Budapest közművelődési viszonyai

88. kötet 3. szám

Szerző

Dr. Buziássy Károly

Szerkesztő

Dr. Illyefalvi I. Lajos

Budapest

'Dr. Buziássy Károly: Budapest közművelődési viszonyai ' összes példány

Kiadó:	Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	116 oldal
Sorozatcím:	Statisztikai közlemények
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	26 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomatta Budapest Székesfőváros Házinyomdája.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A lakosság műveltségi állapotának feltárása a kulturális statisztika feladatkörébe tartozik. Maga a műveltség azonban oly nehezen körülírható általános fogalom, hogy kritériumait statisztikailag alig lehet meghatározni. Emellett, figyelemmel arra a körülményre, hogy a népesség műveltségének fejlődésében milyen sok tényező működik közre, valamint, hogy maga a műveltségi állapot is társadalmi kategóriák szerint mennyire különböző; a kultúra magasabb fokozatainak kutatása, statisztikai felmérése szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Közvetlen statisztikai adatgyűjtés útján a népszámlálások eredményei világítanak rá a népesség műveltségének alapvető kritériumaira: az írni-olvasni-tudásra. Emellett az utóbbi népszámlálások vizsgálat tárgyává tették, hogy a népesség milyen iskolákat látogatott az összeírás időpontjában, illetőleg minő tanintézeteket végzett eredményesen.
Az ember műveltségét azonban nem csupán iskolai tanulmányai alapján szerzi meg, mivel azok elvégzése után, sőt azokkal egyidejűleg is továbbképezheti magát. Tanulmányutak, tanfolyamok látogatása révén ismereteit bővítheti, idegen nyelveket sajátíthat el és gyarapíthatja tudását irodalomban, művészetekben, zenében egyaránt.
Közvetlenül tehát csak a műveltség alsóbb fokozatai: az írni-olvasni-tudás birtoka, illetőleg a népesség iskolai végzettsége mérhető fel, míg az egyéb ismeretek és a műveltség elterjedtsége csupán közvetett módszerek segélyével, a kultúra terjesztésére hivatott intézmények, szervezetek és tényezők statisztikai megfigyelése útján állapítható meg.
A kulturális statisztika közvetett megfigyelési köre általában két főcsoportra osztható. Az első éspedig statisztikailag jobban és rendszeresebben kimunkált terület »közoktatásügyek« gyűjtőcíme alatt foglalja össze valamennyi tanintézet statisztikai anyagát; míg a második »közművelődés« címén mindazoknak az intézményeknek, szervezeteknek és tényezőknek megfigyelését vallja feladatául, amelyek az iskolák falain kívül vannak hivatva a kultúra terjesztésére.
A jelen tanulmány tárgyalási anyaga megbízatásom folytán a kulturális statisztikának pusztán csak az utóbbi munkaterületét öleli fel. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
A lakosság műveltségének alakulása a székesfővárosban 6
A Közművelődési intézmények és tényezők.
Közgyűjtemények 11
Közkönyvtárak a népnevelés szolgálatában 11
A közkönyvtárak látogatottsága és forgalma 12
Milyen társadalmi rétegekből kerül ki és mit olvas az egyetemi és a fővárosi
könyvtár olvasótábora 17
A múzeumok látogatottsága 24
Múzeumok látogatottsága az idegenforgalom tükrében 28
Történeti és művészeti emlékek 30
Állat és növénykert 35
Sajtó 37
A sajtó kulturális jelentősége 37
Időszaki sajtó 39
Könyvtermelés 46
Színházak 50
Mozgófényképüzemek 54
Hangversenyek 58
Rádió 61
Egyesületek 68
Tudományos és irodalmi társulatok 80
B) Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság munkássága.
Az iskolánkívüli népművelés, mint kultúrpolitikai tényező 84
A népművelési munka ismertetése 86
Népművelési és közműveltségi előadások 86
Közművelődési tanfolyamok 89
Szórakoztató művelődési alkalmak 99
C) Közművelődési kiadások.
A közművelődés hatósági támogatása az állami és a székesfővárosi zárószámadások
tükrében 104
A főváros népességének közművelődési kiadásai 111