Budapest

Előszó

Nem az idők, - lövedékek vasfoga marta ki negyedszázaddal ezelőtt Budapest ábrázatát, mit természet bölcs rendje és emberkéz gondoskodása századokon át formált. Csak az élő, elmúlhatatlan emlékezés őrizte a meghitt képeket: a Duna, a Gellérthegy és Várhegy, a Halászbástya, az Opera, a Vigadó, a Városliget, s mind a többi, táj és épület képét, mindazt, ami e város életének foglalata volt. A közben eltelt munkás évek mindegyikének tisztelegve fűzzük sorba e képeket, szemléltetve, hogy megújhodott és gyarapodott a város; megváltozott, de az újat érlelő törekvésben is múltat őrző szándékkal. Úgy változni, hogy önmagunk maradjunk,- ez az életnek, ez a városok életének kulcsa is.
Huszonöt évvel ezelőtt az elnyomást és háborúskodást megtestesítő Citadella várerődje előtt fölmagasodott a Szabadság bronz nőalakja, a város felé tárt karjában a béke ágával. Emitt az emlékmű alatt a Gellérthegy meredeken leereszkedő sziklái, amott a pesti síkság szelíden szétömlő házsorai fogják közre a folyót. A budai táj csupa részlet, mely e hegyvidék gerincein törik meg, a pesti mint egyetlen kőtömeg vész el a messzeségben. A Duna kanyarogva, hol zárt tónak hat, hol végtelen folyamnak, mely a balparti lapályról fegyelmezetten elvonulva mossa alá a jobbparton a hegyek lábát.
A magaslatok között terepet kapva, az Erzsébet-híd budai hídfője körül szétágazó felüljáró karjai nyúlnak a híd s a hegy felé. És a budavári Palota felé, melynek kövei múltat s jelent egyesítenek. A dunai rév mellett fejlődött egykori település IV. Béla, Zsigmond és Mátyás király alatt vált a központi hatalom székhelyévé, előbb még szorosan erődjellegű, Zsigmond idejében már inkább reprezentatív, majd Mátyás korában döntően kulturális hatáskörrel. A török uralom után Mária Terézia számára is szűknek bizonyult a megmaradt palotarész. Az általa építtetett kastélyt és barokk stílusát átvéve Haussmann tervei szerint növekedett a Palota mai méreteire. Az ostrom után nyerte a Palota legújabb ábrázatát, s az ásatások eredményeként a legrégibb várrészleteket. Ünnepélyes, parancsolóan uralkodó helyzete és terjedelme ma nem a királyi hatalomnak, hanem a termeiben elszállásolt - és a közeljövőben elhelyezésre kerülő - kulturális intézmények jellegének méltó kifejezője.
A palotaudvar keleti parkját a terephez nagyvonalúan igazodó Ybl lépcső határolja, megtört feljáróival, reneszánsz oszlopsoraival. A Várbazárnak nevezett építményegyüttes első elképzelése Feszl Frigyes városrendezési tervében merült föl, a szép gondolatot Ybl Miklós nemes architektúrája tette teljessé. A múlthoz kötődő csendes, önkéntelen áhítatot itt a fiatalság hangos zenés-táncos vidámsága oldja föl.
Odább a Várhegy derekát karoló Halászbástya románstílű szerényebb tornyocskái nem kívánnak versengeni a Mátyás templom nagyszabású gótikus tornyával; a templom és a bástya békés „házas" együttélésüknek immár gyémántlakodalmát ünnepelhették, hála az építőművész, Schulek Frigyes sikeres közvetítésének. Vissza