Darabbér129
Lieszkovszky Norbert: Csukd le a fedelet143
Géczi János: Vadnarancsok I. (1982)147
Kőbányai János: Biztosítótű és bőrnadrág193
Törvénytelen muskátli. Képek a hatvanas évekből219
Körmendi Zoltán: Budapesti bérkaszárnya (1937)235
Kardos László: Bontási terület (1982)249
Anóka Eszter: IX., Illatos út 5. (1976)261
Berkovits György: Világváros határában (1976)271
Életrajzok315
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem