Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar évkönyv 2007

Előszó

Hazánkban legrégebb óta - a kilencvenes évek közepéig kizárólag - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán folyik építészmérnök-képzés. A jogelőd József Nádor Műegyetemen 1871-ben indult meg oktatásuk az Építészeti és Mérnöki Osztályon. A kezdeteket a 19. századvég kimagasló alkotói, Budapest városképének kialakítói, mint pl. Steindl Imre (a Parlament), Hauszmann Alajos (a Királyi Vár új szárnyai és a Műegyetem épületeinek tervezője) és Schulek Frigyes (a Mátyás templom és a Halászbástya mestere) határozták meg. Szinte minden jelentős magyar építész a nagy hagyományokkal rendelkező Karunkon végzett. A Műegyetemen végzett építészmérnököket már a XX. század első felében szívesen alkalmazták szerte Európában, sőt a tengeren túl is. A BME építészmérnöki diplomáját az összes magyar diploma közül az elsők között ismerték el korlátozás nélkül az Európai Unióban, és ez az ország egyetlen egyetemi szintű okleveles építészmérnököket képző intézménye, amelyet a FEANI - az európai mérnökképzés szövetsége - is elismert, így a nálunk kiadott építészmérnöki oklevél a világon mindenütt elfogadott. Szakmánk, hivatásunk egyszerre művészeti és műszaki: építész+mérnök. Képzésünk hagyományos erőssége e két terület egyensúlya: a műszaki, mérnöki tudományok elsajátítása mellett a művészi alkotóképesség fejlesztése egyenrangúan szerepel. Ez a kettős jelleg kiemeli az átlagos diplomák sorából és viszonylag ritka világviszonylatban is, hiszen az építészképző iskolák többségében a műszaki tárgyak súlya elenyésző, míg máshol ezek túlsúlya elnyomja a tervezőképzést. Oktatógárdánk színvonalát jelzi, hogy Karunk főállású oktatói között három akadémikus és három Kossuth-díjas van. A tudományos fokozattal rendelkezők száma 64, a professzoroké 15. A karunkon oktató építészek alkotásai meghatározóak a kortárs magyar építészetben, és nagyon sok kiváló magyar építész vesz részt oktatásunkban. De az itt oktatók nevéhez számos tudományos eredmény is fűződik, amely például a „Gömböc" nevű találmány. Ez az első olyan homogén test, amelynek csupán egy stabil és egy instabil (összesen 2) egyensúlyi helyzete van. Ez a tudományos szenzáció az egész világsajtót bejárta. Az építészmérnöki szakma népszerűségén kívül a Karunk iránti érdeklődést is mutatja, hogy a felsőoktatásba jelentkezők számának fokozatos csökkenése ellenére a hozzánk jelentkezők száma még mindig nő, a felvételi ponthatár pedig egyre emelkedik: a 2002-es 116 pontról a 2007-es 135 pontra (osztatlan ötéves képzés, a BsC képzésen 130-ra). Az építészmérnöki oklevelet szerzők száma évente 193 és 245 között volt, ami azt jelenti, hogy - bár átlagosan közel hat év alatt, de - a beiratkozott hallgatók túlnyomó része megszerzi a diplomát. Az elmúlt időszak kétségtelenül legjelentősebb változásai oktatásunk szerkezeti átalakítása területén történtek, ezért itt erről feltétlenül ejteni kell néhány szót. A Bolognai Nyilatkozattal kapcsolatos, a kétciklusú képzés körüli viták mára lassan lecsillapodnak. Az oktatási kormányzat építészmérnöki diplománk elismertségére és az Európai Uniós, valamint más nemzetközi követelményekben foglaltakra való tekintettel hozzájárult az 5 éves építészmérnök-képzés lényegében változatlan folytatásához, miközben előírta számunkra a kétciklusú képzés indítását is. Karunk az osztatlan 5 éves és az MSc képzést tekinti fő feladatának, a BSc képzést pedig az utóbbi alapképzésének. (A kétciklusú képzés két szakasza a BSc, Bachelor of Sciences és a mesterképzés - MSc, Master of Sciences.) Az építészmérnökök