Budapest információs atlasza

Előszó

Budapest Magyarország fővárosa, egyike a világ legszebb városainak, 516 km2 nagyságú területen fekszik és 2.120.000 lakója van.
A két városrész, Buda és Pest a Duna két partján terül el. Ennek a két városnak és Óbudának egyesítéséből született Budapest.
Budapest, mint egységes város nagyon fiatal, egyike Európa legfiatalabb városainak. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a külső területek Újpesttől Soroksárig és a budai oldalon Nagytéténytől Pesthidegkútig csak 1950-ben lettek a fővároshoz csatolva, akkor csak 40 éves múltról beszélhetünk.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a város múltja csak ilyen rövid időszakra vezethető vissza. A hévforrások környéke már a római időkben lakott volt, de az első várost, Aquincumot a rómaiak Óbudától északra alapították. A romok és számos más emlék ma is látható (hadi amfiteátrum, polgárváros romjai, aquincumi múzeum, római vízvezeték.)
A népvándorlás elmúltával hosszabb vagy rövidebb időre különböző népcsoportok telepedtek meg itt, így a hunok, gepidák, gótok, szlávok, avarok, akiktől a IX. évszázad végén a magyarok ezt a területet elfoglalták.
A honfoglalás időszakára emlékeztet a Csepel-sziget, amely az Árpád törzs területének egyik központja volt, továbbá egyebek között a "magyar" nevű településrészek és a "keszi" nevű települések. Ebben az időben azonban még nem lehet azt mondani, hogy bármiféle fővárosi funkciót ellátott volna ez a terület, csak egy volt a dunai átkelőhelyek közül.
A települést 1241-ben a tatárjárás során elpusztították. A tatárok elvonulása után IV. Béla a Várdombot egy fallal vette körül és így az 1242. évet a mai város születésének évenként tartjuk számon.
Magyarország fővárosa azonban ebben az időben még Esztergom, később Székesfehérvár. Az Árpádházi dinasztia kihalása után Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és Corvin Mátyás nagyvonalúan kiépítették és egyre inkább uralkodói székhelyként használták Budát. A Budai Vár Mátyás király uralkodása alatt az európai humanizmus egyik központja volt. Ebben az időben lett Óbuda és Pest is város. A várost ebben a virágzó időszakában, 1529-ben érte a törökök első támadása.
A törökök a várost teljesen kiégve, kifosztva hagyták el. Mivel azonban nem hiszik, hogy a teljes magyar haderőt legyőzték volna, 1541-ben visszatérnek és megszállják a várat, ahonnan 1696-ig, Buda visszafoglalásáig már nem is távoznak.
A két város falai között az addigi keresztény kultúrától egészen elütő kultúra telepszik meg. Az egyik oldalon fosztogatás, rablás, rombolás, a másik oldalon vallási türelem, fürdőkultúra, tudománytisztelet. A kor emlékei közül legszámosabban a fürdők találhatók meg (Rudas, Király, Császár-fürdő), valamint az egész muzulmán világ zarándokhelye a rózsadombi Gül Baba türbéje.
A XVII. század hatalmi erőviszonyai lassan eltolódnak. A török birodalom ismét megpróbálja - mostmár belső gondokkal küszködve - Bécs elfoglalását, ez azonban nem sikerül.
A törökök végső bukása nincs már messze, 1686-ban az osztrák csapatok visszahódítják Buda várát. A város további fejlődése azonban csak a XVIII. században kezdődik újra.
A XVII-XVIII. század építészei hagyták ránk a legtöbb barokk templomot (Mátyás templom, Felszabadulás téri Ferencesrendi templom, Egyetemi templom).
Ebben az időben a töröktől felszabadított területeken - így Budán, Óbudán és Pesten is - sok németet telepítettek le. A magyar népesség növekedése csak a XIX. század közepén, a kapitalizmus kialakulásával indul meg.
A XIX. század elejéig a 3 várost (Buda, Pest, Óbuda) lassú fejlődés jellemzi. A város fejlődésének egyre gyorsuló folyamata hozta aztán létre azt a nemzeti öntudatot, mellyel a reformkor ismert alakjai (Széchenyi, Kossuth) az Osztrák Császárságtól való függés folyamatos, békés lazítására törekedtek úgy, hogy a gazdasági előnyök ne vesszenek el. Az a spontán asszimiláció, amellyel a város előbb kétnyelvű, majd Pest egyre inkább egynyelvű lett, ez is a polgári fejlődés eredménye volt. Lassan visszakerültek az országos intézmények. Budára került a Habsburg-hatalmat képviselő Helytartótanács, Pesten kulturális, politikai és ipari központ kezdett kialakulni.
Ekkor épült a Széchenyi Lánchíd (1839-1849.) W. T. Clark tervei alapján és a Magyar Tudományos Akadémia a reneszánsz épülete (Stüller 1864).
Azt, hogy Pestre élénk politikai élet volt jellemző, mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 1848-ban Pest volt a magyar forradalom középpontja. Ennek az időszaknak klasszicista építészetéből maradt ránk a pesti belváros néhány épülete (Deák téri Evangélikus templom, az egykori Valero Selyemgyár épülete az Arany János utca, az Október 6. utca, Münnich Ferenc utca, Alpári Gyula épületei).
1860 után több egymást követő gazdasági válság hátráltatta a kapitalista fejlődést. A nagyarányú építkezéseket, mint a Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok (1895. Albert Schickedanz) csak 1890 után tudták elkezdeni.
1896-ban ünnepelte Magyarország az államalapítás 1000 éves jubileumát. Ekkor épült a középkori Vajdahunyad várának másolata, az európai kontinens első földalattija és a hősök terén található Millenniumi emlékmű a honfoglaló törzsek vezéreinek, a nagy magyar királyoknak és államférfiaknak alakjaival.
A századfordulón Budapest környéke gyorsan fejlődött. Az első világháború során Budapest területe nem nagyobbodott. A két világháború között a város az elővárosi családi házak építés, folytán terjeszkedett.
A második világháború hatalmas károkat okozott. Az újjáépítés azonban gyorsan megkezdődött. A fölrobbantott hidakat újjáépítették (1944. Újpesti vasúti összekötő híd, Szabadság híd 1946, Margithíd 1948, Széchenyi Lánchíd 1949, Petőfi híd 1952, Erzsébet híd 1960-64).
A közlekedési hálózatot helyreállították és modernizálták. A két világháború óta 3 metróvonala van és egy az európai nagyvárosokhoz hasonló túlterhelt forgalma.
Budapest határában található a két repülőterünk, Ferihegy 1 és az újonnan épült Ferihegy 2. A főváros legfontosabb és legbiztosabb bevételi forrásainak egyike az idegenforgalom, ezért épül mind több szálloda, külföldi segítséggel is (Fórum, Attrium Hyatt, Novotel, Hilton).
Budapest Európa szívében attól a céltól vezérelve fejlődik és fejleszti infrastruktúráját, hogy Magyarország méltó vendéglátója lehessen az 1995-ben tartandó Bécs-Budapest Világkiállításnak.

