Budapest - Vígszínház

Előszó

Részlet:
"A Vígszínház létrehozása nem azért korszakhatár a magyar színháztörténetben, mert ez az intézmény kifejezetten üzleti alapon, részvénytársasági formában szerveződött. Fontosabb, hogy megteremtése nyomán átalakult a színház társadalmi és művelődéspolitikai szerepe. A Vígszínház a polgári Magyarország jelképévé vált, mert alapítói - nem törődve a politikai, művelődéspolitikai kifogásokkal, dacolva az állami és fővárosi támogatás elmaradásával -, magánerőből emelték. Felépítési nem csak a hazai tőke színház iránti bizalmát bizonyította, egyúttal azt is jelezte, hogy megjelentek a polgári társadalmat építő érdekcsoportok kulturális intézményhálózatának első csírái. Jellemző az új színházat megvalósító gazdasági és politikai elit összetétele. Az épület tulajdonosával, a Vígszínház Részvénytársasággal négytagú bérlőtársaság kötött szerződést a színház üzemeltetésére: Faludi Gábor Devecserből érkezett, egykor deszkakereskedő volt. Szécsi Ferenc drámapróbálkozásokkal ostromolta a Nemzeti Színházat, apósa viszont a Haas és Deutsch tekintélyes építőipari cég beltagja. Váradi Antal ismert író, a színiakadémia tanára. Gróf Keglevich István az állami színház intendánsaként vált ismertté. A telekvásárláshoz és az építéshez hiányzó kölcsönt három bank adta, amelynek vezérigazgatói - Széll Kálmán, Lánczy Leó és Hatvani Deutsch Sándor - helyet foglaltak a Vígszínház Rt. igazgatóságában." Vissza