Budapest - Földtani értékek és az ember

Tartalom

A szerkesztő előszava 9
1. Bevezetés 11
2. A városgeológia fogalma - geológia a városban, a városért (Geologia in urbe et pro urbe) 11
2.1. "Geologia pro urbe" 11
2.2. "Geologia in urbe" 12
3. Budapest városgeológiai tanulmányozásának története 13
4. Természeti adottságok 17
4.1. Geológiai adottságok 17
4.1.1. A Budai-hegység szerkezete 17
4.1.2. A Budai-hegység földtani felépítése 17
4.1.3. Újabb adalékok a földtörténeti régmúlt eseményeinek pontosításához 22
4.1.3.1. A Budai-hegység triász korú dolomitjának porlódása 22
4.1.3.2. Egy különös, sokáig triász korúnak tartott sziklacsoport, az ínség-kő valódi természete (Gellért-hegy/Duna-part) 26
4.1.3.3. A Budai-hegység eocén karbonátos üledékeinek kőzetté válása és repedéskitöltései 29
4.1.3.4. Eocén kőzeteket átszelő repedéskitöltésekhez kapcsolódó elváltozott zónák a budai barlangokban 34
4.1.3.5. Középső miocén (-13-12 millió éves) tenger üledékei a Ludovika téren és környékén 39
4.2. Geomorfológia 41
4.2.1. A földtörténeti közelmúlt eseményei-tektonika 42
4.2.2. A földtörténeti közelmúlt eseményei - klíma 42
4.2.3. A földtörténeti közelmúlt eseményeinek pontosítása a főváros területén 46
4.2.3.1. Periglaciális folyamatok nyomai a Budai-hegység negyedidőszaki üledékeiben 49
4.2.3.2. Folyóteraszok és travertínók Budapesten 54
4.2.3.3. Eolikus üledékek az 1. teraszon. Egy kora-holocén száraz epizód tanúi 58
4.2.3.4. Antropogén eredetű kora-holocén homokmozgás nyomai a főváros tágabb körzetében 58
4.2.3.5. Erózió és üledékképződés/talajosodás természetes vetélkedése a hegyvidék és a síkság találkozásánál 60
4.2.3.6. Földrengések nyomai (paleoszeizmitek) egy óbudai pleisztocén - kora-holocén rétegsorban (Graphisoft-Park) 65
4.2.3.7. Ősláp a város peremén (Ócsa). Klímaváltozás, tektonika vagy hidrogeológia? 65
4.2.3.8. A negyedidőszaki események tanulságai 74
4.3. Hidrogeológiai adottságok 75
4.3.1. Felszín alatti vizek. Kutatástörténet 75
4.3.2. A Budai Termálkarszt rendszerjellemzői 79
4.3.2.1. A Budai Termálkarszt helye a Dunántúli-középhegységi főkarsztvíztárolóban 79
4.3.2.2. Beszivárgási és megcsapolódási viszonyok 79
4.3.2.3. A kőzetek vízvezetési viselkedése és a felszín alatti lefolyást befolyásoló szerkezeti viszonyok 80
4.3.2.4. Kőzet-víz kölcsönhatás a felszín alatt. Miről mesélnek a karsztforrások? 81
4.3.2.4.1. A hipogén karsztosodás folyamatai a felszín alatti vízáramlások tükrében 81
4.3.2.4.2. A Budai Termálkarszt forrásainak története és a történet természettudományos mondanivalója 83
4.3.2.5. A Budai Termálkarszt megcsapolódási jelenségeken alapuló modellje,
ennek geológiai kiterjesztése és területi differenciálása 93
4.3.3. A termálkarszt megcsapolódástörténetének tanúi: A források ősei, a travertínók 96
4.3.3.1. Travertínólerakódások a Budai-hegységben 97
4.3.3.2. Kutatástörténet 97
4.3.3.3. A Budai-hegység édesvízi mészköveinek kora, szedimentológiája, stabilizotóp-geokémiája és őskörnyezeti rekonstrukciója 100
4.3.3.3.1. Pleisztocénnél idősebb (késő-pannóniai) édesvízi mészkövek a Budai-hegységben 100
4.3.3.3.2. Pleisztocén - holocén édesvízi mészkövek 101
4.3.3.3.3. A teraszszintek és az édesvízi mészkövek kapcsolata a Budai-hegységben 102
4.3.3.3.4. A forráskilépési pontok térbeli átrendeződésének története az édesvízi mészkövek korának tükrében 102