Kérjük, legyen kedves vendégünk! Vissza

Fülszöveg

... hogy Ön könnyebben eligazodjon a világban

Tisztelt Vásárlónk!

Egy új sorozat első tagját tartja kezében. Kiadványunk célja, hogy Önök olyan újonnan szerkesztett Budapest térképet használhassanak, amely az eddigieknél jóval több információt tartalmaz. Tudva azt, hogy milyen gondot okoz a budapesti közlekedés azok számára, akik az adott városrészt nem ismerik, ezért a teljes közlekedési hálózaton kívül ábrázoltuk az egyirányú utcákat, a házszámozást, illetve részletesen a lakótelepeket is.
Reméljük, hogy a Magyarországon még szokatlan spirálfűzést megnyeri tetszésüket. Kiadványunk szerkesztésénél az vezérelt bennünket, hogy az Ön régi igényének megfelelően egy jó minőségű és könnyen kezelhető Budapest-Atlasz készüljön.
Cégünk filozófiája az, hogy az információ érték. Várhatóan tovább nő Magyarország iránt az érdeklődés, a tervezett 1995-ös Bécs-Budapest Világkiállítás előjelei már most érezhetők.
Bízunk benne, hogy a továbbiakban is bennünket választ kalauzul, mert mi segítünk...
... hogy Ön könnyebben eligazodjon a világban. Vissza