Ajánlás | 5 |
Szendy Károly polgármester előszava | 7 |
Tartalom | 9 |
Bevezető | 11 |
Budapest földrajzi helyzete | 13 |
Budapest középeurópai város | |
Budapest kontinentális város | |
Budapest nem magasan fekvő város | |
Budapest különböző gazdasági tájak összetalálkozásánál épült | |
Budapest a Duna mellett igen fontos útvonalak kereszteződésénél fekszik | |
Budapest centrális helyzetű volt Trianon előtt | |
Budapest természeti miliőjének képe | |
Budapest felszínplasztikai képe | 19 |
Az ikerváros felszínplasztikai ellentéte. Geológiai óra. A budai rögöshegységvilág és a Tisia. Budapest ideális geológiai szelvénye. Budapest geológiai domborműve és geológiai térképe. Budapest geológiai fejlődéstörténete. A Svághegy-csoport, a Hármashatárhegy-csoport és a Tétnyi fennsík, valamint a pesti oldal rövid geológiai leírása a legfontosabb kőzetek ismertetésével. A városi és a fellegvári terrasz | |
Budapest vízrajzi képe | 42 |
Felszíni vizek: aszók, Ördögárok; a Rákos patak. Források, melegforrások, artézi kutak, keserűvízforrások. A Duna. Az 1838. évi katasztrofális árvíz, árvíztáblák | |
Budapest éghajlati képe | 52 |
Évi középhőmérséklete, évi csapadékátlaga, uralkodó szelei. A Dunántúl és az Alföld közötti helyzetének éghajlati következményei. Az ikerváros felszínplasztikai ellentétének hatása | |
Budapest növényzeti képe | 56 |
Mérséklet övi jellege. A dunántúli és alföldi növényzet összetalálkozása. Az Ősmátra flórakerület egynéhány benszülött növénye. Budapest növényzeti tájai. Utcáinak, utainak,tereinek legjellegzetesebb fái | |
Budapest népi képe | 64 |
Budapest milliós város | |
Budapest magyar város | |
Budapest jobbára római katolikus város | |
Budapest művelt város | |
Budapest főként iparos-kereskedő város | |
Budapest lakosságának csak 1/3 része bennszülött | |
Budapest és Nagy Budapest | |
Budapest városmorfológiai képe | 79 |
Hol ringott Budapest bölcsője? | |
Budapest nyitott határú, terjeszkedésben lévő, befejezetlen körvonalú város | |
Budapest alaprajza elárulja viszontagságos történelmi multját. Sugárutak, körutak, utcák, terek, parkok | |
Budapest házainak még több mint a fele földszintes. A házak emeletmagassága, építőanyaga, tetőfedése | |
Budapest sokféle városegységből tevődik össze. Városegységeinek fiziognómiája a 14 kerületen belül | |
Budapest gazdasági képe | 127 |
Budapest az ország első iparvárosa | |
Földhöz és helyhez kötött iparaink | |
Budapest alföldperemi helyzeténél fogva az ország első mezőgazdasági ipari központja | |
Budapest szabad, vagyis helyhez nem kötött iparai. Budapest ipartelepei és azok évi termelése | |
Budapest már igen régóta kereskedőváros | |
Budapest kereskedelmének leglényegesebb része nagyszámú lakosságának élelemmel való ellátása. Honnan biztosítja Budapest az élelmi szükségletét? | |
Budapest kereskedelmi életének teljes képét a felhozott és elszállított áruk mennyisége mutatja | |
Budapest mint nagy fogyasztó és ipari termelő a különféle árukat főként vasúton hozza fel és szállítja el | |
Budapest az ország közlekedési központja | |
Fővárosunk területének nagyvárosi forgalma. Ennek bizonyos zonális képe. Isochron térképei. A Duna közlekedési szerepe | |
Fővárosunk szoros kapcsolatban van a környékkel | |
Budapest közlekedési kapcsolata országos viszonylatban | |
Budapest az ország idegenforgalmi központja | |
Befejezés | 149 |
Képek | 154 |
Felhasználható irodalom | 160 |