4.4. Szpeleológiai adottságok. A felszín alatti víz oldóhatásának tanúi; a budai barlangok 104
4.4.1. A budai barlangok keletkezése. Történeti áttekintés a klasszikus karsztfejlődéstől a hipogén barlangképződésig 104
4.4.2. A Budai Termálkarszt hipogén karsztos folyamatai és a budai barlangok képződése, fejlődése 105
4.4.2.1. Hipogén karsztos folyamatok a Budai Termálkarszton 106
4.4.2.2. Hipogén karsztos folyamatok során képződő oldásformák 106
4.4.2.3. A barlangjáratok helyzetét befolyásoló földtani és tektonikai viszonyok 108
4.4.2.4. Mechanikai okokra visszavezethető késői üregfejlődés 109
4.4.2.5. Az epigén karsztos folyamatok szerepe 109
4.4.3. A Budai Termálkarszt és a barlangok fejlődéstörténete a hidrogeológiai viszonyok változásának tükrében (összefoglalás) 111
5. A természeti adottságok értékelése a városfejlődés szempontjából 113
5.1. A városfejlődés szempontjából előnyös geológiai adottságok 113
5.2. A város szempontjából hátrányos geológiai adottságok 118
5.3. A város szempontjából előnyös hidrológiai/hidrogeológiai adottságok 122
5.3.1. Hidrológia 122
5.3.1.1. Budapest vízellátása és szennyvízkezelése a városfejlődés tükrében 123
5.3.2. Hidrogeológia 129
5.3.2.1. A geotermikus hőhasznosítás lehetőségei Budapesten 130
5.3.2.1.1. Vízalapú hőszivattyús rendszerek telepítésének földtani lehetőségei 130
5.3.2.1.2. Termálvíz alapú geotermikus fűtési rendszerek -Termelő/visszasajtoló kútpárok telepítési lehetőségei 132
5.3.2.1.3. A természetes források és a hasznosítás után elfolyó termálvizek hőpotenciálja 134
6. A városi környezet és a természet kölcsönhatása. A római kezdetektől a mai metropoliszig (esettanulmányok) 137
6.1. Az urbanizáció kezdetei (Aquincum) 137
6.1.1. A rómaiak Budapest területén - történeti áttekintés 137
6.2. Az aquincumi fekete agyag rejtélye - adalékok a római kori környezet rekonstrukciójához 142
6.3. Egy római kori forrásfoglalás környezetátalakító hatásának nyomai az óbudai Hunor utcában 147
6.4. Természetierőforrás- (nyersanyag-) felhasználás a középkorban (Kána) 151
6.4.1. Bevezetés 151
6.4.2. Földtani és régészeti háttér 152
6.4.2.1. A vizsgált objektumokhoz kapcsolódó összes kőzettípus értékelése 152
6.4.2.2. A felhasznált kőzettípusok megoszlása a különböző objektumokban 152
6.4.2.3. Sírok kőzettípusai 154
6.4.2.4. A síroktól elkülönülő egyéb objektumok kőanyaga 154
6.4.3. Összegzés 154
6.4.3.1. A falu templomában és a sírokban megtalált kőzetpéldányok származása 154
6.4.3.2. A templom feltárása során megfigyelt építési egységek és a felhasznált kőanyag közötti (véletlenszerű vagy szisztematikus) kapcsolat 156
6.4.3.3. A felhasznált kőzetek kiválasztásának szempontjai és az „újrahasznosítás" jelensége 156
6.4.3.4. Az egyes építési korszakok és a felhasznált kőanyag közötti összefüggések 156
6.5. A Duna újkori mederváltozásai Budapestnél, A Budapest környéki Duna-szigetek története 156
6.6. A Duna és a felszín alatti vizek kapcsolatának elemzése 164
7. Városi tér - természeti meghatározottság. Városföldrajzi tanulmányok 171
7.1. Természet és ember viszonya a városban, A városfejlődés természeti tényezői Budapesten 171
7.2. Életminőség és természeti adottságok Budapesten 175
8. Földtani örökségünk - a Budai Termálkarszt 181
