Előszó
A Duna folyam, kiérve a visegrádi szorosból, két ágra szakad, keskenyebb ágával a hegyek tövének fekszik, mig a nagyobbal a Vácz alatt már fejlődni kezdő síkságra törekszik. E két ág a szentendrei nagy sziget alatt Budapest közelében ismét egyesül, azután pedig újra többfelé oszolva, Uj-Pest és Ó-Buda felső részén a főváros területére lép, melyet a Margit és a Csepel szigetek között elfutó szakaszával mintegy ketté oszt.
A fővárosnak a Duna által megosztott területe úgyszólván mindent tartalmaz, a mi változatossá, széppé és élénkké tehet egy tájat. Csak a tenger és az örökhóval borított hegység hiányzik a gondos képből, de benne van a hatalmas Duna az ő zöld szigeteivel, a budai vidék, szorosan a Dunáig nyomuló hegyeivel és a pesti síkság, melynek távoli szélein a Cserhát végdombjai tűnnek fel.
Ilyen vidéken fekszik Budapest, nagyobbik része, a volt Pest város, a folyam balpartján a síkon, kisebbik része, a volt Buda város és O-Buda egykori mezőváros a hegyek alatti parton, s részben a Dunára nyiló keresztvölgyekben elterülve, s e részek azok, melyekre e műnek leirásai vonatkoznak, mert a szintén fővárosi területen fekvő Margitsziget, egészen sajátszerű viszonyainál fogva, a vízellátás tekintetében szóba se jöhet.
A fővárosnak az 1870-diki népszámláláskor 280,000 lakosa volt, most pedig a lakosság száma 380,000, melynek nagyobbik része, mintegy 280,000 a balparton, a többi pedig a jobbparton lakik.
Addig, mig a lakosság száma rohamosan nem szaporodott, vagyis a század hatvanas éveiig, sem Pesten, sem Budán nem érezték nagy szükségét annak, hogy akár kényelmi, akár közegészségi és köztisztasági szempontból községi erővel gondoskodjanak kellő mennyiségű és jó minőségű ivóvíz és háztartási viz beszerzéséről.
A budai oldalon, az ivó és háztartási vizet a lakosság egy részének már különben régóta szolgáltatta a városi vízvezeték, azonban felette korlátolt mennyiségben és változó minőségben, mert a viz, mely közvetlenül a Dunából lett szivattyúzva és a nagyon kezdetleges szerkezetű szűrőben megtisztítva, olyankor, midőn a Duna áradt és iszapossá lett, szintén iszapos és zavaros volt. Midőn később a déli vasútnak s néhány nagyobb telepnek külön vízvezetékei elkészültek, ezek is segítettek valamit a vizszükségen az itt amott elhelyezett közkutakkal együtt, de azért Buda belső területén a viz még is folyvást szűken volt és a vizszerzés nagy költséget okozott.
Vissza