Előszó
Kedves Közönségünk,
Idén negyedik alkalommal rendezzük meg a Budapesti Mahler Ünnepet. Ez alatt a néhány nap alatt különböző szempontokból szeretnénk megvilágítani Gustav Mahler tevékenységét, műveit és hatását. Továbbra is ragaszkodunk az eredeti misszióhoz, hogy ez az esemény új művek bemutatására teremtsen fórumot. Ebben az évben két kiváló magyar zeneszerző fogadta el felkérésünket, hogy a Mahler Ünnepre új darabokat komponáljanak: Csemiczky Miklós Scherzo all'ongarese című művében nemcsak mahleri nagyzenekar szólal meg, hanem érdekes módon az őáltala (műismertetésében) említett századvég és századelő-hang is talán Mahlerre fog rímelni. Dubrovay László Magyar Rapszódiája tulajdonképpen klarinétverseny, amely inkább Liszt Ferenc emlékét idézi.
Mahler művei közül a III. szimfóniát adjuk elő, azt a Győztesen Bevonuló Nyártól a Szeretet végtelen dallamáig ívelő, monumentális alkotást, melyről Mahler maga írta, hogy: „Humor és vidámság az egész, óriási kacaj a világon!". Végletes ellentétként helyezzük e mellé a Dal a Földről című utolsó szimfóniát vagy dalsorozatot, amely búcsúzik a szeretett földtől, kacajtól, humortól, vidámságtól.
Idén újabb kiváló énekest, Matthias Goernét üdvözölhetjük a Mahler Ünnep vendégeként, akinek dalestjén Beethoven-, Sosztakovics- és Mahler-műveket hallhatunk. Lesz újra zenetudományi szimpózium is: ennek témája Mahler operakarmesteri tevékenysége. Kérem, olvassák el Willnauer professzor úr cikkét azokról a szempontokról, amelyek Mahler operaigazgatóként hozott repertoár-döntéseit meghatározták, és hallgassák meg az előadásokat Mahler Mozart-interpretációjáról.
Szeretettel üdvözöljük azt a számos vendéget, akik külföldről eljöttek a negyedik Mahler Ünnep eseményeire, a Magyar Gustav Mahler Társaság tagjait, és valamennyi régi és új hazai Mahler-rajongót, akik jelenlétükkel megtisztelik hangversenyeinket. Mindenkinek sok felemelő, maradandó zenei élményt kívánok.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal