| A zseb problémái | 9 |
| Magyarország a háború után | |
| A trianoni határokon belül. Akiket nem engedett megszületni a háború. Minden ötödik gyerek meghal, mielőtt betöltené első évét | 13 |
| Miből élnek!? | |
| Magyarország foglalkozási statisztikája. Keresők és eltartottak | 15 |
| Mezőgazdaság | |
| Kié a föld? Fél Magyarország 10.900 nagy- és középbirtokosé. A holtkéz és a hitbizomány. A korlátolt forgalmú birtokok negyedrésze bérbe van adva. Mennyivel terem kevesebb a kisbirtokon, mint a nagybirtokon? Mekkora a termés és mit ér a termés? A gabona-kampány financiái. A mi mindennapi kenyerünk. Búzaárak karrierje Csikágóban és Budapesten. Európa amerikai búzába spekulál. Letörnek az amerikai búzaárak. Az állatállomány értéke | 18 |
| A magyar bor tragédiája | 43 |
| Dollárok Magyarországon | |
| Mennyi pénzt küldtek haza az amerikai magyarok a háború előtt és mennyit küldenek haza most | 47 |
| A szén | |
| Széntermelés és szénfogyasztás. Mit keresnek a bányavállalatok? | 53 |
| Az ipar | |
| A lakosság ötödrészének az ipar ad kenyeret. Száz műhely közül 67 segéd nélkül dolgozik és száz gyártelep közül 61 a fővárosban vagy Budapest környékén működik. Több mint másfél milliárd aranykoronányi értéket termelt 1924-ben a gyáripar. Mit keresnek a gyárak? A malomipar katasztrófája. Két fővárosi malom könnyen elvégzi 14 malom munkáját. A cukorkartel megmagyarázza, hogy miért drága a cukor. A szeszgyártás. Vas- és fémipar. A textilipar. A gyapjúipar. A vegyészeti ipar. A budapesti gyárak | 60 |
| A kereskedelem | |
| A háborús konjunktura és a háború utáni konjunktura. A válság. Kereskedelmünk mérlege. A forgalom megoszlása országok szerint. A vámvédelem 5.5 billióval drágítja meg a fogyasztást. Budapest áruforgalma | 85 |
| A megamputált vasút | |
| Furcsaságok. Az Államvasutak financiái. Miért drága a vasút? Minden öt vasutasra hat nyugdíjas esik. A vasúti tarifák. A Szeged és Temesvár közti távolságot 112 kilométerről 206 kilométerre és 2 óráról 8 órára növelte Trianon | 98 |
| 17 milliárdtól 4991 milliárdig | |
| Amíg a Jegyintézetből Nemzeti Bank lesz. Infláció és defláció. Szanálás. A korona stabilizálása. Az újjáépítési kölcsön | 108 |
| Milliárdok vándorúton | |
| Az állami pénzek. Végül minden pénz visszakerül a Nemzeti Bankba | 120 |
| A pénzrezervoárok | |
| A bankmérlegek mérlege. Miből élnek a bankok? | 124 |
| A tőzsdekonjunktura | |
| Hogy kezdődött? Hausse és baisse. Kasszanaptól kasszanapig. Az értéktőzsde forgalma. A piacra került részvények száma és értéke. Mit értek a részvények a háború előtt és mit érnek most. 47 billiós tőzsdeveszteség. A Kereskedelmi Bank és a Hitelbank. Az Általános Kőszén és a többiek. A nomád részvényesek | 136 |
| A kosztpénz | 160 |
| Hadikölcsön | |
| 123 billió papírkorona fekszik a hadikölcsönökban | 162 |
| Biztosítás életre, halálra | |
| 1800 millió aranykorona értékű békebeli biztosítás ma csak 124 ezer arany koronát ér | 163 |
| Az örvény | |
