Előszó | |
A földrajzi adottságok szerepe Budapest fejlődésében | 11 |
Budapest földrajzi fekvése, forgalmi helyzete | |
Budapest éghajlata | |
A főváros vizei | |
Budapest népesedése | 29 |
Budapest népességszámának alakulása az első világháború végéig | |
Budapest népesedése az első világháború végétől a felszabadulásig | |
Budapest népesedési viszonyai a felszabadulás után | |
A budapesti ipar és építőipar száz éve | 53 |
1873-1920 a budapesti ipar létrejöttének korszaka | |
A budapesti ipar ágazati fejlődésének sajátosságai | |
Az ipar fejlődésének dinamikája, az agglomeráció kialakulása | |
A budapesti ipar nagy válságának korszaka és a második világháború | |
Az ipar fejlődésének fő tendenciái a két világháború között | |
Az ipar fejlődésének megváltozott feltételei a felszabadulás után, a szocialista termelési viszonyok között | |
A budapesti ipar fejlődésének dinamikája és fejlesztésének problémái | |
Az ipar fejlődésének fő tendenciái | |
Változások az ipar területi elhelyezkedésében, Budapest ipari körzetei | |
A főváros mezőgazdasága | 101 |
1872-től a századfordulóig | |
A századfordulótól 1945-ig | |
A felszabadulástól napjainkig | |
Budapest közlekedésének száz éve | 113 |
A fővárosi közlekedés fejlődése az első világháború végéig | |
Budapest közlekedése a két világháború között | |
A budapesti közlekedés fejlődése a felszabadulás után | |
Budapest kereskedelme | 135 |
Budapest kereskedelme a felszabadulás előtt | |
Budapest külkereskedelme a tőkés gazdasági feltételek között | |
A szocialista kereskedelem és szervezeti formáinak kialakulása | |
A kereskedelmi hálózat és területi eloszlása | |
Az áruforgalom és a lakosság fogyasztásának alakulása | |
Budapest külkereskedelmének fejlődése a felszabadulás óta | |
Budapesti Nemzetközi Vásár | |
A lakosság életkörülményeinek, anyagi, szociális, kulturális ellátottságának változása | 163 |
A lakosság jövedelmi viszonyai | |
A budapesti lakáshelyzet | |
A fővárosi gázszolgáltatás és közvilágítás | |
Budapest vízgazdálkodása | |
A budapesti oktatásügy és közművelődés | |
A budapesti közegészségügy száz éve | |
Budapest idegenforgalma | 217 |
Budapest vonzereje | |
A látogatók számának alakulása | |
A főváros idegenforgalmi felkészültsége | |
Budapest közigazgatásának száz éve | 227 |
Az önkormányzat fejlődése | |
A közigazgatási terület változása | |
A fővárosi alkalmazottak számának alakulása | |
A tanácsok fejlődése, feladatai | |
A budapesti agglomerációs övezet | 237 |
A budapesti agglomeráció kialakulása és az övezethez tartozó települések | |
Az agglomerációs gyűrű funkcionális szerepe | |
Az agglomerációs gyűrű településeinek kommunális és lakásellátottsága | |
Budapest helye és szerepe az ország társadalmi-gazdasági életében | 249 |
A termelési funkciók koncentrációjának kialakulása és fokozódása | |
Budapest gazdasági szerepének változása a felszabadulás után | |
Budapest jelenlegi társadalmi-gazdasági szerepe | |
Budapest és az európai nagyvárosok | 263 |
Foglalkozási struktúra | |
A népesség korcsoportok és nemek szerinti összetétele | |
Természetes szaporodás és népsűrűség | |
Lakásviszonyok | |
Közlekedés | |
Fontosabb forrásmunkák | 277 |