8.1. Alhévíz és Felhévíz hipogén karsztja 181
8.1.1. A Gellért-hegy 181
8.1.1.1. A Gellért-hegy barlangjai 181
8.1.1.1.1. Gellérthegyi-aragonitbarlang 181
8.1.1.1.2. Citadella-kristálybarlang 186
8.1.1.2. A források és fürdők kiválásai 188
8.1.1.2.1. Az Ősforrás kalcitlemezei 188
8.1.1.2.2. A Gellért-táró karbonátkiválásai 191
8.1.1.2.3. A Rudas fürdő travertínója 191
8.1.2. A Rózsadomb és környéke 199
8.1.2.1. Szépvölgy-Rózsadomb környékének urbanizációja a barlangfelfedezések tükrében 199
8.1.2.1.1. A területhasználat változása 1785-től napjainkig 199
8.1.2.1.2. A barlangok felfedezése és a rózsadombi kisbarlangok 206
8.1.2.2. Szépvölgy - Rózsadomb környékének nagy barlangjai 208
8.1.2.2.1. Pál-völgyi-barlangrendszer- a legnagyobb 212
8.1.2.2.1.1. A Pálvölgyi-Mátyáshegyi-barlangrendszer 212
8.1.2.2.1.2. A Harcsaszájú-Hideglyuk-barlangrendszer 218
8.1.2.2.2. Szemlő-hegyi-barlang - Budapest föld alatti virágoskertje 218
8.1.2.2.3. Ferenc-hegyi-barlang - egy újabb hévizes barlang 223
8.1.2.2.4. József-hegyi-barlang - a „mini Lechuguilla-barlang" 226
8.1.2.2.5. Molnár János-barlang - a rendszer jelenleg is aktív tagja 228
8.1.2.2.6. Az óbudai Királylaki-barlang - a budai barlangok legújabb „ékszerdoboza" 232
8.1.2.3. Csepegővizek - amiket elszennyezünk 234
8.1.2.3.1. Az 1987-1994 közötti időszak csepegővíz-vizsgálatainak tanulságai 234
8.1.2.3.2. További csepegővíz-vizsgálati eredmények 237
8.1.2.3.3. A Harcsaszájú-barlang beszivárgó vizeinek vizsgálata 237
8.1.2.3.4. A Szemlő-hegyi-barlang csepegővizeinek vizsgálata a rózsadombi törmeléktakaró beszivárgásmódosító hatásának értékelése céljából 239
8.1.2.4. Miként járulhat hozzá egy cseppkőképződmény a beszivárgástörténet pontosításához? 243
8.1.2.4.1. A Budai-hegység legidősebb vizsgált cseppköve: az Óriás-cseppkő 243
8.1.2.4.2. A Búboskemence cseppkőlefolyás 245
8.1.3. Az egykori karsztvízszint változásának nyomai: barlangszintek, barlangi kiválások és travertínók 248
8.1.3.1. Barlangi kiválástípusok (szpeleotémák) 248
8.1.3.2. Paleokarsztvízszint-változások vizsgálata vízszintjelző barlangi kiválások koradatai alapján 252
8.1.3.2.1. A József-hegyi-barlang kiválásainak kora 252
8.1.3.2.2. Paleokarsztvízszint-változások vizsgálata a budai barlangok kalcitlemez-koradatai alapján 254
8.1.3.2.3. A Gellért-hegyi kisbarlangok vízszintjelző kiválásai 257
8.1.3.3. Travertínók és barlangi kiválások korának szerepe a terület kiemelkedéstörténetének meghatározásában 259
8.1.3.4. Barlangszintek, barlangi kiválások és travertínók térbeli jellemzése 259
8.2. A budai Vár-hegy barlangjai 263
8.3. Észak-Buda nyílt karsztja és környezetvédelmi problémái 267
8.3.1. A Csókavári kőfejtő barlangjai, szennyezése és kármentesítése 267
8.3.1.1. A Csókavári kőfejtő barlangjai 267
8.3.1.2. A gázmassza eltávolítása 269
8.4. A Városliget-!!, fúrás (Széchenyi fürdő) ásványkiválásainak tanulságai a Budai Termálkarszt barlangjai számára 270
9. Turisztikai értékek (védett földtani objektumok) 275
9.1. A rózsadombi barlangok hasznosítása 278
9.1.1. A Pál-völgyi-barlang kiépítése, turizmusa és idegenforgalmi jelentősége 278
9.1.2. Overallos barlangtúrák a Mátyás-hegyi-barlangban 278
9.1.3. A Szemlő-hegyi-barlang kiépítése, idegenforgalmi jelentősége és a barlangterápia 280
irodalomjegyzék 283
Tárgymutató 307

Témakörök