Budapest 1848/49-ben

Előszó

Részlet a kötetből:

"1848 forradalmai a nagy francia forradalomnak második hatalmas utórezgéssorozatát jelentik. A szentszövetségi, metternichi 1815-1848 éveknek a legcsekélyebb kispolgári szabadságmegmozdulást is elfojtó zsarnoksága kényszerűen torkollott a forradalomba.
A forradalom gyeptűzként szaladt át Európa nagy részén; Páristól Bécsen át Pestig, Nápolytól Milánón át Berlinig. Európa népei általában csak most jutottak el a forradalom első kísérletéig, hatvan évvel a francia nép nagy példamutatása után. A forradalmak e korszakának küszöbén Magyarország Ausztriának gazdasági, a németségnek szellemi gyarmata volt. Feudális, polgártalan jobbágyország; a trón, a főpapság és a feudálisok permanens népellenes összeesküvése folytán Európa egyik legelmaradottabb országa. És mégis, vagy éppen ezért, az 1848-as forradalmak történetében Magyarországé talán a legszebb hely, - bárha tudjuk jól, elsősorban Révai József kiváló elemzéseiből, hogy célkitűzéseiben és eszközeiben a magyar társadalom akkori osztályszerkezete révén mennyi korlátozásnak volt alávetve. A magyar forradalom és szabadságharc már csak azért is érdeklődést és izgalmat keltett Nyugateurópában, mivel nálunk lobogott legtovább a szabadság zászlaja. Olaszország, Páris, Bécs, Berlin forradalmait már leverte az önkény, amikor Magyarország még harcolt. Politikusok, költők, történészek örökítették meg külföldön is a magyar forradalom emlékezetét. Népi demokráciánk a maga egészében ismerte fel 1848 igazi jelentőségét. Emlékezetesek maradnak Révai Józsefnek az országgyűlésen, 1848 emlékének törvénybeiktatása alkalmával elmondott szavai. Vissza