Budapest - Magyar Elektrotechnikai Múzeum

Előszó

1969-ben a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (továbbiakban: MEE) Sárospatakra szervezett vezetőségi összejövetelén merült fel az a gondolat, hogy az erősáramú elektrotechnika emlékeit meg kellene menteni a pusztulástól és megőrizni az utókornak. Gyűjtőhely szempontjából Budapest látszott a legmegfelelőbbnek.
A feladatot a Budapesti Elektromos Művek (továbbiakban Elmű) MEE üzemi csoportja vállalta és bejelentette készségét az erősáramú elektrotechnikai emlékek gyűjtésére. A gondolatot tett követte. Széles körű országos kutató- és gyűjtőmunka indult meg tudósok, mérnökök, elektrotechnikusok szakmai szeretetétől indíttatva. A nagy múlt jeles képviselői: Jedlik Ányos, Zipernowsky Károly, Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám, Mechwart András és a többiek emlékét megőrizni, munkásságukat az utókornak bemutatni: ez olyan feladat, mely fellelkesítette a szakemberek népes táborát. Az emléktárgyak tárolására az Elmű biztosított helyiséget a kaszásdűlői transzformátorállomásban. Az itt összegyűjtött mintegy 1100 tárgyat a Művelődési Minisztérium 1974-ben a MEE intézőbizottsági ülésén született meg az a határozat, hogy az egyesület 75 éves jubileumi ünnepségén az összegyűjtött anyagot kiállításon mutassák be az érdeklődőknek. Erre a célra ugyancsak az Elmű a VII. kerületi Kazinczy utcai 30/10 kV-os transzformátorállomás épületének nagyobbik részét ajánlotta fel. Itt nyílhatott meg a nagyközönség részére 1975-ben a Magyar Elektrotechnikai Gyűjtemény. Vissza