Budapest városképének átalakulása József nádor korától napjainkig

Előszó

Részlet:
A mai Budapest alapjait a két város történelmi fejlődésének tendenciáit felismerve és azokat a jövő szükségleteinek előreérzésével egyesítve, a XIX. század legelejének nemzedéke rakta le. Ez volt az a nemzedék, mely Budapest város képének kialakításában oly nagyvonalúan véste rá művészi akaratának bélyegét fővárosunk későbbi száz esztendejére. Abban a megítélésben, amely szerint e tanulmányban tekintettel voltunk Budapest történetére, fővárosunk múlt századi fejlődésében más-más szükségletet érző és a különböző városrendezési szükségletekre másféle módokon reagáló három korszakot kell megkülönböztetni.
I. József nádor kora, mely kitermelte magából - egyelőre csak Pestre elszigetelten - a jövendő magyar főváros fejlődésének lehetővé tételéhez szükséges eszméket és Hild János várostervében megállapította a fejlődés részleges kereteit. Ez a kor a nyílt színen láthatóan csak 1805-től 1849-ig tartott, de hatása, minden közbejött akadály ellenére, máig is érezhető.
II. Az abszolutizmus kora 1850-1871-ig, mely a magyarságra zúdított ostorcsapásokkal mesterségesen elfelejtette Pest-Buda polgárságával az előző kor városrendezési törekvéseit.
III. A tulajdonképpeni városrendezés kora, mely 1871-től napjainkig tart és amely szükségszerűen ott kezdte el Pest-Buda egyesítését, rendezését, hol József nádor kora a szabadságharc elbukásával abbanhagyni kényszerült. Vissza