| A vértelen háború. 1923-ban Budapesten a kereső lakosság ötödrésze az állam vagy a város kenyerét ette, vagyis minden ötödik kenyérkereső vagy az államnak, vagy a fővárosnak volt az alkalmazottja. A kereső lakosság fele a többit élelmezi és ruházza. A fogyasztási válság. Üzletnyitások és üzletbeszüntetések. A gazdasági pestis | 166 |
| A jövedelem | |
| A vagyonos osztály. A hadigazdagok. A mai gazdagok. A budapestiek jövedelme. Mit keresnek a részvénytársaságok? Hatvankilencezer ember vagyona. Tantiémek. Az ügyvédek és az orvosok. Minden második ember kórházban hal meg. Tíz billió papírkorona Budapest évi jövedelme | 184 |
| A fogyasztás | |
| Mit költ Budapest népe? Tizennégy billiót költ. Budapest többet költ, mint amit keres. Hogy lehet ez? | 206 |
| Az adó | |
| Ma egy 50%-kal lecsökkent jövedelem után fizetünk a háború előtti adókvótánál 35%-kal magasabb adófejkvótát. Állami adók és városi adók. A fogyasztási adók és a vámok. A kényszerkölcsön | 211 |
| Idegenforgalom | |
| Akik külföldön nyaralnak. Mekkora a szállodák bevétele | 216 |
| A bűnös város | |
| Budapest bevándorlói. Tizenöt év alatt elpusztul a bevándorlók fele és 35-40 év alatt megújhodik a lakosság. A budapesti ember a háború után. A lelke is megváltozott. Megkopott idegek. Hogy laknak és mivel foglalkoznak? Főbérlők és albérlők. Háziurak statisztikája | 220 |
| Budapest regénye | |
| Hogy épült föl Budapest? 1400 millió aranykoronát építettek be 45 év alatt Budapest házaiba. Külföldi tőkések adtak pénzt Budapest megépítéséhez. A tehermentesített házak. Négy év alatt fél Budapest gazdát cserélt. A pesti ház a piacon. A tulajdonjogi bekebelezések száma és értéke. Mit érnek ma a házak | 225 |
| A jókedv ára | |
| Mibe kerül a pesti ember jókedve? A konjunktura alatt és a konjunktura után. Mulattató üzemek bruttó bevételei. Hogy mulattak a múlt évben? | 237 |
| A Liget | 243 |
| A tánc | 243 |
| Milliárdok a gyepen | 245 |
| A football | 247 |
| A színház | |
| Színházi bevételek. A színház mint üzlet. Színészfizetések. Adók, tantiémek, rugalmas kiadások. Az operettszínház költségei. A színház a piacon | 250 |
| A mozi | |
| Premier-mozik és kis mozik | 261 |
| A pinka | |
| Mekkora tőkét abszorbeál a baccarat-asztal? Bankforgalom és pinkajövedelem | 264 |
| Kávéházak | |
| Mibe kerül a fekete és mibe a fehér kávé? A komplett reggeli. A babkávé. Egy nagy kávéház budgetje | 268 |
| A pezsgő, a fürdő meg a kutya | |
| A pezsgőfogyasztás és a konjunktura. Hányan fürdenek? Hatszázezer ember nem fürdik. Huszonhatezer kutya. Mibe kerül a kutyatartás? | 276 |
| Budapest gyomra | |
| Mennyi húst eszik Budapest? Mekkora a zsírfogyasztás? Míg a marha eljut odáig. A mészáros és a hentes kalkulációja. A hentes és a sertés | 284 |
| Pusztulnak a lovak | |
| A ló és az autó harca. Mibe kerül a lótartás? Az autó. Mibe kerül az autótartás? | 295 |
| A villamos vasút mint üzlet | |
| A tramway megjelenik. A mammut városok. Meddig él a tramway? A nagy ellenség. Ideges milliárdok. Budapest villamos vasútja | 301 |
| Útravaló | 313 |
Folytatás Microsoft-tal