kétciklusú képzése Magyarországon 4+1,5 éves. Az Építészkar mindig is fontosnak tartotta a hagyományok megőrzését. Ezért is alakítottuk úgy felvételi keretszámainkat, hogy a jelentkezők kétharmada az ötéves, egyharmada a BSc képzésben vesz részt. Így jelenleg háromféle képzésünk van: a kifutóban lévő „hagyományos" ötéves, a 2006-ban indított osztatlan ötéves, és az ugyanekkor indult alapképzés, a BSc. Ezek teljes anyagát igyekszünk röviden bemutatni ebben az Évkönyvben. Az új tanterv megszületésével változtatunk a képzés felépítésén is. Az utóbbi időkben sok kritika érte hagyományos, kicsit poroszos oktatásunkat, aminek jellemzője a kemény, középiskolás jellegű alapozó indítás. Ennek a jó elméleti megalapozásnak kétségtelen előnyei mellett az volt a hátránya, hogy a hallgatók előbb a nehéz műszaki tantárgyakkal találkoztak, és csak néhány félév után volt módjuk kreatív tevékenységbe kapcsolódni. Az új tanterv bevezető jellegű, széles áttekintésű alapozó műszaki tantárgyakkal indul, és a hallgatók már az első félévben heti hét órában foglalkoznak építészeti, kompozíciós tantárgyakkal. Ezáltal egyrészt kicsit könnyebb a bekapcsolódás az új környezetbe, másrészt a képzés első percétől kezdve kreatív gyakorlatokat is végeznek. Az első év tapasztalatai ezen a téren igen kedvezőek. Tantervünket úgy alakítottuk ki, hogy az első két és fél évben lényegében azonos a képzés a két szakon. Ez elegendő idő ahhoz, hogy egyrészt a hallgató felmérje adottságait és lehetőségeit, másrészt az egyetem is kialakíthassa megalapozott véleményét a hallgatóról. Az ötödik félév után van a szakirányválasztás. Ezen lényegében mindenki egyenlő eséllyel indul: az osztatlan ötéves képzésre járók a tervezési és a műszaki szakirány között választhatnak. A pontosan körülírt követelmények teljesítése esetén a választott szakirányon folytathatják tanulmányaikat, alacsonyabb teljesítményük esetén az utólagos korrekció és a BSc-n való továbbtanulás között választhatnak. Ez ad lehetőséget arra, hogy a BSc képzésben résztvevők is eséllyel induljanak: az osztatlan ötéves képzésből kimaradó hallgatók helyére fel tudjuk őket venni az egyes szakirányokra. Így minden beiratkozott hallgató egységes és elegendően hosszú egyetemi képzés után közel egyenlő eséllyel választhat érdeklődésének megfelelő képzési irányt az építészmérnöki szakmán belül. Mindkét szakirányon mód van az érdeklődési körnek megfelelő további specializálódásra az egyes tanszékeken végzett komplex- és diplomatervezés, valamint a választható tantárgyak keretében. A képzési palettát az MSc képzések teszik teljessé. A Karunkon, illetve más oktatási intézményekben BSc diplomát szerzettek számára a második ciklus, a mesterképzés (MSc) elvégzésével van mód képzésük kiegészítésére, ami lényegében a korábbi egyetemi képzéssel azonos szintet jelent, és a tervezési jogosultsághoz szükséges feltétel. Erre felvételi eljárással lehet bejutni, ami portfólióból és vizsgából áll. Karunk a többi intézménnyel egyeztetve négy MSc szakot akkreditáltatott: tervező építészmérnök, szerkezettervező építészmérnök, urbanista építészmérnök és ingatlanfejlesztő építészmérnök. Ezek akkor indulnak, amikor az első BSc évfolyam tanulmányait befejezi. Hallgatóinknak módjuk van bekapcsolódni számos külföldi csereprogramba, féléváthallgatásba, mivel a Kar jó kapcsolatokkal rendelkezik elsősorban Európa számos építészképző intézményével. Egyidejűleg általában 40-50 hallgatónk tanul valamelyik külföldi társintézményben különféle szervezeti formákban. Kimagasló képességű hallgatóink külföldön is jól megállják a helyüket, tudásukat ott is elismerik. Vissza