Budapest teljes utcanévlexikona

Előszó

2003-ban úgy határozott Budapest Főváros Közgyűlése, hogy a továbbiakban - feladva a még 1992-ben meghozott közgyűlési határozatát, amely szerint csak évente egyszer hajlandó utcaelnevezések kérdésével foglalkozni - ismét napirendjére veszi az utcanév-változtatásokra vonatkozó előterjesztéseket. A több mint tíz éve meghozott előző döntést az indokolta, hogy a rendszerváltás után még mindig fel-fellángoló politikai indulatok az utcanevek újabb és újabb átkeresztelgetésében is megjelentek, a legfrissebbet pedig az, hogy ma már legfeljebb 5-10 ilyen (a Fővárosi Közgyűlés kompetenciájába tartozó) igény van évenként, s ha a döntés jól előkészített, hamar túl lehet rajta esni, nem érdemes várakoztatni az előterjesztő kerületet. Mert az is igaz a rendszerváltás utáni második évtizedben már, hogy a javaslatok a kerületi testületekben születnek meg, illetve az egyes emberekben, kisebb csoportokban megfogalmazódott igény eleve oda érkezik. A korábbi gyakorlattal ellentétben nem a fővároshoz benyújtott javaslatot kell elküldeni kerületi véleményezésre, hanem a helyben megtárgyalt, s támogatott javaslatokat kapja kézhez a Főváros Közgyűlése, illetve a fővárosi előterjesztéseket készítő Várostervezési és Városképvédelmi Bizottság.
1988-ban már világosan lehetett látni, hogy megváltozik a világ Magyarországon. Azt is, hogy ez - mint mindig - utcanévváltozásokkal jár majd. Egyes konkrét esetekben, mint például a Münnich Ferenc utcává változtatott Nádor utca visszakereszteléséért, „akció" is indult. (Egy akkor átragasztott tábla 1 immár történelmi rekvizitumként - megtekinthető a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményében.) Célszerű volt tehát „a történelmi szükségszerűség" felismerésével felkészülni arra, hogy az e téren jelentkező igények megoldhatók, az utcanév-változtatások ésszerűen lebonyolíthatók legyenek.
Javaslatomra 1989-ben Budapest Főváros Tanácsa létrehozott egy „ad hoc" bizottságot, mely feladatul kapta a főváros jelképeinek (címer, zászló, ünnepnap), kitüntetéseinek, a budapesti városrészek nevének és határvonalainak megállapítását, illetve az ezekre, valamint az utcanevek meghatározására vonatkozó rendelet előkészítését, majd beterjesztését, s ezeken kívül az egyes utcanevek megváltoztatására a javaslatok megfogalmazását és előterjesztését. A bizottság vezetésére, illetve a feladat lebonyolítására, ellátására engem kért fel a testület.
(Érdekes, hogy tizenöt évvel később országos szinten is megjelent ugyanez az igény. Medgyessy Péter miniszterelnök Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökét kérte fel egy olyan munkabizottság megalakítására, mely átvizsgálja a magyarországi ünnepnapok, kitüntetések, jelképek, állami rendezvény-helyszínek, stb. problematikáját, s javaslatot tesz a kormánynak, mit kellene változatlanul hagyni, min kellene változtatni a XXI. század elején. A bizottság munkájában való részvételre e sorok szerzője is felkérést kapott, s érdekes, hogy a köznyelv ezt az új testületet ugyanúgy becézi, mint azt a bizonyos fővárosit: „jelkép-bizottságnak"...)
Bár egyes utcanév-változtatásokra - közgyűlési határozat alapján időnként 1 még e könyv megjelenése idején is sor kerül, a munka nagy része 1994-re lezárult. Jelentős részét már az 1990-es önkormányzati választások után - az „ad hoc" „jelkép-bizottság" jogutódjaként létrejött, a Fővárosi Önkormányzat által megalakított Városképvédelmi Bizottság (melynek - nevéből is láthatóan - más feladatai is voltak) végezte el.
A Fővárosi Tanács az általa létrehozott munkacsoport javaslatára még 1989 első felében helyreállította Budapesten az 1873-ban egyesült főváros színeit, akkori címerét, megállapította a főváros ünnepnapját - ez az egyesítés első tanácsülésének napja, november 17-e lett -, meghatározta a fővárosi kitüntetéseket (díszpolgárság, Pro Urbe Budapest és Budapestért), amellett véglegesítették (?) a főváros városrészeinek nevét és határvonalát. Vissza

Fülszöveg

130 éve egyesült Budapest, s ezt megelőzően már megkezdődött a „rendcsinálás" Pest, Buda és Óbuda utcanevei között. A német neveket magyarítani kellett, a többször előforduló elnevezések számát csökkenteni, s megszabni, hogyan lehet nevet adni egy újonnan kialakított közterületnek, illetve a átkeresztelni egy régi utcát vagy teret a továbbiakban.
Néhány évvel az 1990-es rendszerváltás előtt létrejött a Fővárosi Tanácsban az az „ad hoc" bizottság, amely az újabb utcanévadási hullámot előkészítette, a jogi kereteket meghatározta, a konkrét névváltoztatási javaslatokat megtárgyalta, előterjesztette. Tíz évvel később úgy tűnt, a „kampány" véget ért, s 1998-ra, Budapest 125. születésnapjára megjelent Budapest teljes utcanévlexikona. Ebben mindenki utánanézhetett, hogy a budapesti utcák, terek mióta viselik jelenlegi nevüket, s hány nevük volt már, ezenkívül feltüntettük az elnevezésekben szereplő személynevek, települések, növény- vagy állatnevek legfontosabb adatait is, valamint a korábban követett, s az érvényes jogszabályokat. (Nyugodtabb történelmű országban e kötet sokkal vékonyabb lenne...)
Eltelt ismét öt év, s íme lexikonunk javított, bővített kiadása, amely tartalmazza időközben született összes változást. Nem "letehetetlen" könyv. De ajánlott újra és újra elővenni. Hogy többet tudjunk arról, hol élünk. Vissza