Budapest műemlékvédelmének húsz éve

Előszó

Műemlékeink védelme nem választható el a városfejlesztéstől. A város fejlesztése nemcsak az új létesítmények helyének kiválasztásából, megvalósításából és együttes üzemeltetéséből áll, hanem annak a kontinuitásnak a biztosításából, amelyben a folyton növekvő igények kielégítése során a városfejlesztés gondoskodik az új feltételek megteremtéséről, a meglévő adottságok felhasználásáról, szerves egybekapcsolásáról. Ezen belül külön feladat a meglévő értékek megőrzése - a történelmi anyaggal való törődés - a műemlékek védelme, gondozása és felhasználása. A műemlékek nem múzeumi tárgyak a városban, amelyeknek az őket alkotó kor teremtőkészségét, tudását, szellemi világát kell csak bemutatni, hanem mindezeken túl életünknek, környezetünknek praktikusan is szerves részei kell, hogy legyenek.
A fővárosban folyó műemlékvédelem léte során összefonódott a városfejlesztéssel, s egyik leginkább elismerést érdemlő eredménye, hogy a védelem összekapcsolódik a felhasználással, a helyreállított műemlékeknek az új városi környezetbe illesztésével, annak szerves alkotó részévé tételével. Soha talán a budai vár és várpalota nem állt az ország és a főváros lakosságához olyan közel, mint amióta műemléki falai között a történelem tárgyi bizonyítékainak, a művészetnek és a tudománynak nyújt otthont, és az érdeklődők számára kitárta kapuit.
S ha műemlékvédelmünk, városfejlesztésünk a műemlékek közkinccsé tétele mellett méginkább hozzászoktat közöttük, bennük, velük együtt élni, tovább növekszik Budapest környezeti-városi kultúrája, fővárosunk gazdagsága. Vissza